2020-ban számos olyan rendkívüli esemény történt Hajdú-Bihar megyében, azon belül főleg Debrecenben, amelyek tematizálták a helyi – és időnként az országos – közbeszédet, részben a Debreciner cikkeinek is köszönhetően. Szilveszter alkalmából összeválogattuk az idei év 10+1 legmeghatározóbb témáját, amelyekkel mi is aktívan foglalkoztunk:

A Magyar Természettudományi Múzeum költözése

Az intézmény költözése már legalább 10 éve napirenden van, ám 2019-ben kiderült, hogy a kormány az értékes gyűjteményeket nem egy új budapesti helyszínre, hanem Debrecenbe költöztetné, ami számos kutató, többek között a komplett MTA-elnökség tiltakozását váltotta ki. 2020-ban egyre több konkrétumot tudtunk meg a múzeum sorsával kapcsolatban, például azt, hogy Papp László (Fidesz) polgármester örömmel fogadná, helyszínt is ajánlott az építkezéshez. Az év egyik legfontosabb tudományos közéleti diskurzusával kapcsolatos cikkeinket ide kattintva olvashatják.

A Modem leépítése

2019 októberében sokak számára okozott meglepetést, hogy Puskás István személyében külsős alpolgármestert nevezett ki Papp László a kulturális feladatok ellátására. Még a debreceni ellenzéki önkormányzati képviselők közül is többen örültek a Debreceni Egyetemen oktató, a helyi színházi világhoz és az underground kultúrához is ezer szállal kötődő Puskás ez irányú szerepvállalásának. Ilyen előzmények után írtuk meg februárban, hogy jelentős elbocsátásokat hajtanak végre a város kulturális életének központjának számító Modemben. Az önkormányzat „fake news”-nak és „sajtóhisztériának” nevezte az értesüléseinket, amelyek azonban pontosnak bizonyultak. A kultúrpolitikai ügy hetekig meghatározta Debrecen közbeszédét.

A hajdúsámsoni kutyatömegsír

2020 egyik legfelkavaróbb botránya is a Debreciner cikke nyomán robbant ki. Február közepén derült ki, hogy Hajdúsámson külterületén már régóta, szervezetten földelnek el kutyákat. A helyszínre érkező állatvédők a testeken látható sérülésekből arra következtettek, hogy az állatokat agyonütötték. Hiába a helyszínen megtalált rengeteg kutyatetem, a Debreceni Rendőrkapitányság július 17-én megszüntette az ügyben indított eljárást, mivel szerintük nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

Csúszik a BMW-gyár megnyitása

Debrecen legnagyobb volumenű gazdasági beruházása a BMW-gyár építése lesz, amellyel kapcsolatban 2020-ban számos alkalommal születtek olyan hírek, hogy a koronavírus-járvány és az annak nyomában kibontakozó gazdasági világválság hatására késni fog a gyártás indulása, 2023 helyett csak 2024-től tudnak termelni. Egy közgyűlési előterjesztésből azonban az is kiderült, hogy az önkormányzat is néhány előkészítő munkával kapcsolatos határidő kitolására kényszerült. Az ügy eddigi fejleményeit végig nyomon követtük, a témában írt cikkeinket ide kattintva olvashatják. A legfrissebb hírek egyébként arról szóltak, hogy a debreceni BMW-gyár kiemelt szerepet játszik majd a cég elektromosautó-gyártásában.

A D2030-rejtély

Június 9-én tartott sajtótájékoztatót Papp László polgármester Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő, valamint Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Bács Zoltán egyetemi kancellár társaságában, ahol bemutatták a hol D2030-nak, hol Debrecen 2030-nak nevezett városfejlesztési tervet. Pontosabban elmondták, hogy van egy 600 milliárd forintos terv, amelyre már a kormány is rábólintott. A hangzatos kijelentések, kormánydöntések és közgyűlési előterjesztések ellenére a mai napig nem került a nyilvánosság elé egyetlen, a következő 9 évre vonatkozó konkrétumokat tartalmazó városfejlesztési terv sem. A Debreciner még jutalmat is ajánlott fel a program megtalálójának, de sajnos így sem sikerült hozzájutnunk a nagyszabású plánumhoz. Több mint félév távlatából talán kijelenthetjük, hogy ez a terv vagy titkos, vagy nem is létezik. Elképzelhető, hogy a kormány Debrecennel kapcsolatos különböző politikai döntéseit próbálják ilyen formában a kommunikáció szintjén egy átfogó tervként feltüntetni.

