1989 óta minden évben ma, január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, s azért erre a dátumra esett a választás, mert Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta a Himnusz kéziratát.

Január 22-én szerte az országban és a magyarok lakta világban ünnepségeket, esteket, megemlékezéseket szokás tartani, s ezen alkalmakkor illendő fejet hajtani Kölcsey emlékezete és géniusza előtt, akiről már sok újat ugyan nem tudunk mondani, de nem lehet elégszer beszélni róla. Kölcsey idézése különösen fontos azokon a településeken, amelyek büszkén hirdethetik, hogy volt közük a Himnusz költőjéhez.

Például Debrecen, ahol 14 éven át tanult – diákként ott volt Csokonai Vitéz Mihály temetésén -, egész műveltsége itt, a Református Kollégiumban alapozódott meg. Megannyi magyar város és falu megtiszteltetésként élné meg a mai napig, ha ezredannyi köze lehetne Kölcsey Ferenchez, mint amennyi Debrecennek van. Ez a város azonban…

A Debrecen-Nagyváradi Értesítő tudósított arról a nagyváradi sajtótájékoztatóról, ahol jelen volt Debrecen kulturális alpolgármestere is, s ahol bejelentették, hogy „január 17. és 27. között a Magyar Kultúra Ünnepéhez kapcsolódóan összesen mintegy hetven programot szerveznek négy településen”: Berettyóújfaluban, Debrecenben, Nagyváradon és Margittán. A Debrecen-Nagyváradi Értesítő közölte a programsorozat részleteit is, aminek tanulmányozásakor úgy tűnhet számunkra, hogy mind gazdagságában, mind mélységében többet kínálnak a határon túliak, a kisebbségben élő magyarok, mint az itteniek.

Van azonban egy jelentős hasonlóság is Nagyvárad és Debrecen programjában. Ma, a magyar kultúra napján gálaest lesz Nagyváradon, a Szigligeti Színházban, ahol az ünnepi beszédeket – szól majd Papp László debreceni polgármester és Halász János debreceni országgyűlési képviselő is – és a díjátadásokat követően Jacobi Viktor Sybill című operettjét tekintheti meg az ünneplő közönség. Szintén ma, a magyar kultúra napján ünnepi est lesz a debreceni Csokonai Színházban, itt Puskás István kulturális alpolgármester mond beszédet, majd Éljen a szerelem! címmel a Csokonai Színház és a Kodály Filharmonikusok Kálmán Imre-estje következik. Operett ott, operett itt.

Éljen a szerelem! – azaz Es Lebe die Liebe. Eredetileg ez volt a címe Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének, amit méltán nagy sikerrel játszik ebben az évadban a debreceni teátrum. Az operett szövegkönyve eredetileg németül íródott Leo Stein és Béla Jenbach által, majd németből Gábor Andor tette át magyarra, az ő szövegkönyvét pedig Békeffi István és Kellér Dezső írta át 1954-ben, s azóta is történtek benne kisebb-nagyobb változások.

Nem kétséges, hogy Kálmán Imrének ez az egész világon ismert műve része a magyar kultúrának, az azonban okkal vethető fel, hogy ennek a mókás operettnek a dalaival, Leo Stein és Béla Jenbach németről magyarított szövegeivel illendő-e ünnepelni a magyar kultúra napját, a Himnusz megszületését. Éppen Debrecenben.

Abban a városban, ahol Kölcsey Ferenc élete első húsz évéből 14-et élt, abban a városban, aminek immáron négy alpolgármestere közül az egyiknek kifejezetten a kultúrával van dolga. Abban a városban, ahol az ország (egyik?) legnagyobb egyeteme található. Amelyik város már kétszer pályázott azért, hogy Európa kulturális fővárosa lehessen, s amelyik város vezetői minduntalan arról beszélnek, hogy Debrecen az ország más(od)ik fővárosa.

Mától egy egész év áll rendelkezésre ahhoz, hogy 2021. január 22. ünneplésére méltó módon fel lehessen készülni Debrecenben.