A hajdúsámsoni illegális kutyatemető gödreinek feltárása után a város polgármestere, Antal Szabolcs – aki állításai szerint mit sem tudott ezek létezéséről – első médianyilatkozataiban a sámsoni ebrendészeti telepre terelte a nyilvánosság figyelmét, mégpedig a telep megfelelő működésének taglalásával, amit hol sintértelepnek, hol gyepmesteri telepnek hívott.
Egyelőre az önkormányzat felelősségéről keveset hallani, ellentétben a helyi mezőőr, Süvöltős Gyula szerepével, aki nagyon hamar a különböző médiumok érdeklődésének középpontjában találta magát a sajtónak tett kijelentései miatt, miszerint ő is vitt kutyatetemeket a február 16-án feltárt gödrökbe. Mint utóbb kiderült, rá anélkül testálták az ebrendészeti feladatokat, hogy ezért ő pénzt kapna az önkormányzattól. Sőt az ebrendészeti telep sem az önkormányzaté.
Szaporodnak az ellentmondások is – ezúttal a hajdúsámsoni ebrendészeti telep körül
Frissen engedélyezve, de régóta működtetve
A hajdúsámsoni ebrendészeti telep amolyan zugtelepként működött már több éve, talán évtizede, pontos választ eddig senkitől sem sikerült kapnunk ezzel kapcsolatban. Azt mindenesetre pontosan lehet tudni a nyíregyházi PCAS Állatmentés közérdekű adatigénylésének köszönhetően, hogy mióta működik hivatalos engedélyekkel a telep: még egy éve sem.
Hajdúsámson Város Önkormányzata az ebrendészeti feladatellátást a
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal által 2019. július 11. napján kiadott, az ebrendészeti telep működésének engedélyezésére vonatkozó engedély, továbbá a 2019. július 22. napján kelt, az ebrendészeti tevékenység ellátására vonatkozó hatósági engedély alapján végzi.
Tehát az ebrendészeti telep, amellyel kapcsolatban a polgármester hangsúlyozta, hogy szabályszerűen működik, tulajdonképpen januárban ünnepelte féléves, engedélyezett fennállását, miközben ezen a telephelyen már sokkal korábban is elhelyeztek kóbor kutyákat, akik civil állatvédő szervezetek (Puli Állatvédő Egyesület és Bodolai Ferenc Add A Mancsod Alapítvány) közreműködésével kerültek gazdához később .
A polgármester jó hírekkel ellensúlyozna
Antal Szabolcs február 25-én este a közösségi hálón tudatta a nyilvánossággal, milyen módon igyekeznek majd a képviselő-testülettel együtt fellépni a kóbor kutya probléma ellen, természetesen mindezt a preventív állatvédelem jegyében. A poszt néhány órával azután jelent meg, hogy a Debreciner kérdéseire
már nem kívánt válaszolni.
Üdvözlendő, hogy a polgármester – az általa leírtak szerint – a preventív állatvédelem irányába szeretné a képviselő-testületet mozdítani. Bár ez a kezdeményezés is felvet néhány kérdést.
Az önkormányzat szociálisan rászorulók kutyáinak díjmentesen biztosít chipet és egyszeri védőoltást, hiszen fontos, hogy minden kutya azonosítható legyen. Ez alapvetően egy nagyon jó kezdés a felelős állattartás népszerűsítésében, viszont a felelős állattartás többek között azt is jelenti, hogy a kutya megfelelő táplálékot kap és szükségszerű állatorvosi ellátást. Ahol nincs pénz a kutya chipelésére és oltására, ott feltételezhető, hogy a családnak gondjai lehetnek a megélhetéssel, de legalábbis a kutya ellátása nem szerepel prioritásként. A chip ugyanakkor azonosíthatóvá teszi a tulajdonost, sőt büntethetővé abban az esetben, ha a kutya közterületen kóborol és/vagy balesetet okoz. Egy olyan család vagy személy, akinek nincs pénze a kutya chipelésére, a büntetés kifizetésére se lesz. Ilyenkor megoldásként javasolják a kutya megkötését. Ez, ha csak a Facebookon elérhető posztokat végig nézzük, azt jelenti a legtöbb helyen, hogy pár méteres láncra köti a kutyát, s ezzel ismét szabálysértést követ el az illető, súlyos esetben bűncselekményt.
További ígérete a polgármesternek, hogy a kóbor kutyákat is ivartalaníttatni fogja az önkormányzat, vélhetőleg a felesleges szaporulat megelőzése és ezáltal a kóbor kutyák számának csökkentése céljából.
