Augusztus 21-től csak a háborús műveletek által sújtott ukrán területekről érkező menedékesek lesznek jogosultak központi állami elszállásolásra, a többiek, így a kárpátaljaiak már nem. Áprilisban még tagadta a kormány a szigorítást, hogy aztán most bármiféle egyeztetés nélkül adjon ki erről rendeletet. A Magyar Helsinki Bizottság szerint vissza kell vonni az előkészítetlen és könyörtelen szabályozást.
A kormány nem ad tovább szállást a kárpátaljai menekülőknek
Az eddigi ellátást módosító kormányrendelet június 28-án jött ki, és a rossz szokásoknak megfelelően ezt sem előzte meg társadalmi egyeztetés. Pedig a változások drasztikusok. Augusztus 21-től főszabály szerint az eddigi támogatott lakhatásra csak azok lesznek jogosultak, akik Ukrajna harcok sújtotta részeiről érkeztek. Márpedig jelenleg Kijevtől nyugatra csak a Zsitomiri területen folynak harcok, így a magyarok lakta Kárpátalján (hivatalos nevén: Kárpátontúli területen) nem.
MTI/Balogh Zoltán
Az első ilyen területlistát július 4-én fogják közzétenni a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium honlapján. A menedékesek tehát hivatalosan legkorábban akkor értesülhetnek arról, hogy maradhatnak-e szállásukon, vagy el kell-e költözniük.
Azoknak, akik most állami szálláshelyen laknak, de nem folyik hadműveleti tevékenység az egykori lakhelyükön, csak hat napot ad a rendelet arra, hogy különös méltánylást érdemlő helyzetükre tekintettel kérvényezhessék a továbblakást. Ennek határideje ugyanis július 10. Nem világos, kitől fognak erről értesülni, és ki fog nekik segíteni az ügyintézésben.
Ezért a Magyar Helsinki Bizottság közzéteszi azt a mintakérelmet, amelyet információk szerint a védelmi bizottságok rendszeresítenek, és amelyet rajtuk keresztül juttathatnak el az érintettek Pál Norbert kormánybiztosnak, aki a kérelmezők sorsáról fog dönteni.
„Az új szabályozás ellentétes a menedékes státuszra vonatkozó uniós jogszabállyal, ami nem teszi lehetővé a különböző jogosultságokban a korábbi lakóhely alapú különbségtételt, emellett ez a jogelvonás diszkriminatív, így Alaptörvény-ellenes is. A jogosultság fennmaradásáról szóló döntési folyamat átláthatatlan és önkényes” – értékelte a drasztikus szigorításokat Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa.
A kormány nem csak az ukrajnai menedékesek „mintaszerű” ellátásával szokott büszkélkedni, hanem a családok és a határon túli magyarok iránti elkötelezettségével. Ez a mostani szabályozás mindhárom vonatkozásban gyalázatosra sikeredett.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a leghelyesebb volna visszavonni az indokolatlan új szabályozást. Ha ez nem történne meg, akkor legalább fontos lenne kitolni a szoros határidőket.
A teljes közlemény itt olvasható.
