Egyszeregyet rendesen fejembe vertem, nyelveket, verseket megszerettem.

Cseperedve kerestem helyemet e rengetegben. Megleltem. Benned rengeteg kellemes percet szereztek nekem, szeretettel neveltek, esetleg megfeddtek. Rengeteget nevettem, ezen esetekben elememben lehettem.

Egyetemre Szegedre mentem, mert Debrecennek nem kellettem. Ez kellemetlen teher lett lelkemen. De nem neheztelek, mert Szeged tetszett nekem, benne megleltem helyemet szemeszterekre. Lettem nyelvnek mestere.

Helyesen tettem-e, esetleg nem, Debrecenben letelepedtem.

Egyszer-egyszer embereket vezettem szerte Debrecenben nevezetes helyeken. Ezt szerfelett szerettem.

Egy helyen rettenetes leveket, fertelmes elegyeket, vegyszereket kevertem, nem nedves jeget kezeltem, mely veszedelmes sebet ejthetne, de nem tette. Kedvem leltem benne.

Egy kerevetekkel tele helyen Debrecenbe keveredett embereket fekhelyre felvettem, estelente kezdtem, reggelente befejeztem. Ezzel kenyeret kerestem.

Egy helyen nyelveket kevertem. Ezt szerettem. Estelente embereket nyelvre neveltem. Egy-egy nyelvet nekem kellett eszemben elhelyeznem. Teszteltek ebben. Megfeleltem.

Egyetlen eleven szerelmetes gyermekem lett, e gyermeket szerfelett szeretem, lelkem legbelseje helye.

Felneveltem egy meg egy meg egy nem embergyereket, ezek szeretettel berregnek, rezegnek, rengeteget hevernek mellettem, kezemnek, fejemnek enyelegve kedveskednek, esetleg megnevettetnek, engem rettenetesen szeretnek.

Embereket szeretem, emberrengeteget egy helyen nem kedvelem.

Kenyeremet megettem, lehet, szerencse enged nekem hetvenet, hetvenhetet, esetleg rengeteget. Tetszene. Lelkem szertelen, elevenen repked, nem tesped, nem nehezedett el. Kellemetlen helyzeteket elhessegetem, kedvemet ne szegje. Kellemetlen embereket eleve nem keresem. Meglelnek. Nem tehetek ellene. De nem keseredek el. Kevesek ehhez.

Betegen nem kelek fel, heverek s szenvedek. Nehezebb esetekben keresek felcsereket.

Reggelente nehezen kelek, nemszeretem percek ezek.

Kedvencek: gyerekek, kedves emberek, kellemes helyek, emberek, helyzetek, melyek megnevettetnek, nyelvemnek kellemes eledelek, lelkemnek kedves zene, elmeversenyek, eszperente, ebek s fentebb emlegetett nem embergyerekek.

Debrecent szeretem, de rengeteg ember lehetetlen helyzeteket teremt Debrecennek, ezeket nem kedvelem. Ezen emberek nem mellesleg rengeteget hencegnek. Ezeken nevetek, de nem, mert szellemesek.

Jelenleg fejetlen, eszetlen rendeletek keletkeznek, Debrecen legbelseje embertelen, lelketlen elemekkel lesz tele. E rendezetten leteregetett nem teljesen fekete fertelmet lehetetlen megszeretnem, szemem feleslegesen keres benne kellemet, nem lelem. De meglehet, keveseknek ez kell. Szerfelett kellemetlen. Rengeteg gyermek menne e helyre, de melegben meggebednek, elesve nem gyenge sebeket szereznek. Rendesebb helyeken eleven, leveles egyedeket elhelyeznek, melyek fedelet jelentenek meleg ellen. Debrecenben nem. Helytelen.

Egyszer-egyszer ezeket jelzem, emlegetem, rengetegen helyeselnek, egyesek nem kedvelnek, esetleg egyenesen fenyegetnek. Egyre megy. Nem lehet csendben lennem, jegyzetbe kell tennem, meg kell felelnem nekem, elveknek, embereknek. Szeretem e szerepem.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Egy hónapra csak 1000 forint. Köszönjük!