Egyre több elektromos rollert látunk elsuhanni a járdákon, népszerűsége évről évre nő, hiszen nem kell hozzá jogosítvány, és akár gyorsabban is lehet vele haladni, mint egy kerékpárral. A rollerezők gyakran válnak egy-egy baleset áldozataivá, azonban még mindig nincs erre a közlekedési eszközre konkrét szabályozás.
Bár egyre többen használják, még nincs rá szabályozás – elektromos rollerek a városi forgalomban
Lia
Az e-rollerek igen kényelmes közlekedést biztosítanak például azok számára, akik városon belül pusztán néhány kilométert ingáznak. Amennyiben valaki elhatározza, hogy a jövőben ezzel a járművel szeretne közlekedni, számos fajtából választhat. 50 ezer forinttól akár másfél millióig. Az árakat a közlekedési eszköz teljesítménye, illetve hatótávja határozza meg. A korábbi években sűrűbben lehetett olyan hírekkel találkozni, hogy egy rolleres megszegte a sebességkorlátozást. Brüsszelben 2022-ben például 112 kilométer/órás sebességgel közlekedett egy rollervezető. A hasonló esetek elkerülésére Belgiumban szabályozást vezettek be az elektromos rollerekre: 25 kilométer/óránál nem haladhatnak nagyobb sebességgel, illetve csak 16 éven felüliek használhatják ezeket. Manapság egyébként már némelyik gyártó is figyel arra, hogy az e-rollerekkel maximum 25-30 kilométer/órás sebességgel lehessen közlekedni, ezt a maximális sebességet szoftveres korlátozással érik el, amit azonban ki lehet iktatni.
Kerékpár vagy segédmotor?
Az elektromos rollerrel az a legnagyobb probléma, hogy egyelőre nem szól róla a KRESZ, így nehéz besorolni. Mivel a kivételek között nem szerepel, mint például a kerekesszék, a babakocsi vagy a talicska, így „gépi meghajtású járműnek minősül” – mutatott rá Borbély Zoltán közlekedési jogász az Infostart 2023-as cikkében. „A jogszabály szerint 25 kilométer/órás sebesség alatt a roller kerékpárnak minősülne, e fölött pedig segédmotoros kerékpárnak (…) Vagyis innentől kezdve az lesz a kérdés, mennyivel tudnak menni és hogy milyen teljesítményűek a rollerek” – nyilatkozta a jogász. A cikkben szerepel, hogy a Kúria 2022-es döntése alapján az elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül, azaz használatakor nem mentesül senki a közlekedési szabályok alól.
Olvasónk küldte
Debrecenben 2021-ben vették el egy férfi jogosítványát, mert ittasan elektromos rollerezett. Az ATV Híradójában számoltak be arról, hogy a debreceni rolleres az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, ám nem foglalkoztak az ügyével. A szakértők szerint az lenne a jó döntés, ha a segédmotorokhoz hasonlóan szabályoznák az elektromos rollereket, jelenleg ugyanis még bukósisakot sem kötelező használni. Az ATV riportjában az is szerepel, hogy a gépjárművezetést oktatók külön felhívják a figyelmet a rolleresekre: „a tapasztalat az, hogy mennek jobbra-balra, cikáznak jobbra-balra az utakon és nem ismerik a KRESZ szabályait. Ez nagyon veszélyes, hiszen nincs kaszni körülöttük, ami megvédje őket, ugyanúgy, mint egy motorosnál, sőt, nagyon sokan még bukósisakot sem húznak” – nyilatkozta az ATV-nek Jovánovics Milán, az ATI Autósiskola Pécs szakoktatója.
Mi a helyzet a szabályozással?
Jelenleg még valóban nincs hatályos jogszabály sem Magyarországon, sem az Európai Unióban, bár utóbbi esetben találtunk egy tervezetet, amely alapján a sebességet 20 kilométer/órában maximalizálnák, valamint – hasonlóan a belgiumi szabályozáshoz – csak 16 éven felüliek használhatnák a járművet. Kitér még a tervezet az e-rollerek maximális teljesítményére, különféle fizikai paraméterekre (lámpa, fékek, méret), valamint arra, hogy nem lehet módosítani a roller eredeti beállítását, például hogy a rollerezők nagyobb sebességet érjenek el. Érdekes, hogy ebben a tervezetben sem teszik kötelezővé a sisak viselését.
