Budapest, 2042.
– Miniszterelnök úr! Miniszterelnök úr! Lázadás tört ki!
– Hogy mi? Hát mi a fene folyik itt? Pedig már mindent ingyen adtam a népemnek!
– Igen, mélyen tisztelt miniszterelnök úr, de ezért cserébe 18 órát kellett dolgozniuk naponta, szünet nélkül.

Amit Kádár apánk nem tudott megvalósítani, az kormányzásának hosszú évei alatt Orbán Viktornak minden bizonnyal sikerülni fog. Széles néprétegeknek lesz minden ingyenes, mint ahogy a kommunizmus megálmodói azt tervezték.

Orbán Viktor ugyanis regnálása óta lényegében nem csinál mást, csak látszólag nagylelkűen osztogat (ebből ered a megosztás is..).

Osztogat a nagytőkéseknek, a földbáróknak, a zselléreknek, a munkásoknak. Mindenkinek.

Munkahelyteremtő támogatások, erdősítési támogatások, családsegítő támogatások, otthonteremtő támogatások, elektromos biciklire ácsingózók támogatása, falvakat megtartó támogatások, szociálistűzifa-támogatások, nyugdíjasok támogatása Erzsébet-utalvánnyal, tao-támogatás és még sorolhatnánk a különbnél különb támogatási formákat.

Legutóbbi ötlete, hogy a 25 évnél fiatalabbakat támogatja meg épp a választás évében azzal, hogy nem kell nekik szja-t fizetni.

Kérdezhetjük persze, hogy miből, kedves Viktor. Miből futja minderre? Merthogy nem a sajátjából osztogat, arra mérget vehetünk!

Jól jön neki az Unió pénze, de persze a mindenki által befizetett hazai adókból is jut vissza az éppen aktuális kiválasztottaknak.

Ha valamit ingyenessé tettek valamelyik társadalmi csoportnak, azt viszont bizony mindannyian nyögjük.

Mert ingyenpénz sehol sincs. Ha valami ingyen van, azt valahol előteremtették, amiért valakinek fizetni kellett. Ha ingyen vizet osztogat a hőségben a MÁV, azt a vizet neki előbb meg kellett vennie például Mészáros Lőrinc cégétől..

Így működik világunk. Fizetni mindenért kell..

Orbán csak arról gondoskodik, hogy látszólag mindenkinek juttasson, nehogy elégedetlen legyen valaki. Úgy tűnik, tiszta Kánaán van ma Magyarországon, ahova beköszöntött a kommunizmus.

Persze arról nem hallani, hogy például Luxemburgban ingyenes szociális tüzelőt kellett volna osztogatni a rászorulóknak. Talán azért, mert a fizetéséből mindenki képes magának megvenni a tüzelőt és minden egyéb mást is.

Itthon azonban még a jól kereső focisták is állami támogatásra szorulnak! Családot akarsz? Majd mi megtámogatjuk! Lakást akarsz? Majd mi megtámogatjuk!

Csakhogy ezekkel a támogatásokkal a baj, hogy kézben tartanak. Mert az diktál, aki ad. És olyan feltételeket diktál, amilyeneket akar..

Ha nem vagyunk a rezsimnek szimpatikusak, akkor nem ad. Az önkormányzat pénzt akar? Támogatjuk! De egy feltétellel: ha hűbéres a vezetője.. Ha nem, pusztuljon a város, a falu! „Majd megtudják, hol lakik a magyar istene!” – kiált a nagyvezír.

Mit tehetünk mi ez ellen a megkülönböztető módszer, rendszer ellen?

Elsősorban nem kell bedőlni a propagandának! Ingyenpénz nincs! A reklámban is elmondják, a tájékoztatás nem teljes körű..

Másodsorban el kellene érni, hogy ne legyen kamu az átlagfizetésről szóló adat, a 400 ezer forint. Mert az ország melósainak zöme jó, ha maximum 250 ezer bruttót kap.. A szerelősoron nincs több fizetés.

Persze az orbáni hatalom ügyesen taktikázik. Alacsonyan tartja a béreket, hogy osztogathasson. A jól kereső ember független, azt vesz a pénzéből, amit akar, azt csinál a pénzével, amit akar. Lényegében azt csinál, amit akar, és ez mostanság veszélyes..

Orbánéknak nagyon, sőt égetően kellenek a rászorulók, mert őket kézben lehet tartani, tenyérből lehet őket etetni például krumplival, ráadásul úgy vannak vele, megelégszenek 3 mázsa szociális tűzifával egész télre..

Harmadsorban el kell hinnünk: többre vagyunk hivatottak annál, hogy alattvalók legyünk. Ehhez felvilágosultnak, tájékozottnak, nyitottnak kell lenni. Magyarul: tanulni kell. A kiművelt emberfőknek pedig munkahely kell, persze nem polcfeltöltőként. Milyen jó lenne most, ha annak idején nem kellett volna elmennie az országból Karikó Katalinnak! Most ugyanis csak annyi dicsőség jutott nekünk „belőle”, hogy elmondhatjuk róla, kisújszállási volt..

Negyedsorban hinnünk kell magunkban, abban, hogy képesek vagyunk változtatni a dolgokon. Mégpedig jó irányba.

Különben hamar itt van a nyakunkon az a 2042-es esztendő..

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!