Február 22-én tartották Debrecenben az év egyik legfontosabb közgyűlését, amelyen többek között a város 2024-es költségvetését is elfogadták. Az önkormányzati képviselők közül csak Becsky István Gábor (Fidesz) hiányzott az eseményről. 16 napirendi pontot tárgyaltak, ezek közül a költségvetésről szólóról előzetesen írtunk. A képviselők az előterjesztések többségét kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangúlag szavazták meg, a költségvetés és a város környezetvédelmi programja körül azonban komoly vita alakult ki, emiatt ez lett az ötéves önkormányzati ciklus leghosszabbra nyúlt ülése: négy és fél órán keresztül tanácskozott a testület. Az alábbiakban a költségvetés vitáját mutatjuk be.

Megduplázódott az iparűzési adó a ciklus alatt

Papp László (Fidesz) polgármester a szóbeli kiegészítésében többek között arról beszélt, hogy az iparűzési adó ad mozgásteret az önkormányzat számára, ebből a bevételből tudják fejleszteni a szolgáltatásokat. Mint mondta, az elmúlt öt évben megduplázódott Debrecen iparűzési adóból származó bevétele, idén ezt 34,5 milliárd forintra tervezik.

A polgármester kiemelte, a keleti városrészben egy átfogó infrastruktúra-fejlesztést indítanak el. Arról is beszélt, hogy folyik a Civaqua-program második ütemének a tervezése. Ez abból a szempontból érdekes, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapján olvasható információk szerint az uniós forrásból végzett előkészítő munkát már tavaly június 30-án be kellett volna fejezni.

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) kérdésére Papp elmondta, a déli gazdasági övezetben lévő KKV-park vállalkozásai eddig 256 általuk teremtett munkahelyet jelentettek le, erre az ipari parkra az önkormányzat kétmilliárd forintot fordít. Arra a kérdésre, hogy az akkumulátorgyárat építő CATL mennyi dolgozóval tervez, a városvezető nem tudott válaszolni. (A cég eddigi kommunikációja szerint a három ütem végeztével 8-9 ezer ember dolgozhat a gyárban.)

Mi lesz a szepesiekkel?

Vaszkó Imre (DK) visszaidézte, hogy Öreg János, a magániskolaként működő Debreceni Nemzetközi Iskola korábbi igazgatója néhány éve azt nyilatkozta, hogy 2025-re önfenntartóvá kell válnia az intézménynek. A képviselő kifogásolta, hogy ehhez képest még idén is 712 millió forinttal támogatja azt az önkormányzat. Arról is beszélt, hogy habár a költségvetés szerint az önkormányzat nem vesz fel újabb hitelt, de az önkormányzati cégek folyamatosan hitelfelvételre kényszerülnek. Megkérdezte továbbá, miért folytat területszerzést az önkormányzat Szepes városrészben, és mit tervez ezzel a területtel.

Papp László a válaszában arról beszélt, a nemzetközi iskolára szükség volt az iparűzési adó megduplázásához, Szepessel kapcsolatban pedig kifejtette, a repülőtér kifutópályájának átalakítása miatt hamarosan a gépek 90 százaléka a városrész irányából fog leszállni, ezért szerinte élhetetlenné válik majd a terület. „Egy növekvő forgalmú repülőtér mellett élni nem igazán lehet” – fogalmazott, hozzátéve, hogy aki ennek ellenére maradna Szepesen, annak lehetősége lesz erre. Szűcs László gazdálkodási főosztályvezető ezt azzal egészítette ki, hogy habár a déli gazdasági övezet nem terjed ki Szepesre, infrastrukturális fejlesztések érinthetik a városrészt.

Papp Viktor, a Fidesz frakcióvezetője is hozzászólt a vitához. Kijelentette, a költségvetés tartalmazza a debreceni lakosok javaslatait, amelyeket azáltal csatornáztak be, hogy az egyéni önkormányzati képviselőik aktív kapcsolatot tartanak fenn a helyiekkel.

Gondola Zsolt Zoárd szerint a városvezetés 2023-ban elveszítette a lakosság támogatását az évek óta folytatott gazdasági programjával kapcsolatban, ezért ezt nem lehet a korábbiaknak megfelelően folytatni. A környezeti monitoringrendszer kapcsán azt javasolta, ne költsön rá sokat az önkormányzat, mert hiába tárnak fel környezetszennyezést, a gödi Samsung-gyár példája mutatja, hogy a hatóságok úgysem szabnak ki komoly bírságokat a szennyező cégekre.

