Szeptember 14-én, a Térey Könyvünnep – Debreceni Ünnepi Könyvhét nevű rendezvénysorozat keretein belül tartották meg Térey János debreceni származású, 2019-ben elhunyt író, költő Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai című önéletírását a Debreceni Irodalom Házában. A bemutatón Szirák Péter irodalomtörténész és Sárközy Bence, a könyvet megjelentető Jelenkor Kiadó igazgatója beszélgettek a kötetről, valamint a váratlanul eltávozott szerző életművéről.

A kulturális intézmény udvarán megtartott eseményre az új típusú koronavírus-járvánnyal szembeni védekezés miatt csak maszkban, lázmérést és kézfertőtlenítést követően léphettek be az érdeklődők. A rendezvény elején (és a végén) Vékony Anna, a Csokonai Színház művésze olvasott fel a könyvből, majd Puskás István kulturális alpolgármester mondott megnyitóbeszédet. Arról szólt, hogy a város vezetése éltetni akarja Térey művészetét, ezért nem csak idén, hanem a következő években is a költőről fog szólni a városi könyvhét. Puskás elmondása szerint a Térey-életmű közügy, ezért is avattak emléktáblát a Kétmalom utcában, ahol egykor a szerző szülőháza állt.

Romszerűség, amelyben Debrecen a legmonumentálisabb

A beszélgetés mindkét résztvevője, Szirák Péter és Sárközy Bence is Térey János barátai közé tartoztak. Szirák még Debrecenből ismerte a tőle négy évvel fiatalabb költőt, míg Sárközy Budapesten, ahol fiatal vidéki irodalmárokként találtak egymásra. Térey most megjelent önéletrajzának borítóján a szerző 1990-es évekbeli fotója látható a fővárosi New York Kávéházban, ahol Debrecenből elköltözve megismerkedett az ország irodalmi közéletével.

Sárközy, aki Térey több kötetét is szerkesztette, az önéletírást csonkának, mégis olyan műnek nevezte, amellyel kapcsolatban az olvasó egyfajta teljességet tapasztal, a könyv különböző részei között pedig a Debrecennel foglalkozó egység a legmonumentálisabb. „Úgy tudott beszélni Debrecenről, hogy aki olvasta, az minden szegletét meg akarja ismerni” – fogalmazott Sárközy. Szirák Péter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Térey az utolsó napjaiban is az önéletrajzán dolgozott, és valószínű, hogy még nagyjából egy évig dolgozott volna rajta. Szerinte a vállalkozás nagyszabású voltának is köszönhető, hogy a szöveg végül romszerű maradt, mint annyi minden az életben, mint a Kétmalom utcai szülői ház, amelyet lebontottak.

Súlyos, nehéz témák

Sárközy Bence szerint esetleg memoárnak, de sokkal inkább identitáskereső prózának lehetne nevezni a kötet műfaját. A műben Térey keresi a család és a családi ház múltját, a gyökereit, utána szeretne járni az általa is hordozott kulturális minták eredetének. Sárközy szerint súlyos, nehéz témákból áll a könyv, és az olvasónak muszáj bejárnia Debrecent ahhoz, hogy megértse a mű szereplőjét.

Vonzotta és taszította is Debrecen és a családi gyökerek

Szirák Péter a címről elmondta, hogy az utal Márai Sándor Egy polgár vallomásai című írására, ez pedig nem véletlen, hiszen ahogy Márai a kassai magyar polgárság történetébe ágyazva mutatja be a személyisége alakulását, úgy Téreynél is a debreceni parasztpolgárság története áll a középpontban. Ezt az életformát Szirák szerint az 1940-es, 1950-es években a szocializmus végleg tönkretette, így járt a Tóth (Térey János eredeti családneve) család is.

Az irodalomtörténész elmondása alapján a költő részben azonosult a gyökereivel, a személyisége kibontakozása érdekében részben mégis igyekezett eltávolodni azoktól – ez a vonzás és taszítás a könyvben is megjelenik. Sárközy Bence szerint Debrecennel kapcsolatban is hasonló viszonya volt Téreynek. „Meg akar szabadulni Debrecentől, de Debrecen mégis sokat jelent” – magyarázta. Sárközy megemlítette a memoárnak azt a részét, amelyben a szerző a 2001-es házeladást a New York-i terrortámadással egyszerre írja le: míg a világ az összedőlő ikertornyokra figyelt ugyanis, addig ő erről lemaradt, mert Debrecenben tárgyalt a szülői ház értékesítéséről.

Izgalmas a kötet debrecenieknek és másoknak is

Szirák Péter szerint a debreceniek számára nagyon fontos a most megjelent Térey-kötet, abból nagyon sokat tudhatnak meg a városról, neki pedig a könyv egyben személyes ügy is: egy iskolába járt a szerzővel, mivel közel egykorúak voltak, ezért hasonló tapasztalatokat szereztek, az önéletrajz bemutatja a mindennapokat, amelyekben éltek. Ugyanakkor szerinte azok számára is izgalmas lehet a kötet, akik nem Debrecenben és nem ekkoriban szocializálódtak.

Befogadható, humanista életmű

Sárközy Bence Térey János életművét humanistának nevezte, Thomas Mann és más nagypolgári írókkal állította párhuzamba, a meglátása szerint ugyanis számos művében szeretettel, féltve kritizálta a civilizációt, amelyben benne élt. Szirák Péter szerint ugyanakkor Téreynél nem volt jellemző a jelentől való távolságtartás, mint Thomas Mannál: igyekezett szembenézni a jelenbéli politikai és társadalmi kihívásokkal. Az irodalomtörténész úgy fogalmazott, hogy Térey törekedett helyreállítani ebben az elrontott országban az élet minőségét. Sárközy Bence az életmű kapcsán arról beszélt, hogy hatalmas, de befogadható, nem vész el úgy benne az olvasó, mint Tandori munkásságában. A Jelenkor Kiadó igazgatója a beszélgetés végén elmondta, hogy nagyon várja a fiatalabb generációból azt a szerzőt, akinek van annyira markáns hangja, mint amilyen Térey Jánosnak volt.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!