A Hajdú-Bihar megyében, Debrecen agglomerációjában található, közel 6500 lakosú Téglást 2019 óta vezeti a Fidesz. Czibere Béla, aki 2008 óta volt a kisváros független polgármestere, abban az évben visszavonult a város vezetésétől. Az utódjául kiválasztott, szintén független Veres Miklóst harminc szavazattal előzte meg a kormánypárti Szabó Csaba. A hatalmi váltás jelentősen megváltoztatta a településen foglalkoztatott közmunkások helyzetét – tudtuk meg azoktól a téglásiaktól, akik még hónapokkal ezelőtt keresték meg a Debreciner szerkesztőségét.

Rosszabb lett közmunkásnak lenni?

Az elmúlt hónapokban féltucat korábbi és jelenlegi téglási közfoglalkoztatottal beszéltünk, köztük olyanokkal is, akik legalább egy évtizedig dolgoztak az önkormányzatnak. Az anonimitást kérő személyek arról számoltak be nekünk, hogy rendszeresen érik őket igazságtalanságok a városvezetés részéről. Forrásaink szerint többször előfordult már, hogy alaptalanul vádolták őket a közmunkaprogram környékén előforduló lopások miatt, visszatérő jelenség, hogy akik nem szeretnének az eddigi munkaállomásukon dolgozni, azokat büntető jelleggel nehéz fizikai munkára fogják, az önkormányzat pedig nem mindig biztosítja számukra a munkavégzéshez szükséges megfelelő eszközöket, munkaruházatot. „Akkor is dolgozni kell a tövises akácfával, ha nincs kesztyű” – sorolta egyikük. A nekünk nyilatkozó közfoglalkoztatottak beszéltek nekünk egy olyan esetről is, ahol egy közmunkást munkavégzés közben megtámadott egy másik dolgozó, aki aztán felelősségre vonás nélkül megúszta a történteket.

A közmunkások elmondása szerint ezek a problémák akkor kezdődtek, amikor az új városvezetés elküldte az önkormányzati közmunkaprogram előző vezetőjét. Úgy tudjuk, lopással vádolták őt a távozása előtt, néhány héttel később pedig infarktust kapott, amit szerencsésen túlélt.

A közfoglalkoztatottaktól származó információk hitelességét igyekeztünk személyes beszélgetések során tőlük független téglási lakosok segítségével leellenőrizni, de a tapasztalataink szerint a helyiek többsége egyáltalán nem informálódik a közmunkások helyzetével kapcsolatban. Sikerült azonban beszélnünk egy olyan közfoglalkoztatásban dolgozóval, aki nem tartozik a szerkesztőségünket megkereső személyek közé. Ő is anonimitást kért, konkrétumokba nem kívánt belemenni, de azt megerősítette, hogy a város élén és a közmunkaprogram vezetésében történt változások óta rosszabb lett közfoglalkoztatottnak lenni Tégláson.

Konfliktusok előfordulnak, de büntetés nincs a polgármester szerint

A polgármesteri hivatalban fogadott minket Szabó Csaba polgármester, aki a kérdésünkre elmondta, jelenleg 68 közmunkás dolgozik a városban. A mezőgazdasági program keretében 9 közmunkást foglalkoztatnak, szociális programban 44-en vannak, köztük közúti karbantartók, csatornatisztítók, útfenntartók, a hosszabb időtartamú foglalkoztatottak pedig az önkormányzati intézményekben dolgoznak, 15-en. Mint mondta, nagyon komoly segítséget jelentenek a városnak, támaszkodnak rájuk.

Szabó vitatta a nekünk nyilatkozó dolgozók állításainak valóságtartalmát. A munkásokat érő lopásvádakkal kapcsolatban azt reagálta, „semmiről nem tudok”, a megtámadott közmunkás ügyében pedig a tudomása szerint az történt, hogy ketten „egymásnak mentek”, aztán kezet fogtak, kibékültek és lezárták a témát. Megkérdeztük arról is, mi igaz abból, hogy büntető jelleggel adnak ki feladatokat a közmunkások számára. „Itt nincs büntetés. Ezen a településen annyi tevékenység van, hogy nincs mindenki röghöz kötve, hanem átcsoportosítások történnek. Ha szedjük fel a terményt, egyértelmű, hogy mindenki oda van irányítva” – fogalmazott, habár azt ő is elismerte, ez esetleg tűnhet büntetésnek is egyesek számára.

