Mottó: Neked sem lehet mindegy, hogy mikor, kik és miért akarnak demonstrálni!

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egy nyúlfarknyi kis cikkéről írnék le néhány gondolatot. A 20. cikk szerint: 1. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz. 2. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni.
A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvényünk is szól erről az 1. pontról, amíg betartják és betartatják.

Most hagyjuk a 2-es pontot. Nem akarok belépni egy nyilas pártba, hát édes hazám törvényei szerint nem kell. Nem akarok revizionista vagy Horthy-rajongó lenni, hát nem kell. Azonban jogom van ahhoz, hogy civil céljaim elérése érdekében belépjek egy egyesületbe és – én hülye – az állam helyett ingyen javítsam a társadalmat és azokat a hibákat, amiket a kormány okoz, például. Mert már írtam róla: ha hat hónapig nem csinálnának semmit a civilek, lehet, hogy éhséglázadás törne ki a szegények között. Ergo paradox módon támogatjuk a regnáló rendszert, mert az emberségünket nem tudjuk elnyomni, és segítségre szorulót nem büntethetjük azért, mert a politikus magára hagyta… Őrület!

Csak halkan megjegyezném, hogy az a 20-as kis cikk egyébiránt az egyik legnagyobb erő. Egy kis Martin Luther King-féle békés tüntetés, megvan? Olyat itthon még nem láttam, de nem lehetetlen, csak ki akar itt Martin Luther King lenni? Nemcsak a vízilovakat szokták lelőni ugyebár…Ma is fogalmazásgátlót vehettem be, mert jut eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat, de mindig túl sok a jogból. Hja kérem, muszáj!

Szóval mi ennek a törvénynek a lényege? Mit jelent az a szó a törvény szerint, hogy gyűlés? Válasz: a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. Cseppet vicces, nem? Mert mi van, ha Géza bácsi és Julcsi néni a piacról hazafelé jövet vitatkoznak és összevesznek azon, hogy a gyöngyöspatai cigánygyerekeknek jár a kártérítés vagy nem jár, és mások is beszállnak a vitába? Erre odajön valami hírhedt rendbontó mire kiérkeznek a rendőrök, és már lehet is mosakodni (Julcsi néninek 15 ezer forint bírság): hogy mi csak spontán vitatkoztunk az öreggel, de beszálltak a fiatalok is. Szóval a törvényalkotó csinált magának egy gumiszabályt arra az esetre, ha valami nagyon nem tetszik neki, amit később enyhít azzal, hogy van „sürgős gyűlés” (mert az ügy olyan, hogy azonnal lépni kell), és „spontán gyűlés” is, amikor nincs se tervezés, se vezető, se senki se… csak úgy a polgárok valamin kiakadnak, és egyszer csak sokan vannak valahol. Ebből van kevesebb. (Mindig van sunyi ember, aki felpörgeti az emberben az állatot! Lásd: 2006. szeptember 18. – de jól meg lehet úszni, kérem. Mondjuk a spontán nem biztos, hogy a legjobb szó ide, de hogy én nagyon utáltam Toroczkait és a tüntetőket, az biztos…)

A hangsúly azonban azon van, hogy a közterületen zajló rendezvényeket, gyűléseket a legtöbb esetben előre be kell jelenteni a rendőrségnek. Hol, mikor, miért, mi a cél, kb. hány fő megjelenésére számítunk, milyen élőerővel rendelkeznek a rendezők (általában a várható létszám 10%-a már oké), ki a szervező, felelős vezető és kapcsolattartó, aki elmondja, hogy ki lehet jelen, és ki nem, mi lehet nála és mi nem (pl. vegyszerrel, robbanószerrel, a közbiztonságra veszélyes eszközökkel, pláne például fegyverrel nem illik tüntetni menni, mert ha lekapcsolja a rendőrség a delikvenst, akkor tetemes bírságot lehet érte fizetni, és akkor még finom voltam) és mikor van vége.

A többi szabályba nem megyek még ennyire se bele, de a lényeg az, hogy ha egyeztettünk az illetékes rendőrhatósággal, az hoz egy határozatot és azt illik betartani. Persze be lehet támadni a nem létező közigazgatási bíróságon, így csak a bíróságon, de ez most nem érdekes.

Mivel a zsaruk is olvasnak újságot (még hivatalból is), nézik a híreket és mivel van nekik szépen titkolt magánvéleményük is, ha olyan paprikás a helyzet, hogy ellendrukkerek is várhatók, akkor bizony csinálnak biztosítási tervet, és ha akarjuk, ha nem, ők is eljönnek a tüntetésre. Mérlegelnek a fiúk. Ha kérjük – mert várható ellenerő -, akkor „önként” jönnek. Az ebben a szép, amikor nézik otthon a híradót, és valamelyik politikus mond valamit blődséget, vagy direktbe betámad mondjuk egy népcsoportot. Esetleg ütögetik az országgyűlési képviselőket valahol.. Akkor földhöz csapja a nem létező sipkáját és kb. így ordít: Nesze neked Balatonfüred vagy Hámori tó, helyben topi lesz megint! (Tudom ám, hogy mire gondol!) Istenem megint fújkodnom kell azokat a „hülyegyereket”! Tuti, hogy elveszik a szabadnapomat! Szóval megvan itt mindenkinek a keresztje kérem! Már aki nem muszlim!

