Bizonyosan meglepődtek az április 10-én délelőtt ügyintézésre érkezők a debreceni Új Városházán, annak előterében ugyanis „Debrecen, a rendíthetetlen szikla” címmel rendezett kiállítást a város és a megyei levéltár. A kiállítás megnyitója pusztán az egyik első eseménye volt annak a négynapos eseménysorozatnak, amellyel Debrecen 1693-as szabad királyi várossá nyilvánítását és történelmi fontosságát ünneplik, illetve a függetlenségi nyilatkozat 175. évfordulóját.

A szabadságharc, mint fesztivál és 1849 debreceni batyu

Már az esemény kezdete előtt népzene és a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájának 4. A osztályos tanulói töltötték be az Új Városháza fogadóterét. A gyerekek azonban nem csak látogatói voltak az eseménynek, az ő 48-as dalcsokruk volt a kiállítás megnyitójának kezdete; a produkciójuk után pedig bizonyosan érdeklődéssel hallgatták végig a három beszélő előadását, akik között volt, ki szemmel láthatóan maga sem volt teljesen biztos abban, hogy mivel töltse ki a beszédére megadott időtartamot.

Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke, Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere és Szendiné Orvos Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára igazgatója beszélt Debrecen történelmi fontosságáról és a kiállítás tárgyairól. Mazsu hangsúlyozta, hogy a kormány 1849-es ideköltözésének – valójában menekülésének – idejére, Debrecen vált a magyar szabadság fővárosává. Szerinte ez az időszak szokatlan pezsgést hozott a város életébe, s többeket akár zavarhatott is, mint ahogy ma is halljuk azt, hogy ha van egy hangos fesztivál, akkor bizony sokan jelzik, hogy jó lenne 10 órakor befejezni.

Puskás szerint az Új Városháza Galériában helyet kapó kiállítás egyes installációin a debreceniség, a debreceni identitás egy-egy epizódját lehet megtekinteni; kiemelte, ehhez nemcsak a történelmi események ismerete szükséges, hanem Debrecen akkori arculatának a megidézése is. A mostani kiállítás ehhez hivatott segédanyagot szolgáltatni. Említette még, hogy az eseménysorozat április 11-én is folytatódik: például egy új debreceni étel elkészítésével foglalatoskodnak többek között a debreceni szakképzési centrum diákjai. Ez az étel a debreceni batyu nevet kapta (debreceni páros kolbásszal, sajttal és hagymával töltött tészta), melyből 1849 darabot szándékoznak kisütni és szétosztani a város iskolásai között.

Tényleg tudjuk, Debrecen milyen szerepet vállalt 1849-ben? – tette fel a kérdést Szendiné Orvos Erzsébet. Véleménye szerint ez a kiállítás azt mutatja be, hogy Debrecen helytállt a forradalom és a szabadságharc ideje alatt.
A kiállított terepasztalon követhető, hogy kik érkeztek Debrecenbe és hol kaptak szállást; a kifüggesztett szövegekben pedig arról is olvashatnak az érdeklődők, hogyan rejtették el a Szent Koronát Kossuth Lajos parancsára.

A kiállítás május 3-ig látogatható az Új Városháza nyitva tartási idejében.