Iskolaőrök lesznek szeptembertől. Ez biztos. Iskolások szintén lesznek. Ez is. Kérdéses viszont, hogy utóbbiak hol töltik majd (fél)napjaikat. Merthogy korántsem bizonyos, hogy mindegyikük az iskola épületében lesz tanítási időben.

„A kormány nem kíván változtatni a koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló, jelenleg hatályos intézkedéseken, mert bármilyen módosítás kockázatos lenne – közölte Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón.. ,(aki) azt jelölte meg célként, hogy szeptember 1-jével az iskolák rendes tanulmányi rendben kezdhessék meg működésüket.” (koronavirus.gov.hu) Egy nappal később, tehát pénteken: „A hagyományos és a távoktatást ötvöző hibrid tanításra kell felkészülni szeptembertől – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A műsorban felidézték, hogy Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra is fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra kell átállniuk az iskoláknak a koronavírus-járvány miatt.” (MTI-hír)

Vagyis a rádiónak nyilatkozó szakember azt a korábban vizionált forgatókönyvet idézte, nyilván alapos információk birtokában, amely szerint az oktatás formája települések, iskolák, iskolatípusok, de akár még osztályok szerint is eltérhet. Megeshet, hogy az egyik tanterem gyerekzsivajtól lesz hangos (óraközi szünetekben), a mellette lévő pedig üresen tátong, hisz, akik megtölthetnék, azok otthon próbálják fejükbe tömni a tudást.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető infektológus főorvosa az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az iskolakezdés dilemmáiról:
„Nagyon sok érv szól amellett, hogy az iskolákat ki kell nyitni. A szülőknek el kell menni dolgozni, a gyerekeknek tanulni kell, ugyanakkor ellenérvek is vannak, hiszen sokan mondják, hogy a második hullám, amit nagyon sokan októberre, novemberre várnak, pont azért fog bekövetkezni, mert kinyitják az iskolákat.. Úgyhogy elképzelhető, hogy egyes iskolák ki fognak nyitni, mások pedig a távoktatást fogják választani.. Általában a zárt terek jelentenek veszélyt, és ez a baj az iskolákkal, a tömegközlekedéssel, a konferenciákkal. Az már bebizonyosodott, hogy ez a vírus, pláne maszkhasználat nélkül, zárt térben könnyen terjed.” Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint „20-szor annyi koronavírus-fertőzött lehet, mint amit az adatok mutatnak, így sokkal több tesztet kéne csinálni, ősszel például a tanárokat szűrni. A tanárok is magas rizikófaktort jelentenek szerinte, így fontos lenne az ő megvizsgálásuk is a tanévkezdésnél.”

A nagy dilemmán belül leginkább a kisdiákok, s ezen belül a leendő elsősök (s nem kevéssé szüleik) helyzete lehet a legkényesebb. Hisz az írni, olvasni nem tudó gyerekek számára eléggé kérdéses lehet az internetes, s egyéb távoktatás hatékonysága. Még akkor is, ha a mai nebulók öt-hat éves korukban profibb módon kezelik a mobiljukat, mint sok szülő. Ám a tanításukba bevethető technikai eszközök hasonlósága messze nem hidalhatja át azokat tartalmi eltéréseket, amit a valódi oktatás jelent egy telefon – mégoly ügyes – nyomogatásához képest. Ráadásul az idén vannak olyan pedagógiai, didaktikai feladatok a pedagógusok előtt, amelyeket illetően nem bizonyos, hogy egyáltalán meg kellett volna hozni a róluk szóló, újonnan érvényesítendő jogi intézkedéseket. Ezek alighanem hatványozott feladatot jelentenek mind a tanárok, mint a diákok, mind a szülők számára.

„Új NAT, korai beiskolázás, karantén – gyilkos kombó a leendő elsősök és tanítóik számára” – adja cikke címéül a divany.hu. „Bár az utóbbi időben kevesebb figyelem jut a korábban nagy felháborodást kiváltó ’új NAT’ és a korai beiskolázás bevezetésével kapcsolatos nehézségekre, a most következő tanévben már mindkét változás érzékelhető lesz. Az első osztályt kezdő gyerekek esetében ráadásul együttesen. Az pedig, hogy az érintettek utolsó óvodai éve a vírushelyzet miatt rövidebbre sikeredett, további nehézségeket okozhat” – folytatja. „A 2019 júliusában megszavazott törvénymódosítás alapvetően változtatja meg a tankötelezettség (beiskolázás) elveit– mondta a portálnak Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke. Korábban a gyermek fejlettsége volt a beiskolázás egyértelmű alapja, hiszen arról alapesetben a gyerek fejlettségének szintjét jól ismerő (arról évekig naplót vezető) óvoda, illetve annak szakmai javaslata alapján vagy szülői kérésre a szakértői bizottság döntött. Az új szabályozás életkoralapú, melyben a beiskolázásról adminisztratív jellegű döntés születik, ami nem veszi figyelembe a gyerek fejlettségét..”

Gondolom, a felvillantott oktatási, de gyakorlatilag az életünk minden területét érintő kérdések többségére, már csak a közelgő terminusok miatt is, hamarosan választ kapunk. Debrecenben, amely hagyományosan „komoly” iskolaváros, s egyre jelentősebb felsőoktatási centrum, különösen fontos az oktatás formáinak, benne a tanév indításának optimalizálása. Az viszont nagy eséllyel előre borítékolható, hogy a várható válaszok szükségszerűen itt helyben sem lesznek majd végleges érvényességűek. Hisz egy hónap alatt nem fog annyit javulni a helyzet, hogy azok lehessenek. De talán nem is romlik annyira, hogy a leginkább valószínűsíthető, „félutas”, ideiglenes megoldások helyett mindent elölről kelljen kezdeni.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1 ezer forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!