A nyugati világot tekintve elmondható, hogy trendszerűvé váltak a kannabisz legalizációjára való törekvések. Magyarországon ez a téma nem tartozik a politikai diskurzus mainstreamjébe, hozzá kell tenni, hogy hazánknak sokkal égetőbb problémái vannak, viszont április 20-án, mely a kannabisz nem hivatalos világnapja, érdemes szólni ebben a témában is.
VÉLEMÉNY-VITA
Beszéljünk a legalizációról!
Először is fel kell tenni a kérdést: Miért lett egyáltalán illegális a kannabisz?
A kriminalizáció gyökere az 1930-as évekre vezethető vissza az Amerikai Egyesült Államokba. A marihuána fogyasztása legfőképp a kisebbségekre, ezen belül is a Mexikó felől érkező bevándorlókra és a fekete bőrű lakosságra volt jellemző, kiemelve a megszülető jazz kultúrát. Az amerikai kormányzat rasszista propagandát folytatott a kisebbségek ellen – ennek egyik atyja Harry J. Anslinger volt -, melyhez eszközként használta a kannabiszt, mely az alkohollal szemben nem volt a fehér bőrű többség által széles körben elfogadott tudatmódosító szer. A folyamatosan szigorodó szabályozások végül odáig vezettek, hogy a marihuána besorolása az USÁ-ban egy kategóriába került a heroinnal, az ecstasyval és más ténylegesen veszélyes, destruktív szerekkel.
Harry J. Anslinger munkásságának „csúcspontja” az 1961-es nemzetközi kábítószer-ellenőrzési egyezmény, melyet 160 ország írt alá és ezzel világméretű trenddé vált a kannabisz kriminalizációja.
Miért fontos a legalizáció?
Az első érv a legalizáció mellett a hazugságok felszámolása. A marihuána elleni boszorkányüldözés legfőbb érve a kapudrog elmélet, mely szerint a kannabisz fogyasztása vezet a keményebb drogok kipróbálásához és a függőséghez. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Irodájának (UNODC) 2004-es jelentése szerint ezzel szemben több mint 72 millió amerikai próbált valaha marihuánát, mégis minden 120. marihuánafogyasztóra esik egy rendszeres kokainhasználó. Egy 2000-es amerikai szövetségi felmérés szerint 76,3 millió amerikai próbálta ki valaha a marihuánát, míg csupán 2,78 millióan próbáltak valaha életükben heroint, és 5,3 millióan a kokaint.
Egy másik érv a legalizáció mellett az, hogy igazságtalan a szabályozás annak tükrében, hogy az alkohol széles körben elérhető és elfogadott a társadalmon belül, miközben akár egy „füves cigaretta” birtoklása miatt komoly és megalázó eljárásoknak lehet kitéve a fogyasztó.
Emellett elmondható, hogy míg az alkohol túladagolható és több ezer áldozatot szed évente, addig kannabisz túladagolás/mérgezés miatt még sosem tapasztaltak elhalálozást. Az alkohol egy sokkal veszélyesebb drog minden szempontból, mely a marihuánával ellentétben fizikai függőséget alakíthat ki. Ezt mindannyian tapasztalhatjuk, hiszen Magyarország egyik égető problémája a tömeges alkoholizmus.
A legalizáció melletti legfontosabb érv viszont az orvosi felhasználás. A marihuána két legfőbb hatóanyaga a CBD illetve a THC, melyek orvosi kutatások által megerősítve hatékonyak a sclerosis multiplex, az alvászavarok, a kemoterápia miatti étvágytalanság és a terápiarezisztens epilepszia (főként Dravet- és Lennox-Gastaut szindróma) tüneteinek kezelésére. Emellett a kannabisz hatékony az opium- és alkoholfüggőség kezelésére is.
Magyarországon a legalizáció több szempontból előnyös lehet. Az államilag szabályozott kannabisz-kereskedelem felszámolja a feketepiaci értékesítést, védi a fogyasztót is, hiszen ellenőrzött és visszakövethető forrásból vásárolhatja meg a gyógynövényt, illetve növeli az állam bevételeit.
A kriminalizáció felszámolásával visszaszorítható a főleg vidéken elterjedt „herbál” fogyasztás, amely kiemelten veszélyes. A megtévesztően „biofűnek” nevezett szintetikus THC származék – melynek pontos hatóanyagát folyamatosan változtatják, hogy azt ne lehessen tiltani, így sokszor az ezt árusító személy sem tudja, mit tartalmaz, hiszen azt a feketepiacon szerzi be és nem ő állítja elő – súlyos függőséget, akár elhalálozást is eredményezhet.
Összefoglalás
A kannabisz egy olyan gyógynövény, melyet az emberiség sok ezer éven át használt, és csak az utóbbi évszázadban vált „ellenséggé”. A marihuána ellen folytatott háború Európában a szabadon gondolkodó fiatalok, a beat és hippie mozgalmak kriminalizásában, az USÁ-ban pedig a kisebbségek megbélyegzésében mutatott csak fel eredményeket. Ennek az alapvetően ártalmatlan és orvosi felhasználásban hasznos növénynek a fogyasztása miatt embereket aláznak meg és egy életre bűnözőnek bélyegeznek meg. Mindezt mondjuk abban az országban is, ahol a kormányzat harcot folytatott a kannabisznál sokkal veszélyesebb drog, az alkohol otthoni előállítása mellett. A kormányzat feladata a tényszerű és korrekt társadalmi párbeszéd megteremtése lenne (persze csak álmodhatunk ilyenekről a „nemzeti konzultációk” focialista éveiben) és nem a szcientológiai egyház által is ismételt hazugságok megerősítése a témában.
Természetesen az a legjobb, ha valaki nem él semmilyen tudatmódosító szerrel, senkit sem szeretnék bíztatni ezek használatára. Viszont az emberiség történelmében mindig is jelen voltak a drogok, akár csak a koffein, a dohány vagy az alkohol. Vagy mint a marihuána. A lényeg a felelősségteljesség és a tudatosság.
Magyarországon távolinak tűnhet a legalizáció, főleg egy olyan társadalomban, mely a kannabiszról például a Szomszédok című sorozatból tanulhatott, ahol abszurd módon haláleset történik, mert „túllőtte magát” valaki fűvel (a marihuánának nincs egyáltalán intravénás fogyasztási módja). Viszont az új generációk egy szabadabb világba születésével, az internet által adott információforrásokkal közelebb kerülhet az idő, amikor nem számít bűncselekménynek, ha valaki marihuánát fogyaszt.
(Rutz Tamás olvasónknak a szerkesztőségünkhöz eljuttatott írásával kapcsolatban várjuk véleményüket! Címünk: szerkesztoseg_KUKAC_debreciner_PONT_hu)