A pandémia gazdasági hatásai nem kerülték el az országot. Hogy mekkora lesz a recesszió, azt még nem tudni, de a második negyedévben minden várakozásnál nagyobbat, 13,5 százalékot esett a magyar gazdaság – írja a 24.hu.

A magyar gazdaság eddig a 2008-as válság után, 2009 második negyedévében szenvedte el az elmúlt évtizedek legnagyobb visszaesését, de akkor is csak 7,9 százalékkal zsugorodott. Most rosszabbul fest a helyzet, igaz, vannak , akik azonnali „visszapattanásra” számítanak az újranyitás után – mások viszont újabb korlátozásokra számítanak az ősszel.

A januári 5,4 százalékos munkanélküliségi ráta ugyanakkor júniusra 8,1 százalékra nőtt: ez az érték 2013-ban volt legutóbb ilyen magas. A pénzügyi válságot követő, a 10 százalékot meghaladó szinttől így is elmarad a munkanélküliség országosan, igaz, a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon majdnem olyan rossz a helyzet, mint tíz éve volt.

A leginkább ütésálló a főváros volt annak ellenére, hogy a turizmus jelentős része ide koncentrálódik, és az az iparág omlott össze a leglátványosabban, magával rántva a vendéglátást és egy sor szolgáltatást. Ehhez képest mégis csak minden 54. budapesti foglalkoztatott regisztrált az év eleje óta munkanélküliként, miközben Hajdú-Biharban minden 23., az ország túlsó felén, Zalában pedig minden 24. dolgozó elveszítette a munkáját 2020 első felében. Ebből is látszik, hogy a fővárosnak az ország más részeinél nagyobb a gazdasági potenciálja, és ezen még egy húzó iparág zuhanása sem változtat.

A 8 általánost befejezők közül országosan minden tizedik foglalkoztatott lett munkanélküli, ám vannak megyék, ahol még rosszabb a helyzet:
• Hevesben minden hatodik,
• Borsodban, Hajdú-Biharban és Nógrádban minden hetedik,
• Somogyban minden nyolcadik dolgozó elveszítette az állását azok közül, akiknek nincs magasabb végzettségük az általános iskolainál.

További részletek a 24.hu cikkében olvashatók.