Az Alföld pusztáit átszelő egykori sóút mentén számos csárdát építettek a 17. és 18. században, ahol a kereskedők megpihenhettek, illetve elláthatták lovaikat. A leghíresebb ezek közül valószínűleg a világörökség részét képező, 1699-ben épült, majd többször átépített Nagyhortobágyi (vagy egyszerűen Hortobágyi) Csárda, amely máig üzemel.

Kevesebbek előtt ismert, hogy Balmazújváros és Tiszacsege között majdnem félúton, a Hortobágy folyó partján áll a Kishortobágyi Csárda. Az 1740 körül épült fogadó a betyárok kedvelt tartózkodási helyeként volt ismert. Gencsi Zoltán Csárdakönyve szerint az épületet 1948-ig használták csárdaként, utána tejbegyűjtőként működött, 1983-ban pedig a balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz állította helyre. Információink szerint a csárda már évtizedek óta nem tölt be vendéglátó, illetve fogadó funkciót.

Úgy értesültünk, hogy a csárda ügyében valamilyen változás várható a közeli jövőben. Bús Anikó, az épületet jelenleg tulajdonló, debreceni székhelyű Dr. Milesz Bioproducts Kft. ügyvezető igazgatója a Debreciner megkeresésére közölte, az épülettel kapcsolatos terveikről még nem tud nyilatkozni, de azt elárulta, a csárda étteremként nem fog üzemelni.