Egészen addig, amíg a legnagyobb melegben vízproblémáink nem akadtak itthon. Ugyanis először csak a hideg vizes cső tömítése ment gajra és folyt a víz. Ezt egy szerelő megcsinálta.

Aztán észrevettük, hogy a nyomás nem az igazi, tehát se zuhanyozni, se kezet mosni, se mosogatni nem lehet normálisan. Vagyis normális alatt azt értem, hogy a korábban megszokott módon. Ezek után már a meleg vizes cső is elkezdett csöpögni. Megpróbáltuk valahogy megjavítani, mindenféle eszközökkel, de végül kiderült, hogy a csaptelep lesz a ludas. Hurrá. Így most a fürdőszobában nem tudtuk megengedni a csapot, tehát a zuhanyzástól elbúcsúzhattunk. Viszont ebben a melegben nem zuhanyozni egyet jelent a világvégével, ugye?

Itt kapta zöld énem az érvágást. Nem a lavórból fürdéssel, hanem azzal, hogy negyed lavórnyi vízből tökéletesen meg tudtam mosdani. Hibátlanul. Akkor mégis mire használok el annyi vizet, hogy percekig a kádban állva zuhanyzok többnyire? Vagyis valószínűleg ez múlt idővé válik, amint újra zuhanyzásra alkalmassá válik a fürdőszoba.

Szerintem stoppert is állítok majd be.