Főiskolát, új ipari parkot, gyógyvízkutató állomást és az országban egyedülálló tejporgyárat hozna létre, a geotermiával törekedne az energetikai önellátásra Hajdúnánás.
MotoGP-pálya mint a „tudomány fellegvára” – bemutatták a Hajdúnánás 2030 fejlesztési tervet
Lakossági fórumot tartott augusztus 26-án, a Bocskai Filmszínház nagytermében az időközi választásra készülő hajdúnánási önkormányzat. A település az elmúlt hetekben az ott létesítendő MotoGP-pálya kapcsán került az országos figyelem középpontjába, így előzetesen arra lehetett számítani, hogy a fórum egyik fő témája is ez a nagy horderejű, ugyanakkor kétes megítélésű állami beruházás lesz. Az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett meghívóban a szervezők úgy fogalmaztak, hogy a 2030-ig terjedő fejlesztési elképzelésekről lesz szó. Ez abból a szempontból meglepő lehet, hogy a szeptemberi időközi egyéni önkormányzati választás eredményétől függően könnyen elképzelhető, hogy a Fidesz a továbbiakban is csak az ellenzék szavazataival lesz képes vezetni a települést.
A Hajdú-Bihar megyei koronavírus-fertőzöttek növekvő számára való tekintettel a nagyjából 50 érdeklődő a lakossági fórumon kötelező kézfertőtlenítés után, ajánlott maszkviselés mellett vehetett részt.
Debrecen után Hajdúnánáshoz jutott a legtöbb uniós forrás az előző ciklusban
A programbemutatón Szólláth Tibor (Fidesz) polgármester beszédet nem mondott, inkább egyfajta konferanszié szerepet töltött be.
Elsőként Pajna Zoltán (Fidesz), a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke szólalt fel. Felvezetésként elmondta, hogy a megyei fejlesztéseket alapvetően az európai uniós ciklusok határozzák meg. A 2020-szal záruló hétéves időszak folyamán Hajdú-Bihar megyében Debrecen használta fel a legtöbb uniós forrást (44 milliárd forint), rögtön utána pedig Hajdúnánás következett (5,3 milliárd forint). A politikus elmondása alapján ennek a nagy részét a 3323-as út felújítására költötték. Azt szeretnék elérni, hogy 2021 tavaszán már közbeszerzéseket írjanak ki az új ciklus uniós forrásaira, ezért a megyei közgyűlés a tél folyamán kidolgozza azokat a fejlesztési koncepciókat, amelyekre rácsatlakozhatnak az önkormányzatok.
A Debreceni Egyetem Műszaki Karja is érdeklődik a MotoGP-pálya iránt
Csiszár Imre (Fidesz) alpolgármester a Debreceni Egyetemmel 2015 nyarán megkötött együttműködés eddigi eredményeiről, valamint a várható fejleményekről beszélt. Az elmondása alapján a kapcsolat hármas jellegű: oktatási, kutatás-fejlesztési, valamint gazdasági. Csiszár a legfontosabb eredmények között említette, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium, valamint több hajdúnánási általános iskola is az egyetem partneriskolája lett.
A város és a felsőoktatási intézmény együttműködésében, egy kínai befektetővel valósulhat meg hamarosan egy tejporgyár, ahol az országban egyedülálló módon a gyógyászatban használt speciális tejtermékeket állítanak majd elő. Az alpolgármester elmondása szerint a Debreceni Egyetemnek is köze volt ahhoz, hogy a MotoGP-pálya Hajdúnánáson valósulhat meg, azonban azt, hogy egészen pontosan milyen köze volt hozzá, a politikus nem részletezte. Elmondta ugyanakkor, hogy nem csak arra számítanak, hogy a nemzetközi nagydíj miatt szállodák és konferenciatermek épületnek Hajdúnánáson, valamint felújíthatják a gyógyfürdőt, hanem arról is, hogy a versenypályát kutatási célokra is fel fogják használni. „Ez nem csak egy versenypálya lesz, nem csak egy motoros élménypark, hanem mondhatjuk, hogy a ’tudomány fellegvára’ is lesz abban az értelemben, hogy a Debreceni Egyetem komoly potenciált lát ebben a pályában” – fogalmazott Csiszár, majd konkrétan meg is nevezte a projekt iránt érdeklődő Műszaki Kart. Szintén az egyetemmel való együttműködésben tervez létrehozni a város egy gyógyvízkutató állomást, valamint a Hajdúnánási Közösségi Főiskolát, ahol elsősorban a mezőgazdaság és a turizmus-vendéglátás területén kínálnának felsőfokú képzéseket.
Inkubátorházra lenne szükségük a kisvállalkozóknak
A lakossági fórum következő részében Nagyné Legény Ildikó (Fidesz) alpolgármester ismertette az előző tíz év fejlesztéseivel, valamint a következő tíz évre vonatkozó igényekkel kapcsolatos lakossági kérdőívek eredményeit. Az elmondása alapján nyomtatott és online formában összesen több mint ezren töltötték ki a kérdéssort. Ezekből kiderült például, hogy a hajdúnánásiak prioritásai között van az egészségügyi ellátás, valamint az úthálózat fejlesztése.
Török István, az ellenzéki pártok által jelölt alpolgármester ezt követően arról beszélt, hogy vállalkozóként, valamint a vállalkozók képviselőjeként örül a fejlesztéseknek, a városfejlesztési terveket azonban kiegészítené egy inkubátorházzal, amely az induló kisvállalkozásokat segítené, és amelyet az újonnan létrehozandó ipari park területén létesíthetnének. Szólláth Tibor polgármester erre azt válaszolta, hogy alapvetően támogatja Török felvetéseit.
Geotermikus energiával az önellátásért
Szűcs Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökségtől mutatta be részleteiben a mellékletek nélkül 68 oldalas Hajdúnánás 2030 elnevezésű programot, amit a város még nem tett nyilvánossá az interneten. A dokumentum 3 alappillérre, átfogó célra épül: a humánerőforrás fejlesztésére, a települési funkciók erősítésére és a települési környezet fejlesztésére. Az elsőhöz lényegében a város közművelődési intézményeinek felújítása sorolható. A második pillérhez tartozik a szociális szolgáltatások és a turizmus fejlesztése, valamint a helyi gazdaság megerősítése és a szabadidős szolgáltatások bővítése. Ide kapcsolódik a MotoGP-pálya építése, valamint a település déli részén egy új, 100 hektár
nagyságú ipari park kialakítása, amire korábban Török István alpolgármester is utalt. A harmadik pillér az épített környezet és az infrastruktúra fejlesztését jelenti, továbbá a természet- és táji környezet fejlesztését. E pont kapcsán szerepel a Hajdúnánás 2030 tervben, hogy a város tudatosan alkalmazkodna a klímaváltozáshoz, igyekszik a fenntarthatóságra, a település alatt található hőforrásokra támaszkodva pedig geotermikus energia felhasználásával törne az energetikai önellátásra. A terv ugyanezen pontjánál szerepel továbbá a bioélelmiszerek bevezetése az iskolai menzákra.
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1 ezer forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!