Habár már-már hagyományosan a határozati javaslatok többségét ismét kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangúlag fogadták el a városatyák és -anyák, nem csak a DVSC új igazgatóságának és felügyelőbizottságának kinevezésével kapcsolatos napirendi pont hozott nagy vitákat és említésre méltó jeleneteket Debrecen július 2-i képviselő-testületi ülésén.

Háromfelé szavazott a Fidesz és az ellenzék is

Az 5. napirendi pont az ősszel induló óvodai csoportok maximális létszámának emeléséről szólt, számos esetben engedélyezve a 30 fős csoportokat is. Illyés János (Civil Fórum) a felszólalásában kezdeményezte a határozati javaslat visszavonását a túlságosan magasra emelt létszámkorlátra hivatkozva. „Azt érjük el vele, hogy mind az óvódapedagógus, mind a gyerekek kifacsarva, holtfáradtan fognak hazajárni az óvodából” – érvelt a képviselő. Az előterjesztő Intézményfelügyeleti Osztály vezetője, Bene Edit erre úgy reagált, hogy a törvény erre lehetőséget ad, a debreceni óvodák pedig az elmúlt években már bebizonyították, hogy képesek megbirkózni egy ilyen kihívással.

Illyés javaslatát végül nagy többségben leszavazták, érdekes viszont a szavazatok megoszlása. Húszan választották a nemmel szavazást, köztük 18 fideszes képviselő, továbbá Mándi László (Momentum) és Kőszeghy Csanád Ábel (független). Tartózkodással élt három fideszes, a DK három képviselője, valamint Madarasi István (MSZP), igennel pedig a Civil Fórum két képviselője mellett Nagy Sándor és Papp Csaba szavaztak, utóbbiak mindketten a Fidesz frakcióját erősítik. Az a nagyon ritka jelenség fordult tehát elő, hogy a debreceni közgyűlésben az ellenzék képviselői mellett a kormánypárt politikusai is háromfelé szavaztak.

Átszervezik a közművelődést, szétszedik a DMK-t

A 6. napirendi pont Puskás István kulturális alpolgármester első közgyűlési felszólalása miatt válhat emlékezetessé. A politikus több mint 10 percen keresztül vezette fel a debreceni közművelődési rendszer átszervezéséről (lényegében a Debreceni Művelődési Központ feldarabolása) szóló polgármesteri előterjesztést. Puskás a reformot azzal indokolta, hogy szeretnék hatékonyabbá tenni a közművelődést, minél jobb szolgáltatást nyújtva a civil közösségek számára. „Az átszervezés korántsem leépítést jelent” – hangsúlyozta az alpolgármester, hozzátéve, hogy javulni fognak a szférában dolgozók munkakörülményei is.

„Köszöntjük a közgyűlésben alpolgármester urat, most már tudjuk, hogy miért van itt” – reagált Puskás beszédére az MSZP-s Madarasi István. Vaszkó Imre (DK) szintén megdicsérte az alpolgármester részletes felvezetőjét, azonban kijelentette, hogy a pártja nem tudja támogatni az előterjesztést, mivel annak hátterében a kulturális szférában dolgozókat a közalkalmazotti státusztól megfosztó kormányzati intézkedés áll. A határozati javaslatot csak a DK nem szavazta meg.

A bizottság az áramszünet ideje alatt szavazott az okosvárosról

A testületi ülésen a képviselők döntöttek a város Smart City programjának elfogadásáról is. Ezzel kapcsolatban Mándi László arról beszélt, hogy rengeteg jó, megvalósítandó elem található a programban, annak pedig külön örülnek, hogy a dokumentum beltartalmán túl a külcsínre is figyeltek a készítők. Ekkor felmutatta a Momentum-lila füzetet, a tanácsteremben lévők derültségére.

Madarasi István a napirendi pont kapcsán arra a különös helyzetre hívta fel a figyelmet, hogy az okosvárosról szóló stratégia bizottsági tárgyalásakor Debrecen harmadában nem volt áram, többen pedig csónakkal közlekednek a város utcáin. Papp László erre úgy reagált, hogy „ha rádől egy egyméter törzsátmérőjű fa egy magasfeszültségű villanyoszlopra, akkor Londonban is elmegy az áram”. A határozatot egyhangúlag fogadták el a képviselők.

Utcát kapott Térey János, Szabó Magdának még várnia kell

A közgyűlés utolsó napirendi pontja közterületek elnevezéséről szólt. Komolay Szabolcs a Kulturális és Oktatási Bizottság elnökeként kiemelte, hogy Térey János 2019-ben váratlanul elhunyt debreceni származású, a városhoz ezer szállal kötődő költőről is utcát szeretnének elnevezni. Komolay szerint Térey a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja volt, ezért fontos lenne ez a gesztus a város részéről.

Illyés János, a Civil Fórum képviselője nem vitatva az előterjesztést, azt kérdezte a városvezetéstől, hogy mikor neveznek el végre Szabó Magdáról is közterületet Debrecenben. Puskás István kulturális alpolgármester a felvetést jogosnak nevezte. Az elmondása szerint már keresik is azt a közterületet, amely kapcsolódik Szabó Magda személyéhez. Az előterjesztést egyhangúlag fogadta el a közgyűlés.

A polgármester szerint lassan védeni kell a szúnyogokat

A napirendi pontokat követően a képviselőknek lehetősége volt más témák kapcsán is kérdéseket föltenni a polgármesternek. Vaszkó Imre arról kérdezte Papp Lászlót, hogy hány autóval, mennyi idő alatt végeznek majd a szúnyoggyérítéssel, valamint hogy elég lesz-e az erre a célra elkülönített 15 millió forint. „A hajamat tépem attól, hogy nem lehet légi szúnyogirtást csinálni az országban” – válaszolta a polgármester, aki szerint lassan már ott tartunk, hogy védeni kell a szúnyogokat az EU előírásai miatt.

„Én arra is megkértem a kollégáimat, hogy az sem bánom, ha megbírságolnak bennünket érte, irtsuk légi úton a szúnyogot, csak azt mondták, hogy egyrészt többmillió forint büntetéssel jár, másrészt bevonják a pilóta vezetői engedélyét” – mondta a polgármester, majd hozzátette, hogy ilyen körülmények között nem találtak volna pilótát. Arról is beszélt, hogy nem tartja normálisnak a jelenlegi szabályozást, mindenesetre az önkormányzat tartani fogja magát ahhoz, a Katasztrófavédelem segítségével hamarosan elkezdik a földi szúnyoggyérítést.

Az Európai Unió 2020-as hatállyal tiltotta be a légi szúnyogirtást annak súlyosan környezetkárosító hatásai, valamint kétes hatékonysága miatt.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!