BEZÁR

Közösségi média

MÁSIK FŐVÁROS

Ennyi nem (volt) elég – Vírusszomszédság

Szinte minden ország vezető politikusai arra hivatkoznak, hogy hazájukba más országokból hordozzák be a vírust. Azt, amely a második járványhullámot keltette, kelti vagy kelteni fogja. Ugyanakkor, amennyiben nemcsak globálisan, hanem logikusan gondolkodunk, be kell látnunk, hogy valahol a világban kell lennie legalább egyetlen egy olyan országnak, ahová nem befelé, hanem ahonnan kifelé hurcolják a vírust.


koronavírus

ecdc.europa.eu

Bár eddig egyetlen ország sem ismerte el, hogy nettó vírusexportőr lenne. De azt sem, legalábbis politikus kevés, míg szakember, virológus annál több, miszerint országában sem sikerült annyira „legyengíteni” a járványveszélyt, hogy mindenfajta külső behatás nélkül újra be ne lobbanjék. A saját földjükön újonnan kialakult gócpontokat külföldről hazatért, s ott megfertőződött honfitársaik, vagy náluk alkalmazott vendégmunkások számlájára írják. Idehaza ez így hangzik: „Az eddig feldolgozott és jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 2020. július 1-től 168 fő esetében állapítható meg, hogy külföldről hurcolta be a vírust, mert ezek a személyek a megbetegedés előtt, a lappangási időben külföldön tartózkodtak – közölte az atv kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Miután egy fertőzött átlagban 8-10 embernek adja tovább a vírust, ezért nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az új fertőzöttek döntő többsége importált vírus miatt lett beteg.”

A minisztérium által nyilatkozottak igazságában nincs okunk kételkedni, ám amennyiben az érintettek valamelyik, magyarok által nagyon kedvelt országban nyaraltak, akkor ezen országok érvelését szintén figyelembe kell vennünk. Amelyek szerint náluk pedig az ott nyaralók, turisták tíz-, esetleg százezrei közül kerültek ki a vírushordozók, s ők adták tovább a többi külföldi vendégüknek és hazai vendéglátóiknak.


koronavírus

Ismeretes, hogy a mediterrán országok nemzeti jövedelmének jelentős hányadát az idegenforgalom adja. Náluk szintén úgy tűnt, akárcsak Magyarországon, hogy a turistaszezonra sikerült megfékezniük a járvány terjedését. Lehet véletlen egybeesés, de az sem zárható ki, hogy az adatok valahogy úgy alakultak a fogadó országokban, szerte Európában, hogy ne riasszák el a napfényre, tengeri, vízparti pancsikálásra vágyó vendégeket.

MÉG NINCS VÉGE!
Itt olvashatók a Debreciner cikkei a koronavírus-járvány helyi aktualitásairól.

Az idény vége felé látszik, hogy a szokásos nyaralóhelyi zsúfoltság, bulihangulat, az évi „hepiség, tutiság fíling” ezúttal sem maradt el a divatos fürdőhelyeken. Ám ezúttal komoly következményekkel járhat mindez. Akár az esetben is, ha az illető, hazájában, s nem külföldön nyaralt. Mint például az olaszoknál. „Az újonnan regisztrált páciensek 60 százalékát olyan emberek teszik ki, akik éppen szabadságukból tartottak hazafelé Olaszország más régióiból.” Ilyen esetben nyilván egy szigorúbb külső határőrizet sem segített volna a leendő betegeken. Akik – olasz napszemüveggel nézve – belföldiek voltak. Reméljük, az olaszok hazai tengerpartja, s a mi magyar tengerünk nem mutat (majd) ilyen adatokat eredményező hasonlóságot.


koronavírus

Nem mellesleg az szintén megeshet, hogy egy ország rossz határszakaszát védi fokozott figyelemmel. S olyat kezel viszonylag engedékenyebben, amely nagyobb óvatosságot, s szigorúságot kívánt volna. Azonban nyár végére az is kiderült, hogy sok esetben nemcsak országok, de országokon belül úgyszintén markáns különbségek alakulhatnak ki. „Nem beszélhetünk már regionális mintázatról, azaz már nemcsak a dél-európai országokban romlik a helyzet, hanem Európa számos országában. Magyarország egyelőre szerencsére kivétel ez alól” – írja az Európai Járványügyi Megelőző és Kontrolláló Központ (ECDC) vasárnapi adatbázisa alapján a portfolio.hu. A jelentés szerint „egész Európában romlik a vírushelyzet (…) több hónapja nem látott magas napi új fertőzéses esetszámokat közöltek a hatóságok. Ilyen hírek érkeztek többek között Németországból, Franciaországból, az Egyesült Királyságból, Spanyolországból, Horvátországból, Olaszországból, Ukrajnából és Csehországból is. (…) Ezzel párhuzamosan azonban a térségünkben az ukrán, a román, az osztrák és a horvát járványhelyzet is jócskán romlott, a lengyeleknél pedig magas szinten stabilizálódott az új esetek száma. A spanyol, bolgár és román régiók mellett bizony belga, svéd, dán régiókban is fokozottan megugrott az esetszám az utóbbi két hétben 100 ezer lakosra vetítve.”


koronavírus

ecdc.europa.eu

Ami a megyét, illetve Debrecen illeti, az utóbbi adatok lehetnek igazán figyelmeztetőek. Az ECDC ugyanis kimutatja, hogy egész Európában éppen a megyénkkel szomszédos romániai régióban (gyakorlatilag a határon túli Biharban) emelkedett legjobban a fertőzöttek száma. Hasonlóan rossz kétheti adatokat az egész Európai Unióban, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államokban és az Egyesült Királyságban, csupán Románia Kárpáton túli néhány területén, illetve Észak-Spanyolországban találunk. S mellettük csak néhány más országbeli, jelentősen kisebb járványgócpont került a térképre a legerőteljesebb terjedést jelző sötét vörös színnel.

T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.


Sajtószabadság - Debreciner

Debreciner

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1 ezer forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...