Debrecen, a víziváros

A hosszú tavaszi aszályt követően idén nyáron több olyan nap is volt, amikor egyszerre zúdult rá a megye különböző részeire több heti csapadék, ezzel komoly problémákat okozva a mezőgazdasági területeken és a lakott településeken is. Június közepén Debrecen több pontján is kisebb villámárvizek alakultak ki. A szélsőséges időjárási jelenségről készült fotók és videók hamar ellepték a közösségi médiát, és a Debreciner szerkesztősége is kapott, illetve készített ilyen felvételeket. A válogatásunkat ide kattintva tekinthetik meg.

Kiesett a Loki az NB1-ből, aztán „megvették” Kósáék

A futballszeretők számára kétségtelenül a DVSC labdarúgócsapatáé volt 2020 legnagyobb agóniája. A szezon végéhez közeledve egyre több szurkoló kezdett találgatásokba, hogy vajon milyen forgatókönyvvel menthetik meg a sportdöntéshozók az egykor szebb napokat látott klubot az élvonalból történő kieséstől. Aztán kiderült, hogy sehogy sem mentik. A Loki arra ugyan képes volt, hogy az utolsó, hazai pályán, közönség előtt rendezett meccsre halassza a döntést, a Nagyerdőben azonban képtelen volt megverni a Paksot, ezzel biztossá vált, hogy ősztől az NB2-ben folytatják. A kiesés napján történtekről ide kattintva olvashatnak. A DVSC idei szezonja azonban nem csak erről maradt emlékezetes, hanem a tulajdonosváltás körüli bizonytalanságról is: először az önkormányzat akarta megvenni a focicsapatot, majd egy Kósa Lajos által elnökölt, erre a célra alapított egyesület lett a többségi tulajdonos.

Előtérbe került a Civaqua-terv

Szakemberek körében évtizedek óta tudott, de az elmúlt években egyre inkább bekerült a köztudatba is, hogy Debrecennek és térségének többek között a Tisza-szabályozás és a klímaváltozás hatásai miatt egyre komolyabb vízháztartási problémái vannak. A talajvízszint csökkenésének számlájára írható, hogy folyamatosan szárad a Nagyerdő, valamint veszélybe kerültek a város körüli, eredetileg belvíztározónak létesített jóléti tavak is. A problémára a Civaqua-terv megvalósítása jelenthetné a megoldást, az elmúlt évtizedek mozdulatlansága után pedig idén úgy tűnik, a helyi Fidesz és Momentum is a politikája homlokterébe emelte a kérdést, sőt már kormánydöntések is születtek az ügyben. A témában írt cikkeinket ide kattintva olvashatja.

Nyert is, veszített is a Fidesz, lecserélték Tiszacsege polgármesterét

2020-ban három időközi önkormányzati választást is tartottak Hajdú-Bihar megyében. Míg Hajdúszoboszlón csak egy egyéni választókerület sorsáról, addig Hajdúnánáson a képviselő-testületi többségről, Tiszacsegén pedig a város teljes vezetéséről dönthettek a választók. Hajdúszoboszlón a Fidesz által vezetett szövetség és a Momentum jelöltjei helyett nevető harmadikként Jónás Kálmán független jelölt örülhetett. Hajdúnánáson a kormánypárt jelöltje győzött, így a Fidesz megszabadult a szavazásoknál az ellenzéki kontrolltól. Tiszacsegén egy oszlatás miatt írtak ki időközi választást, ezt októberben Szeli Zoltán (független) technikatanár nyerte a polgármesteri poszton, leváltva ezzel a szintén független Fekete Gergőt.

SZFE-tüntetés Debrecenben

Idén az országos közbeszéd egyik legtöbbször visszatérő témája a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügye volt. A sztrájkoló oktatók és tanárok tiltakozására Debrecenben is sokan rezonáltak, október elején tüntetést is tartottak a Kossuth téren, amelyen felszólalt többek között Hajdu Szabolcs rendező is. 2020 legnagyobb debreceni demonstrációjáról készült anyagunkat itt találják.

+1: koronavírus-járvány

A 2020-as évet globális szinten határozta meg a kínai Vuhanból indult új típusú koronavírus-járvány, amely cikkünk írásakor a hivatalos közlések szerint már 9537 áldozattal járt Magyarországon. Ugyan globális témáról van szó, mégsem lehet kihagyni egy ilyen felsorolásból, hiszen idén a Debrecinerben is a vírussal kapcsolatban publikáltuk a legtöbb cikkünket. Ezeket ide kattintva olvashatják. A több száz megjelent anyagból olvasóink figyelmébe ajánljuk az első hullám idején elnéptelenedett Debrecenről készült galériánkat, a kerékpáros ételfutárokról írt riportunkat és a kijárási tilalom életbe lépéséről készült videónkat. November végén azt is összeszedtük, hogy milyen koronavírus-információkról maradtak volna le olvasóink a Debreciner nélkül. Ezt az összeállításunkat ide kattintva olvashatják.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!