No, viccet félre téve, mert egyébként komoly dologról van ám szó: tényleg az egyik, ha nem a legerősebb állampolgári jog, hogy nemcsak egyénileg, hanem – ugyan korlátozott keretek között békésen, de – kifejezhetjük tömegesen is, ha betelt a pohár valamelyik közügyben, ami általában a résztvevőket is érinti. A gond az, hogy nem jellemez minket az a túlzott nagy szolidaritás, és így nem is indul be se a glasznoszty (cseppnyi politikai nyitás), se peresztrojka (egy kis gazdasági átalakítás, átláthatóság)!

Mostanában annyira futja, hogy páran kimennek „tüncizni”, néha elfeküdöznek nyáron az Andrássy úton (hadd örüljenek nekik a rendőrök!). Esetleg, ha többen vannak, úgy tesznek, mintha el akarnának foglalni valamit (pedig nem is), és akkor egy kicsit nekiugranak a rendőröknek, akik leheletnyi gázspray-vel telibe fújják őket, mintha húsvét lenne.

Nem értik meg, hogy a szalámipolitika felszeletelte őket, és azt sem, hogy nincs kritikus tömeg a nincstelenek nélkül, és néhány színpadias jelenettel nem lehet pótolni a társadalom alján élőkkel a párbeszéd kialakítását. Hiába világít százezer telefon, ha éjfélkor menni kell haza, mert másnap megyek a jól fizető munkába, vagy hiába az általános sztrájk, ha a közömbösség falairól az ember úgy visszakoppan, mint az a bizonyos éji bogár a Családi körből.

Lefújták, földre vitték és elvitték a rendőrök a Momentum alelnökét, Donáth Annát – 2018.12.13.

Hát kivel vagy te, Feri?

Most akkor a legnagyobb erő vagy nem a legnagyobb erő a véleménynyilvánítás tömeges gyakorlása? Feri válasza: egy jól szervezett, végig gondolt, az eredményekkel és a következményekkel is számoló tömegdemonstrációnak mindig van hatása. Még a parlamentben is zizegnek egy kicsit, bár tudják, hogy úgy túl vannak biztosítva, hogy az csuda. Egy ilyen „mondjunk nagyokat”, „követeljünk kétszázan rendszerváltást” vagy „hirdessünk sztrájkot mert az menő”, csak árthat szerintem a tekintélynek. Szóval, a jó isten se tudja, mi értelme van, de hogy van, az biztos. Nemcsak a kosz ragad a tüntetőkre, nemcsak a taknyuk-nyáluk folyik egybe, hanem valószínűleg emberileg is közelebb kerülnek egymáshoz.

Azzal zárok, hogy sokakhoz, akiknek túl sok veszíteni valójuk egyébként nincs, azokhoz senki se megy. Mert minek? Adjál-adjál, hátrányos helyzetű vagyok, két napja nem ettem, meg ilyenek. Libabőrössé lesznek tőlük, a „tünci” után kétmillió forintos autóban ülő ellenzékiek. Addig azonban a „tüntetésecske” csak kis lépés az ellenzéknek, nagy blamázs a vezetőknek, és a Döbrögik is jót röhögnek. Kb. ennyi.

Jaj! El ne felejtsem! Nem csak valami ellen, hanem valami mellett is ki lehet állni! Ezek az ügyek általában nem érintik a társadalom egészét, de ha van demokratikus alap a változtatásra, meg kell tenni. Nincs mese. Mire gondolok? Mondjuk az LMBTQ versus tornából felmentett, pszichológián megbukott bakancsos harcosokra (na jó, van, aki tényleg erős, mert gyúr, mint állat), akik szívesen viselnek sportegyesületi feketeruhát és mindenféle magasztos – általában piros, fekete, fehér – jelképeket, és jó nagy hangjuk is van, meg olyan rettentően néznek ki. A múltkor az Auróra felé cirkáltak, csináltak néhány kis graffitit, meg úgy néztek ki, mint a régi kínai filmekben a gonosz karatésok, amikor rámennek a jóra… Fogalmam sincs, hogy elkaszálták őket vagy sem, pedig szerintem a gyülekezési jogról szóló törvény 9. paragrafusának pár pontját én biz’isten rájuk verném…

Szóval tüntetni egyelőre még lehet!

Összegzés következik: Bár egy erős hatalommal szemben értelmetlennek tűnik minden kiállás, minden szembenállás, nem árt tudatni, hogy vannak, akik „másképp gondolják”. Ha sokan vannak a demonstrálók, akik kiállnak valami mellett vagy éppen egy aktuális aljassággal szemben, együtt könnyebb. Amikor pedig a kritikus tömeg elmozdul egyik oldalról a másikra, akkor új szelek fújnak Magyarországon is, és nem csak a klímaváltozás miatt!

Legyetek szerencsések!

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!