Kilakoltattak egy devizahiteles nőt a mozgáskorlátozott édesanyjával és a fiával együtt Debrecenben, július 5-én, miután a lakásukat – a jelek szerint áron alul – elárverezték. A kilakoltatáson részt vettek olyan személyek, akik korábban szintén elveszítették az otthonukat, vagy most állnak végrehajtás alatt, valamint ott voltak a Mi Hazánk Mozgalom politikusai és a Szikra egyik aktivistája is. A kilakoltatás több mint két óráig zajlott. Az adós idős édesanyjához mentőt kellett hívni, mert a történtek hatására rosszul lett. A kiérkező mentők ellátták őt, de nem kellett kórházba szállítani. Az adós a kilakoltatás után néhány órával a Debrecinernek elmondta, ideiglenesen egy ismerősük fogadta be őket.

Kummer Tímea 2007-ben vett fel 15 millió forint értékű, svájci frank alapú devizahitelt, hogy a pénzből megvásárolja az ingatlant. Saját bevallása szerint ebből 12,6 millió forintot fizetett vissza, most mégis több mint 50 millió forintot követelnek rajta. A törlesztőrészleteket 2013-ig rendezte, akkor fordult bírósághoz az elszálló tartozás miatt.

A Raiffeisen Bank a követelését 2016-ban eladta a budapesti székhelyű Erinum Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nek. Egy 2023-as dokumentumban a cég 46,9 millió forintban állapította meg a tartozást, ebből 21,9 millió forint a késedelmi kamat volt.

Tavaly július 25-én a végrehajtó árverést hirdetett a 98 négyzetméteres ingatlanra, mindössze 24 millió forint volt a kikiáltási ár. A miskolci székhelyű, ingatlanbérbeadással és ingatlanügynöki tevékenységgel is foglalkozó Mediator Credit Kft. 43,64 millió forintért vásárolta meg a lakást továbbértékesítési szándékkal. A cég ügyvezetője ugyanaz a László Csaba, aki igazgatósági tag a követelést korábban átvevő Erinum Capital Zrt.-ben is.

Az ingatlan-értékbecslő szerint sokkal többet ér a lakás

Kummer Tímea és ügyvédei úgy látják, az ingatlan jóval a valós piaci értéke alatt kelt el. Az adós idén áprilisban megrendelt egy szakértői értékbecslést, amely valóban jóval magasabban, 70,1 millió forintban határozta meg a lakás forgalmi értékét. Értéknövelő tényezőkként a jó fekvést, a kétszintességet és a jó belső elrendezést jelölte meg, értékcsökkentőként pedig az épület 36 éves korát. A nő a NAV-tól is kért értékbecslést, de ezt egyelőre nem kapta meg.

Az adós és családja az árverést követően sem költözött ki a lakásból, ezért rendeltek el velük szemben kilakoltatást. Az erről szóló határozat ellen egyébként Kummer Tímea több kifogást is benyújtott, de elmondása szerint ezekre nem kapott választ a bíróságtól.

Feljelentést tettek a cégek ellen

A jelenlegi állás szerint a család nemcsak az otthonát veszíti el, de még pénzzel is tartozni fognak. Kummer Tímea elmondta, ha kiteszik őket, máshol nincs hol lakniuk. Úgy sejti, egy csalás áldozataivá váltak, most pedig az ügyvédeivel keresi azokat az adósokat, akiket hasonlóan el akarnak távolítani, vagy már el is távolítottak az ingatlanjaikból. Az adós eközben feljelentést is tett az Erinum Capital Zrt-vel és a Mediator Credit Kft.-vel szemben is, mivel jogszerűtlennek tartja, hogy ugyanaz a személy vezető beosztást tölt be a követelést megvásárló és a licitet megnyerő cégben is.

A nő a Debrecinernek kifejtette, nem ismeri el a kilakoltatáshoz vezető követelést, mivel a bank a kölcsönről szóló megállapodás után nem svájci frankban, hanem forintban folyósította a hitelt. Az ügyvédeivel azt szeretné elérni, hogy érvénytelenítsék a szerződéseket, és csak a folyósított összeggel kelljen elszámolnia.

Kummer Tímea ügyével kapcsolatban nyilatkozatot kértünk az Erinum Capital Zrt.-től. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Önkormányzati értékigazolás kellett az alacsony kikiáltási árhoz a Szikra szerint

Az ügy kapcsán július 4-én sajtótájékoztatót tartott a Szikra Mozgalom az érintett társasház előtt, ahol Dombi Mihály, a szervezet debreceni tagja arról beszélt, tipikusnak mondható, hogy az ingatlan piaci értékének körülbelül a hatvan százalékáért árvereznek el lakást, és így az adós nem tud megszabadulni a teljes adósságától. Az aktivista szerint az is jellemző, hogy az árverési vevő és a követeléskezelő cég között tulajdonosi összefonódás van. Dombi hangsúlyozta, az áron aluli vételt az alacsony kikiáltási ár eredményezte, ezt pedig az önkormányzat adóügyi osztálya által kiállított értékigazolás figyelembevételével határozta meg a végrehajtó.

Az esettel kapcsolatban a Szikra megkereste az adóügyi osztályt, ami közölte, nem kezelik külön a végrehajtási eljárásban kiadott értékigazolásokat. Dombi emlékeztetett, Jámbor András, a szervezet országgyűlési képviselője már több mint egy éve próbálja elérni a teljes átalakítást a végrehajtás rendszerében. A Szikra a következő napokban egy javaslatcsomagot nyújt be a debreceni önkormányzatnak arra, hogy alakítsanak ki egy eljárásrendet, amelyben az adóügyi osztály már az értékigazolás kiadásának szakaszában bevonja az adóst, tájékoztatja mindenről, felhívja a figyelmet arra, hogy az értékigazolás megtámadható tizenöt napon belül a bíróságon, és általában adjon széleskörű tájékoztatást és jogsegélyt a debreceni lakosoknak.

Dombi felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy Debrecenben ingyenes tanácsadási lehetőségek vannak a nehéz helyzetbe került személyek számára. Ő ezek közül a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodát és a TASZ-t ajánlotta a debreceniek figyelmébe, de mint mondta, a Szikra is szívesen ad iránymutatást az ilyen ügyekben.

A Debreciner kérdésére Dombi kifejtette, a végrehajtási eljárásokba számos okból lehet belekerülni, jelenleg közel fél millió magyar állampolgár van ilyen eljárás alatt, ezért ez az ügy nem kizárólag a devizahitelesekről szól.

Évente több ezer embert lakoltatnak ki Magyarországon

A 2008-as pénzügyi válság előtt svájci frank alapú devizahitelt felvett adósok közül rengetegen mentek tönkre, mivel az árfolyam változása miatt jelentősen megnövekedtek a hitelek törlesztőrészletei. Az ügyet a 2010-ben hatalomra kerülő második Orbán-kormány a végtörlesztés és az árfolyamgát bevezetésével, a forintosítással, a Nemzeti Eszközkezelő megalapításával és a magáncsőd intézményének létrehozásával igyekezett kezelni. Az intézkedések ellenére nagyon sokan veszítették el az otthonaikat.

A 24.hu egy 2020-as közérdekű adatkéréséből az derül ki, hogy 2016 és 2020 között minden évben háromezernél több kilakoltatást hajtottak végre Magyarországon, ezeknek a többsége pedig a bajba jutott devizahitelesek közül került ki. A Mérce idén márciusi cikke szerint még 2023-ban is 2305 ingatlanügy jutott el a kilakoltatásig.