Süvöltős Gyula múlt hét pénteki beszélgetésünk során elmondta, hogy a limitált kennelszám miatt nem tudja az összes kóbor kutyát elhelyezni. A polgármester ugyanakkor február 25. esti posztjában mindössze annyit ígért, hogy a gyepmesteri, ebrendészeti feladatok ellátását két személy fogja végezni egy helyett. Nem értjük, hogyan fogja két ember megoldani azt a problémát, amit alapvetően a kennelszámok növelésével lehetne.
A polgármester felváltva használja a gyepmesteri és az ebrendészeti telep szavakat, ezért szeretnénk itt is tisztázni, mi a különbség a kétféle telep között:
Elnevezése alapján a hajdúsámsoni telep nem végezhet tetemkezelést, ugyanakkor információink szerint mind az ATEV, mind Hajdúsámson önkormányzata szerint van szerződés a két fél között, azonban nem tisztázott egyelőre, pontosan mire. Kérdéseinkkel megkerestük az ATEV-et, várjuk válaszukat.
Mennyi az annyi?
Legutóbbi hajdúsámsoni látogatásunk alkalmával lehetőségünk volt beszélgetni a helyi mezőőrrel, aki nemcsak ellátja az ebrendészeti feladatokat, de saját területén alakították ki az ebrendészeti telepet. A telket ugyanis térítésmentesen bérli az önkormányzat.
Nem csak a terület bérlését oldja meg ingyen az önkormányzat, de Süvöltős Gyula, a mezőőr sem kap pénzt ebrendészeti tevékenységéért, miközben elmondása szerint a polgármester folyamatosan őt presszionálja minél több kóbor kutya befogása céljából. Hiszen a lakossági panaszok az önkormányzathoz érkeznek. Ugyanakkor minden szabályt betartva egy limitált férőhelyes telep hamar bedugul, ha prevencióval nem párosul a kóborok számának szabályozása. Kérdésként fogalmazódik meg sokakban, hogy mi az önkormányzat megoldása egy ilyen helyzetben.
Mit esznek a kutyák?
A mezőőr elmondása szerint a helyi óvodából lehet elhordani azt az ételmaradékot, amivel eteti a telepre befogott vagy leadott kutyákat, mivel az önkormányzat ebben sem nyújt segítséget. A Puli Állatvédő Egyesület alelnökétől, Kósa Évától megtudtuk, hogy amikor az óvoda nincs nyitva, akkor ők látják el a kutyákat élelemmel. Beszéltünk telefonon a hajdúsámsoni Eszterlánc óvodával, de nem nyilatkoztak az üggyel kapcsolatban. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt is megkerestük, hogy megtudjuk, pontosan mit engedélyeztek a kutyák táplálásával kapcsolatban. Eddig válasz nem érkezett tőlük.
Hogy néz ki a telep?
A polgármester szerint szabályoknak megfelelően működik a hajdúsámsoni telep. Mutatunk néhány képet, milyen telep működésének hivatalos engedélyezésére mondott igent a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal.
És hogy hány kutya került be az ebrendészeti telepre engedélyezett működése óta? A közérdekű adatigénylés szerint összesen mindössze 8 eb fordult meg a telepen. A nyilvántartott periódus pedig 2019. július 11. és 2020. január 27. közötti időszakot foglalja magában. Csige Alexandra (Bodolai Ferenc Add A Mancsod Alapítvány elnöke) korábban elmondta a Debrecinernek, hogy hivatalos működése óta egyre kevesebb kutya került be a telepre. Ugyanakkor Hajdúsámsonban folyamatos problémát jelent a kóbor kutya jelenség. Csak nekünk nem jönnek ki a számok? A Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatalhoz fordultunk további kérdéseinkkel, amint megérkezik válaszuk, frissítjük cikkünket.
Még mindig csak szaporodnak a kérdések, amelyek újabb kérdéseket vethetnek fel azokban, akik a szálakat igyekeznek kibogozni. Mindenesetre egyelőre több ellentmondást találunk az önkormányzat hivatalos álláspontja és a civil állatvédelem, valamint a mezőőr elmondásai között, ami a helyi ebrendészeti telepet illeti.
(FOLYTATJUK)
Kedves Olvasónk! Ha a témával kapcsolatban észrevétele, javaslata, információja van, kérjük, keresse levélben a cikk íróját: toro_PONT_vanda_KUKAC_debreciner_PONT_hu
Kapcsolódó anyagok:
– Kutyatetemek sokasága Hajdúsámson külterületén – agyonütötték és elföldelték őket
– Ebrendészeti „melléktevékenység” Hajdúsámsonban a kutyák elföldelése?
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!