A 2019-es Múzeumok Éjszakája debreceni programjai között bolyongva rá kellett jönni, hogy amikor így megmozgatják a kultúra iránt fogékony helybélieket, egész jó kis élet alakul ki Debrecen belvárosában – nagyobb zabálás és olcsó vásári produkciók nélkül is.
Gagyi nélkül is lehet tömegeket vonzani Debrecenben
A Modem előtti Baltazár Dezső tér azért ahhoz túl nagy, hogy a telt ház táblát kitegyék, de így is máskor szokatlan nyüzsgés fogadta az arra járót már szombat délután. Odabent éppen Vámos Miklós önálló estje szórakoztatott egy komoly nagyságú publikumot. Odafigyelt mindenki rá, pedig csak állt egymagában a belső udvar végében, és nagyobb hanglejtések nélkül mondta a magáét. A József Attila-díjas író szokásos gördülékeny és szellemes stílusával eleve megnyeri magának a közönséget, így történt ez most is.
Máshol ugyan kisebb érdeklődés mellett zajlottak a programok, ám mindenki megtalálhatta a neki valót. A Református Kollégium udvarán például Tamus István grafikus segített a gyerekeknek linómetszeteket készíteni. Más kézműves foglalkozások is várták a kicsiket, illetve sör a nagyokat.
Az épületben is találkozhattunk bámészkodó emberekkel, egyik kiállítás a másik után, az Oratóriumban Bíró Lajos utazási élményeit mesélte el, míg a könyvtárban Venkovits Balázs tárlatvezetése mellett a Magyarok Amerikában kiállítással ismerkedhettünk meg. Vagy éppen a családfa-kutatásról hallhattunk.
Orgonajáték többször hangzott fel a nap során, míg az első emeleten Terdik Angéla fazekas népi iparművész fogadta fáradhatatlanul a gyerekeket és szüleiket, hogy közösen készítsen a kicsikkel agyagtárgyakat, amiket haza is vihettek utána.
A Déri térre visszatérve a Debrecen Dixieland Band délutáni muzsikája idővel átadta a helyét a VAN zenekar játékának, akik mondhatni bemelegítettek a Bordó Sárkányra – hiszen van a tagok között némi átfedés, illetve bizonyos stílusjegyek is hasonlóak, igaz, a sárkányosok erőteljesebb és részben populárisabb, a közönséget magával ragadó muzsikát játszik. Tőlük a Trónok harcától kezdve több más ismert sorozat vagy film zenéjéig élvezte a nép előadásukat.
A Déri Múzeum belső termei hajnalig látogathatók voltak, egy kényelmes órás sétával mindent meg lehetett nézni.
A Péterfia utcán a Medgyessy Terem és az Irodalmi Háza közötti udvar szintén zenétől volt hangos, este Ölveti Laci és zenekara tolta eleinte finomabban, aztán durvábban a maga muzsikáját, egészen nagy érdeklődés mellett. Ezalatt a múzeumban játékos feladatok és múzeumi nyomozás, állandó kiállítások voltak megtekinthetők – és a csapolt sör is beszökött mindezek közé.
Rengeteg kisebb-nagyobb program, előadások, kiállítások várták még a nagyérdeműt, ahogyan például Szabó Magda íróhoz kapcsolódóan emlékek róla és női sorsok bemutatása rövidfilmek segítségével a Dóczy-gimnázium udvarán.
Kinek mi volt a nap fénypontja, de az biztos, hogy Dánielfy Gergő és az Utazók késő esti koncertje nagy népszerűségnek örvendett a Déri téren, ami pedig a csillogást illeti, a Lángoló Csigák tűzzsonglőrei húztak fényes csíkokat a sötétbe éjfél táján.
A szervezők kedvesek voltak, az emberek vidámak, és még a kultúra is középpontba került, különösebb bazári látványosság nélkül.
Ahogy az elején is szó volt róla: nemcsak ilyenkor kellene ez a hangulat és ez az irány Debrecenben.