A beruházási források többsége az ipari fejlesztésekre megy

Madarasi István (MSZP) hangsúlyozta, az ellenzék is látja a lakossági igényeket, így az akkumulátorgyárak építésének elutasítását is. Kifogásolta, hogy a beruházási oldalon a költségvetésben lévő 91 milliárd forintból 80 milliárd forintot a BMW és az akkumulátorgyárak környékének fejlesztése, valamint a víziközműrendszer fejlesztése tesz ki.

Mándi László (Momentum) arról beszélt, az elmúlt években azt tapasztalták, bármit is javasol az ellenzék, a Fidesz mindent elutasít. Kifogásolta, hogy a költségvetést minden évben csak az önkormányzati sajtónak történő megmutatás után küldik el az ellenzéki képviselőknek. Ezért szerinte nincs is érdemi módosítási lehetőségük.

Széles Diána (Fidesz) szociális ügyekért is felelős alpolgármester szerint az önkormányzat minden évben költ annyit a Pallagi úti idősotthonra, amennyire szükség van, ráadásul a szociális szféra folyamatosan mozdul el a bentlakásos intézmények felől az otthonápolás felé.

Fellegekben a városvezetés

Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester egy metaforával élve arról beszélt, minden debreceni egy repülőgépen ül, amely már elemelkedett a kifutópályáról, a repülési magasságot még nem érte el, a repülési körülmények pedig folyamatosan változnak. De szerinte a kapitány messze a legjobb. Ezt követően az ellenzéki képviselők közül többen is a „kapitány úr” megszólítást alkalmazták Papp László polgármesterre.

Gondola Zsolt Zoárd megjegyezte, hiába kapnak bármilyen új szolgáltatást a debreceniek, ha egészségtelen környezetben kell élniük. Ezt a kijelentést Papp László polgármester visszautasította, majd Mándi Lászlónak válaszolva közölte, a városvezetés szokott ellenzéki módosítókat elfogadni, de a Momentum javaslatait nem tudják beépíteni a költségvetésbe, azok ugyanis nem ismertek. Mándi László tevékenységét – aki Papp Lászlóval egyetemben polgármesterjelöltként indul a júniusi önkormányzati választáson – alibizésnek nevezte.

Leszavazták a módosítókat

Vaszkó Imre és Faragó Lajos (DK) két módosító indítványt nyújtottak be a költségvetéshez. Egyrészt kezdeményezték, hogy a Pallagi úti idősotthon felújítására 60 millió forint helyett 250 millió forintot költsenek, az ehhez szükséges többletforrást pedig a déli gazdasági övezet fejlesztésétől csoportosítsák át. Másrészt azt javasolták, tegyék ingyenessé a DKV szolgáltatását, a közösségi közlekedést. Ezt a párt információi szerint 2,3 milliárd forintból meg lehetne oldani. Az ehhez szükséges forrást a nemzetközi iskola támogatásának elvételével, valamint a déli gazdasági övezet fejlesztésének visszafogásával teremtenék meg.

Papp László polgármester a reakciójában arról beszélt, a déli gazdasági övezet fejlesztéseitől nem lehet forrásokat átcsoportosítani, azok ugyanis kötött támogatási szerződéseken alapulnak. A nemzetközi iskola kapcsán pedig kifejtette, ha elvennék a támogatását, az az intézmény bezárását jelentené. Megjegyezte, 2014 óta már 537 millió forintot költöttek az idősotthon felújítására.

A módosító indítványokat csak a Civil Fórum, a DK, a Momentum, az MSZP és Káposznyák István (Szolidaritás) támogatta, Varga András (Fidesz) és Kőszeghy Csanád Ábel (független) nemmel szavazott, a Fidesz többi képviselője pedig tartózkodott. Ezt követően az eredeti költségvetéstervet a Fidesz, Kőszeghy Csanád Ábel és a Szolidaritás szavazataival fogadták el, a Civil Fórum, a DK, a Momentum és az MSZP nemet nyomott.