Az önkormányzati törvény előírja, hogy a települések képviselő-testületei tartsanak évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást, amelyen a lakosság különböző ügyekben kérdezheti a helyi közhatalom birtokosait, illetve észrevételeket, javaslatokat tehet a számukra.

Legutóbb 2019. április 18-án tartottak a debreceni Régi Városházán ilyen rendezvényt, illetve papíron 2020. július 2-án is volt egy közmeghallgatás, az önkormányzat hivatalos honlapján fellelhető meghívó szerint ugyanakkor mindössze egyetlen témában, a Debreceni Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2019. évi beszámolójához szólhattak volna hozzá a lakosok – már aki egyáltalán értesült az eseményről.

Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ugyanis idén sem vitte túlzásba a város a meghirdetést, a város honlapján számos kattintás útján tették elérhetővé a felhívást, ezen kívül a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára tették ki azt. A csütörtök délelőtt, gyér tájékoztatást követően megtartott közmeghallgatáson végül egyetlen lakossági felszólalás sem volt. A köz most nem kért meghallgatást Debrecenben.

Nincs előírt ütemezés a jegyző szerint

Mivel a július 2-i közmeghallgatás a meghívó szerint csak a tűzoltóság beszámolójával kapcsolatos napirendi pontra korlátozódott, megkérdeztük Szekeres Antalt, Debrecen jegyzőjét, hogy idén mikor várható a 2019-eshez hasonló közmeghallgatás, amikor a választók bármilyen egyéb témában kérdezhetnek a képviselőktől, illetve javaslatokat fogalmazhatnak meg.

Szekeres Antal szeptember 16-án a szerkesztőségünknek küldött levelében leszögezte, hogy a július 2-i közmeghallgatás meghirdetése a jogszabályoknak megfelelő módon történt, a válaszából arra is következtethetünk, hogy a város vezetése elegendőnek tartotta ezt a korlátozott meghallgatást. „A közgyűlés által tartandó soron következő közmeghallgatás időpontjára vonatkozóan nincs előírt ütemezés, a közmeghallgatások meghirdetését mindig a törvényi és önkormányzati rendeleti előírások, határidők figyelembevételével végezzük” – írta.

A jegyző hozzátette továbbá, hogy a közgyűlés szervezeti és működési szabályzata alapján bármelyik állampolgár bármelyik napirendi ponthoz kapcsolódóan felszólalhat, ehhez mindössze az szükséges, hogy a felszólalási szándékát a közgyűlést megelőzően írásban jelezze Papp László (Fidesz) polgármesternek. Arra Szekeres Antal már nem tért ki, hogy mi történik akkor, ha a választók nem a polgármester által előre összeállított napirendi pontokhoz szeretnének hozzászólni, kérdést feltenni.

Tavaly meglepték a képviselőket

A 2019-es közmeghallgatást a rendőrség beszámolójával vonták össze, akkor az érdeklődő lakosoknak egy órát kellett várniuk, mire szót kaphattak. A Natív civil szervezet képviseletében Budai Péter és Tikász Gáspár Bendegúz szólaltak fel (mindketten a szűk két hónappal később induló Debreciner szerkesztőségének tagjai).

Budai összegyűjtött lakossági kérdéseket tolmácsolt a város vezetőinek, Tikász pedig a közmeghallgatások meghirdetésének módját kifogásolta, indítványozva, hogy legalább 15 nappal korábban, a közösségi médiában is adjanak információkat az eseményről, illetve a dolgozó debreceniekre tekintettel ne hétköznap délelőtt tartsák ezeket.

Rajtuk kívül a Derke helyi közlekedéssel foglalkozó civil szervezet egy tagja, valamint egy másik fiatal debreceni polgár tett fel kérdéseket. A lakossági érdeklődés ekkor érezhetően meglepte a közgyűlés fideszes és ellenzéki tagjait is.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!