Január 11-én tette közzé az Időkép azt a Balmazújvárosban kihelyezett webkamerával rögzített videót, amelyen a légvonalban több mint 40 kilométerre lévő Tiszaújváros fölött az éjjeli órákban sárgán világította meg az eget a MOL Petrolkémia (korábban TVK) egyik üzeme.

A meteorológiai oldal cikke elsősorban az égen megjelent fényoszloppal foglalkozott, amely egy ritka időjárási jelenségnek számít. Az Időkép magyarázata szerint ezt a légkörben lévő hatszögletű lapkristályokról visszaverődő fény hozta létre, ehhez pedig különböző feltételek együttes teljesülésére volt szükség, például a -5 fok alatti hőmérsékletre. Az Időkép, valamint a hírt átvevő más médiumok azt a kérdést nem vizsgálták, hogy pontosan mi okozta magát a kivilágított eget. Hogy megtudjuk, mi történt Tiszaújvárosban, megkérdeztük az esetről magát a MOL Petrolkémiát.

A cég válasza szerint január 10-én egy karbantartás miatt végeztek fáklyázást az Olefin-1 üzemben. A Debrecinert arról tájékoztatták, hogy bármilyen üzemzavar, valamint tervezett, vagy nem tervezett leállás alkalmával fáklyán keresztül, biztonságos és kontrollált módon égetik el a rendszerből máshogy ki nem üríthető szénhidrogéneket. „Az üzem leállítása minden esetben fáklyázási tevékenységgel jár. Tervezett módon néhány évente történik, de előfordulhatnak meghibásodások, amelyek nem tervezett üzemleállást is okozhatnak” – írta a MOL Petrolkémia.

Megkérdeztük a társaságtól, hogy milyen kémiai anyagok kerülnek a levegőbe a folyamat során. A tájékoztatásuk szerint ilyenkor szén-dioxid és vízgőz keletkezik, veszélyes anyagok nem szabadulnak fel. A korommentes égést porlasztógőz használatával érik el. A cég a válaszlevélben kitért arra is, hogy a környező településeken lévő légtérmonitoring állomások a fáklyázás idején nem mutattak eltérést a vonatkozó határértékektől.

Az élővilágra így is veszélyt jelenthet

Mivel feltételeztük, hogy az élővilágra az erős fény a káros kémiai anyagok nélkül is hatással lehet, megkérdeztük erről az Ökológiai Kutatóközpontot, ahonnan Kriska György biológus, a Duna-kutató Intézet Állatökológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa válaszolt. Ő nem tud arról, hogy a jelentős fénykibocsátással járó fáklyázás fényszennyezését vizsgálták volna már korábban, de szerinte a folyamatnak minden bizonnyal van hatása.

A lehetséges következményekről egy Élet és Tudományban megjelent, a kivilágított budapesti Duna-hidakról szóló, Kriska és Horváth Gábor biofizikus által jegyzett cikket ajánlott a figyelmünkbe. Ebben a kutatók többek között arról írnak, hogy a fényszennyezés megzavarja az élőlények bioritmusát, valamint arról, hogy a fényszennyezés az emberre is veszélyt jelenthet, a megnövekedett éjjeli fénymennyiség ugyanis visszafogja a melatonin nevű hormon termelését.

Kriska György szerint a fáklyázás az egyszerű fényszennyezésnél nagyobb veszélyt jelenthet az élővilágra. „A fény által odavonzott állatok, repülő rovarok, madarak és denevérek könnyen lángsírba kerülhetnek” – magyarázta. Úgy látja, hogy a fényszennyezés elkerülésére a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a szénhidrogének elégetését nappal, nem éjszaka végeznék el. „A nappali világosság mellett a fáklyázás fényszennyezése vagy egyáltalán nem jelentkezne, vagy ennek mértéke elhanyagolható lenne” – írta.

A kutató javaslata alapján megkérdeztük a MOL Petrolkémiát, hogy lehetséges-e csak napközben elvégezni a fáklyázást. Amennyiben válaszolnak a levelünkre, cikkünket frissítjük.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!