Április 18-án és 19-én tartották Debrecenben, a Kölcsey Központban az ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferenciát, amelyet a V-Trade Kiállítások Kft. szervezett. Pénteken az Energiatárolás és környezettudatosság szekcióban adott elő Szilágyi Balázs, a Debrecenben akkumulátorgyárat építő kínai CATL vállalat közügyekért felelős vezetője „A CATL a környezettudatos, innovatív energiatárolás szolgálatában” címmel.

Szilágyi Balázs elmondta, a cég egyes munkatársainál teljesítményük értékelésekor figyelembe veszik, hogyan járultak hozzá a fenntarthatósághoz, és amennyiben nem tudták elérni a kitűzött célokat, elveszítik az ezért járó bónuszaikat. Mint mondta, globálisan körülbelül százhúszezren dolgoznak a cégnél, ebből kétezren fogyatékkal élnek.

A cégvezető kiemelte, globális céljuk, hogy 2025-re az alaptevékenységük, 2035-re pedig a teljes beszállítói láncuk karbonsemlegesen működjön. Mint mondta, Európában a szén-dioxid-kibocsátást úgy tudják visszafogni, ha a kvótakereskedelmen keresztül egy másik cég kibocsátáscsökkentését megfinanszírozzák, vagy közvetlenül járulnak hozzá az üvegházhatású gázok elnyeléséhez.

Hangsúlyozta, a cég által alkalmazott technológia miatt alacsony százalékban keletkezik selejt, így hulladék is a gyártás során.

Szerződést bonthatnak a beszállítókkal környezetszennyezés esetén

Az elmúlt napokban komoly visszhangot váltott ki a Salgó-patak környezetszennyezése. A Greenpeace közleménye szerint az akkumulátorgyárak hulladékát kezelő – egyébként debreceni székhelyű – Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről a március 15-i hosszúhétvége idején emberi egészségre és a vízi élővilágra rendkívül veszélyes, mérgező anyagok kerültek a patakba. A cég azóta cáfolta, hogy a szennyezés tőlük származna – amire a Greenpeace egy válaszközleményben úgy reagált, valószínűtlennek tartják, hogy igaz az Éltex állítása, miszerint egy régebbi szennyezésről van szó –, de ettől függetlenül fontos kérdés, hogyan történik az akkumulátorgyárakból származó hulladék kezelése.

Megkérdeztük ezért Szilágyi Balázst, szerződéskötésnél kizáró ok-e számukra az, ha egy cégről bebizonyosodik, hogy az elmúlt években a tevékenysége során környezetszennyezés történt. Arra is kíváncsiak voltunk, a CATL szerződést bont-e majd azokkal a beszállítókkal – beleértve a hulladékkezelő cégeket is –, amelyekről a szerződés megkötése után derül ki, hogy környezetszennyezést okoztak.

A CATL közügyekért felelős vezetője a válaszában úgy fogalmazott, a szerződéskötéskor a beszállítóikkal egy részletes kérdőívet töltetnek ki, amely kitér a környezetvédelmi és társadalmi szempontokra is. Ez a szerződés mellékletét képezi. Ha kiderül, hogy a beszállító valótlanságot állított, akkor megszűnhet a szerződés, amennyiben pedig a szerződéskötés után történik környezetszennyezés, akkor a CATL-nek lehetősége van a szerződésbontásra. Hozzátette, a beszállítók monitorozására magyar törvényi kötelezettsége is lesz a CATL-nek.

Egy résztvevő kérdésére válaszolva Szilágyi Balázs azt is kifejtette, többtucatféle hulladék kezelésére kell majd szerződéseket kötniük, és minden cég esetében ellenőrizni fogják, hogy rendelkeznek-e a szükséges hatósági engedélyekkel. Megjegyezte, saját beruházásként egyelőre nem terveznek hulladékfeldolgozást, mindenre partnereket keresnek, azonban a CATL-nek létezik Kínában és Indonéziában egy saját hulladékfeldolgozó vállalata, amely egyelőre keresi a lehetséges helyszínét Európában.