Közös online sajtótájékoztatót tartott szeptember 22-én Frode Fjeldavli, az EGT és Norvég Alapok Finanszírozási Mechanizmus Irodájának osztályvezetője, Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója és Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) igazgatója, amelyben bemutatták az EGT/Norvég Regionális Együttműködési Alapon keresztül Izland, Liechtenstein és Norvégia 1,8 millió eurós támogatásával megvalósuló, Reclaim our Civil Space! elnevezésű programot. A hároméves projektet 8 európai ország (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Norvégia, Románia, Szerbia és Szlovákia) és 10 lebonyolító szervezet részvételével valósítják meg.

A civil tudatosság megerősödését várják a projekttől

Frode Fjeldavli a sajtótájékoztató elején arról beszélt, hogy az EGT/Norvég Alap azért jött létre, hogy segítse az európai belső piac működésének fejlesztését és hozzájáruljon egy erősebb Európa építéséhez. A most bejelentett programról azt mondta, „a demokratikus kultúra és a civil tudatosság megerősödését” várják tőle. „Az erős civil tudatossággal rendelkező állampolgárok elősegítik a fékek és egyensúlyok demokratikus rendszerének, valamint a mindenkinek kijáró igazságos és befogadó társadalom tiszteletét” – fogalmazott Frode Fjeldavli.

Az EU-ban Magyarországon vannak a legnehezebb helyzetben a civilek

Mielőtt rátért volna a Reclaim our Civil Space! projekt ismertetésére, Móra Veronika ismertette a magyarországi civil szféra állapotát, valamint ehhez kapcsolódóan bemutatta az amerikai központú FHI 360 nevű szervezet által évente összeállított Civil Fenntarthatósági Index 2019-es jelentését. Ez alapján több közép-európai országban egyre kevésbé fenntarthatók a civil szervezetek. Magyarország a régión belül is rendkívül rosszul teljesít: egyedül a nem EU-tagállam Szerbiában rosszabb a civilek helyzete.

Környezetük jobbá tételéért, egy igazságosabb társadalomért dolgoznak

Móra Veronika a tájékoztatón elmondta, hogy a „Miénk a civil tér!”-ként magyarra fordított projekt lényege a civil tér Közép-Európában tapasztalható szűkülésével szembeni fellépés, továbbá ezzel szeretnének hozzájárulni a térség antidemokratikus tendenciáinak megfordításához.

A projekt 2023 közepéig tart, a közép-európai országokon kívül pedig Norvégia vesz benne részt szakértő partnerként. Három fő célt határoztak meg a kezdeményezés életre hívói: egyrészt növelnék a civil szervezetek kapacitásait, valamint kiterjesztenék a társadalmi bázisukat, másrészt fejlesztenék a szervezetek határokon átnyúló és regionális kapcsolatait, harmadrészt pedig erősítenék a közép-európai civilek láthatóságát Brüsszelben, nekilátnának az egységes európai civil politika kidolgozásának.

„Ez a projekt rólunk szól, azokról a civil szervezetekről, amik együtt, közösségben cselekszenek szűkebb vagy tágabb környezetük jobbá tételéért, egy igazságosabb és demokratikusabb társadalomért” – fogalmazott Móra Veronika, majd arról beszélt, hogy a Miénk a civil tér! keretein belül Magyarországon csoportos műhelyeket szerveznek és mentori támogatást adnak a csatlakozó szervezeteknek, továbbá határokon átnyúló találkozókat, 2022-től nemzetközi konferenciákat rendeznek.

Meg akarják mutatni az országnak, hogy mivel foglalkoznak a civilek

Kapronczay Stefánia, a TASZ igazgatója beszélt arról, hogy a szervezete alapvetően három céllal működik közre a projektben. Egyrészt szeretnék átadni az elmúlt években megszerzett tapasztalataikat arról, hogyan lehet a kormány ellehetetlenítési szándékai mellett aktívan és eredményesen működni. Másrészt szakmai műhelyeket szerveznének a hazai civil szervezeteknek, amellyel elősegítenék a közéleti kérdésekben való aktív szerepvállalásukat. Harmadrészt pedig segítenék a szervezetek kommunikációját: szeretnék megmutatni a civilek eredményeit, hogy az ország polgárai megértsék, mivel foglalkoznak ezek a szervezetek, továbbá ezáltal növelni akarják a társadalmi elismertségüket is.

Magyarországon a vidéki szervezeteket célozták meg

A Debreciner kérdésére Móra Veronika elmondta, hogy a civil szervezeteknek a projektbe történő bevonásánál nem szempont az, hogy a résztvevő országok közül melyik hogyan szerepelt a Civil Fenntarthatósági Index 2019-es jelentésében. Az ugyanakkor, hogy egy adott országon belül elsősorban országos hálózattal rendelkező, fővárosi vagy vidéki szervezeteket vontak-e be, már országonként eltér. Az Ökotárs Alapítvány igazgatójának tájékoztatása szerint Magyarországon elsősorban kisebb, vidéki szervezeteket céloznak meg a kampánnyal, nekik van ugyanis a legnagyobb szükségük az erősítésre.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!