Száznál is több állat maradványait lehet feltételezni a gödrökben. Azt azonban nem lehet tudni, hány gödör volt és hány éve folyik a kutyák legyilkolása, eltüntetése. Rendőri nyomozásnak kellene kiderítenie az elkövető(k) személyét, s azokét is, akik tudhattak a történtekről, de nem tettek ellene.
Kutyatetemek sokasága Hajdúsámson külterületén – agyonütötték és elföldelték őket
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!
„Reméltem, hogy nem lesz igaz a bejelentés” – mondta Kodolányi Endre, a Speciális Állatmentő Egység egyik alapító tagja, amint szomorúan maga elé nézve próbálta feldolgozni azoknak a kutyatetemeknek a látványát, amelyek egy mély gödörből kerültek elő. Az elsődleges szakvélemény szerint a kutyák traumás eredetű sérülésekbe halhattak bele. Fejbe verték őket.
A Debreciner szerkesztőségéhez érkezett nemrég információ egy Hajdúsámson melletti erdős részen található gödörről, ahol rengeteg kutyatetem van, és a kutyák nem természetes halált követően kerültek ide. Hozzáértő szakembereket értesítettünk, s velük együtt kerestük meg a helyszínt tegnap.
Vasárnap délelőtt dögszagban
Két budapesti állatvédő szervezet munkatársai Hajdúsámsonban, egy nehezen megközelíthető fás területen kezdték vasárnap délelőttjüket. A kutyatetemekkel teli gödröt akarták átvizsgálni.
„Ez itt több állat sérelmére elkövetett állatkínzás, hívnunk kell a rendőröket” – vonta le a következtetést Schreiter Katalin, az Országos Állatvédőrség Alapítvány munkatársa, miután bebizonyosodott, hogy szinte megszámlálhatatlan kutyatetem lehet a homok alatt.
A környéken szinte mindenhol koponyákat és más csontokat lehetett szétszórtan találni.
Így, a szanaszét heverő csontokat követve jutottak el az állatvédők egy közelben lévő másik, már betemetett gödörhöz.
Kodolányi Endre megkezdte ennek a felásását, és hamarosan egy fél állkapocsba ütközött az ásó éle. Majd kiemelte a koponyát is. Aztán még egyet, majd jöttek a bordák, a combcsontok, a szőrmaradványok, egy bálamadzag és még több csont.
Az állatvédő szerint a második gödörnél egyértelműen lehetett látni a csontokon, hogy régóta ott lehetnek. „Ki tudja, mióta folyik ez a mészárlás, ki tudja, hány ehhez hasonló gödör van a környéken?”
A rendőrjárőrök kiérkezése után nem sokkal bebizonyosodott, hogy bűnügyi szemlére lesz szükség. A gödrökhöz nem sokkal később érkező rendőrök elvégezték a helyszínelést. A munkálatok után az állatvédőknek a Debreceni Rendőrkapitányságon kellett aláírniuk a helyszíni jegyzőkönyvet.
Hurkold és vágd fejbe
Schreiter Katalin először arra gondolt, hogy a kutyákat lelőtték, hiszen a még nyitott gödörben talált állatok szőrén, mellkas és homlok tájékon látott vérfoltok erre engedtek következtetni. Később kiderült a friss tetemek vizsgálatakor, hogy olyan erővel vághatta valaki fejbe a kutyákat, amitől elpusztultak. Vagy eszméletüket vesztették, és az elföldelés után haltak meg. Az ásás során nemcsak bálamadzagot találtak az állatvédők, de egy fojtóra hurkolt póráz jellegű anyagdarabot is, amely körül még ott voltak a kutya maradványai, mindez arra utalt, hogy a kutyát így fogták meg, amíg kivégezték.
A kutyák halálának közvetlen okát az is megerősíteni látszott, hogy a friss tetemek kihantolásakor rengeteg vér volt látható a fülükben, orrnyílásaikban és néhánynál a szájukban is.
Az állatvédők több olyan tetemet is találtak, amelyek zsákban kerültek a gödörbe, közöttük voltak kölyökkutyák is.
A friss gödörben tíz körüli egész tetemet találtak, a többi már bomlásnak indult, ezért azokat a testeket nem tudták kihantolni. Kutyatetemeken kívül macskák is voltak a homokrétegek alatt.
Önkormányzati területen kutyatetemek, de az önkormányzat nem tud róla?
Schreiter Katalin elmondta, hogy a hatóságok szerint ez egy önkormányzati terület, de állítólag a helyi hivatalosság részéről senki nem tudott ezeknek a gödröknek a létezéséről.
További furcsasága a történetnek, hogy a tetemektől alig 150 méterre található a Hajdúsámsoni Vadásztársaság „dögkútja”. „Nekünk azt mondta a helyszínre kiérkező vadőr, hogy azt a gödröt az önkormányzat ásta ki önkormányzati markolóval” – mondta Kodolányi Endre. Megkerestük a vadásztársaság frissen megválasztott elnökét, Huszka Pétert, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy ő nem tudott a kutyatetemekkel teli gödör létezéséről.
Megfogalmazódik a kérdés, honnan került a gödrökbe ilyen sok kutyatetem. Hivatalosan tetemkezelést egy településen a gyepmesteri telep végezhet, és az ATEV-vel kötött szerződésnek megfelelően a tetemek fehérjefeldolgozóba kerülnek. Tehát hivatalosan tetemeket tilos a hajdúsámsoni gödrökhöz hasonló helyen tárolni, gyűjteni. Felmerül még az a kérdés is, hogy ki végezhetett ezzel a sok kutyával ilyen kegyetlen módon. Arra volt már példa máshol, hogy maga a település ebrendésze végzett brutális módon a befogott kutyákkal. (További részletek itt olvashatók.)
„Próbáltuk kizárni az érzelmeket, hogy profin tudjuk végezni a helyszíni feladatainkat. Amit láttunk, azt valószínűleg később tudjuk majd lélekben feldolgozni” – mondta a feltárások után Kodolányi Endre.
Az állatvédő szerint több mint 100 tetem lehet a két gödörben, de mivel az erdő tele volt csontokkal, koponyákkal, feltételezhető az is, hogy jóval több gödör van a környéken, így a tényleges számot még csak hozzávetőlegesen se lehet megbecsülni.
Mindkét szervezet képviselői a hatóságokkal teljes mértékben együttműködve és minden szakmai tapasztalatukat felhasználva igyekeztek az ügyben eljárni. Az állatvédőknek egyelőre nem áll módjukban további részleteket elárulni a nyomozás érdekeire való tekintettel.
Kérdéseinkkel megkerestük a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságot és a Hajdúsámsoni önkormányzatot is. Amint megkapjuk válaszaikat, frissítjük cikkünket.
(FOLYTATJUK)
Kapcsolódó cikksorozat:
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!