E-rollerek a nagyvárosokban
Az elektromos rollerek népszerűsége miatt ma már egyre több nagyvárosban van lehetőség rollert bérelni: Budapest, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, több üdülővárosban (például Balaton környéke), idegenforgalom terén kiemelt településeken. Debrecen – Magyarország második legnagyobb városa – azonban még nem lépett ebben az ügyben. Bár a kormányközeli Kesma-hálózatba tartozó Hajdú Online tavalyi cikke szerint a szolgáltatók már megkeresték a polgármesteri hivatalt, egyelőre még nem született döntés. A hivatal azon kérdésére ugyanis, hogyan tudják megoldani a nem használt rollerek tárolását, nem tudtak választ adni a szolgáltatók. Sok nagyvárosban az a tapasztalat a fenti cikk szerint, hogy „a gyors és népszerű eszközök sokaknak okoznak bosszúságot, hiszen azok tárolására nem építették ki az infrastruktúrát, és sokan útjuk végeztével rendezetlenül szétdobálják a rollereket szerte a városban”.
A Borsod24 egyik tavalyi cikke szerint azonban tud jól is működni egy ilyen „bérroller” rendszer. Az itt szolgáltató cég applikációja például „megkéri” a rollervezetőt sisak használatára, valamint korlátozza a sebességet is: 18 év felett maximum 25 kilométer/órát enged, sűrű gyalogos forgalom esetén pedig 10 kilométer/órára korlátozza a sebességet. A miskolciak azt is igyekeztek kikerülni, hogy városszerte széthagyják a járműveket: „a rollert csak a térképen megjelölt parkolóban lehet otthagyni, ha nem ezt tesszük, plusz költséggel kell számolnunk” – írják.
„Ami kerékpárral egy kellemetlen döccenő, az rollerrel baleseti kockázat lehet”
Megkérdeztük a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (Derke) elnökét, Jónás Zoltánt is arról, mi a véleménye az elektromos rollerekről, illetve milyen visszajelzéseket kapott a közlekedőktől, és mit javasolna, hogy Debrecenben biztonságosan lehessen használni az e-rollereket. Elsőként Jónás Zoltán is azt hangsúlyozta, hogy „az elektromos rollerek kérdésköre a szabályozatlanság miatt nagyon megosztó”. Úgy látja, hogy a járdán közlekedő e-rollerek zavarják a gyalogosokat, illetve nagy sebesség miatt „baleseti kockázatot jelentenek”. Szerinte fontos figyelembe venni az útburkolatok minőségét is: „ami kerékpárral egy kellemetlen döccenő, az rollerrel baleseti kockázat lehet” – írta.
Válaszában kitért arra is, a rollereknek mindezek ellenére „szerepet kell adni a városi közlekedésben”. Ennek az egyik legfontosabb lépcsője a biztonságos infrastruktúra, vagyis „a kerékpárutakat úgy kell kialakítani, hogy az a rollerek számára is biztonságosan használhatók legyenek”.
A roller egyik előnyeként említette, hogy jobban kombinálható a közösségi közlekedéssel, viszont ebben az esetben is figyelni kell arra, hogy a rollereket úgy szállítsák a tömegközlekedési eszközökön, hogy az a többi utast ne zavarja.
Érdeklődtünk arról is, hogy a Derke milyen szabályozást javasolna az elektromos rollerekre. Válaszában Jónás Zoltán kifejtette, kerékpárhoz vagy segédmotoros kerékpárhoz hasonló szabályozást kellene alkalmazni: „a rollereket – típustól függően – a kerékpárral és a segédmotoros kerékpárral azonos közlekedési kategóriákba kell besorolni. Az egyéni közlekedést választók biztonsága több tényező együttes hatásától függ. Az, hogy milyen a kialakított közlekedési infrastruktúra minősége, befolyásolja a közlekedésben résztvevők attitűdjét és azt, hogy mennyire biztonságos és észszerűen betartható szabályokat lehet alkotni.”
A fentiek alapján az e-roller egy jó alternatíva lehet a közlekedésre, azonban jelenleg szabályozás vagy megfelelő infrastruktúra nélkül veszélyes ezeket járműveket használni. A rollerbérlés egyre több városban elérhető. Debrecenben az utakon lehet látni, hogy lenne rá igény, azonban a döntés még várat magára.