Arra a kérdésünkre, ki tudja-e jelenteni, hogy jelenleg nincsenek konfliktusok az önkormányzat és a közmunkások között, a polgármester azt felelte, nagyon sokan vannak, ezért óhatatlanul előfordulnak nézeteltérések. „Konfliktusok minden nap vannak, de ezeket általában egymás között a csoportvezetővel rendezni szokták. Gondoljunk már bele, amikor ennyi ember van ennyi helyen, hogy ne lennének konfliktusok. De ezek megoldódnak” – magyarázta, hozzátéve, hogy amikor nem tudják ezeket egymás között megbeszélni, rendszerint őt keresik meg, hogy tegyen rendet az ügyben.

A települési közmunkaprogramról Szabó Csaba elmondta, az önkormányzati ciklus alatt felfuttatták a városban a zöldségtermesztést, ehhez fóliasátrat is építettek. Mint mondta, termésidőben ez látja el a városi konyhát alapanyagokkal. Ebben az évben – az áprilisban történt beszélgetésünkig – húszezer virágot termeltek meg, ebből tizenötezret ingyenesen kiosztottak a lakosságnak. Azokat, amelyeket nem osztottak ki, kiültették a közterületeken. Ha valamilyen terményből annyi van, hogy nem tudják tárolni és elfogyasztani sem, akkor értékesítik, a bevételt pedig visszaforgatják a közmunkaprogramba. Szabó a város díszítésére a legbüszkébb, amit szinte folyamatosan megújítanak.

A polgármester a közfoglalkoztatottak számával kapcsolatban azt mondta, az utóbbi években nagyjából a mostani szintre állt be. Mint mondta, vannak olyanok, akik továbblépnek innen, a polgármesteri hivatal jelenlegi dolgozói közül is többen közmunkásként kezdték, például a könyvtár igazgatója és a pénzügyi osztály vezetője is.

Úgy érzi, amikor átvette a város vezetését, nem volt olyan megbecsültsége a közmunkásoknak, mint jelenleg. „Nagyon kiállok értük, tényleg kollegáknak tekintem őket, és bizony vannak elvárások” – fogalmazott, kiemelve, hogy igyekeznek jutalmazni is őket: terményt, téli tüzelőt, valamint pénzjutalmat is adnak nekik.

A polgármesteri hivatalban történt beszélgetésünket követően Szabó Csaba megmutatta nekünk a közmunkaprogram egyik fontos munkaállomását: a kertészetet, valamint a mellette épülő önkormányzati szivacsgyárat.

„Ki vannak téve olyan helyzeteknek, amelyekben a helyi hierarchia diktál”

A magyarországi közmunkaprogram hasznosságát illetően az elmúlt évtizedekben komoly viták folytak. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője a Debreciner megkeresésére kifejtette, álláspontja szerint a közmunka nem ad előremutató életstratégia-váltást az embereknek. Az érintettek zöme ugyanis szakképzetlen, rendkívül alacsony munkavállalói kompetenciákkal. „Őket motiválttá tenni a munka iránt közmunkabérért nem egyszerű. Alacsonyak a szociális kompetenciáik is, gyakoriak a konfliktusok közöttük. Azok, akik irányítanák a munkát, eszköztelenek” – magyarázta az évtizedek óta Hajdú-Bihar megye déli, leszakadó térségében dolgozó pedagógus.

L. Ritók szerint az is jellemző, hogy a közmunkások nincsenek tisztában sem az elvárásokkal, sem a jogaikkal. Általában ennek akadálya az is, hogy alacsonyak az alapkészségek, sokszor az értő olvasás is problémát okoz. „Ezek híján nyilván manipulálhatók, és ki vannak téve olyan helyzeteknek is, amikben a helyi hierarchia diktál” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már közzé tett egy érthető sorvezetőt, de jellemzően ez sem jut el hozzájuk, a digitális kompetenciák ugyanis nem elégségesek ehhez.

A szakember úgy véli, az a munka lehet motiváló, amit megfizetnek, amiben sikerélmény és fejlődési lehetőség is van. „A véleményem az, hogy ezt a közmunka nem teljesíti. Valahogy inkább egy szociális járadékhoz hasonló hatással bír, annyi különbséggel, hogy ezért naponta meg kell jelenni. Legalább az aláírás erejéig” – mondta.

L. Ritók úgy látja, nagy szükség lenne egy hatékonyságmérésre a közmunkaprogramban, hogy hitelesen és reálisan látható legyen, mit adott hozzá a foglalkoztatott emberek életminőségéhez, fejlesztéséhez. „E nélkül csak egy foglalkoztatási statisztikát szépítő adat, aminek az eredményessége finoman szólva is kétséges” – fogalmazott.

Fideszes vagy független lesz a polgármester

Július 9-én önkormányzati – és európai uniós – választásokat tartanak Tégláson is. Szabó Csaba polgármester újraindul a városvezetői tisztségért a Fidesz és a KDNP színeiben, egyetlen kihívója van, Szabó Imre Tibor független jelölt.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.