Ahogy az elmúlt években, úgy 2023-ban is számos olyan ügy volt, amelyekről a nyilvánosság azért értesülhetett, mert a Debreciner utánajárt a témának. Több esetben csak az online újságunkban jelent meg egy-egy érdeklődésre számot tartó információ, míg máskor elsők voltunk egy adott hír közlésében, amelyet később az ország jelentős sajtótermékei átvettek tőlünk. Az alábbiakban ezek közül válogattunk.

Egy megállapodás, amely alapján sokkal nagyobb lehet a CATL-akkumulátorgyár vízigénye

2023 Debrecenben és környékén az akkumulátorokról szóló diskurzus éve volt, a januári közmeghallgatásokat követően tüntetések és népszavazási kezdeményezések soráról tudtunk beszámolni az olvasóinknak. A tiltakozók egyik legnagyobb aggálya kezdettől fogva az üzem várhatóan nagy mértékű vízigénye. Február 7-én írtunk arról, hogy egy korábban általunk közérdekű adatigénylés keretében megszerzett dokumentum alapján a város déli gazdasági övezetébe tervezett gyár vízfelhasználása nagyobb lehet a korábban bejelentettekhez képest. A Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Papp László (Fidesz) polgármester által aláírt együttműködési megállapodás szerint az ipari park vízigényét napi 42 480 köbméterre bővítik, ami jócskán meghaladja a városvezetés retorikájában visszatérően hivatkozott napi 24 ezer köbméteres limitet.

Az akkugyári szakvélemény, amely állítólag hozzájárult a vízügyi igazgató menesztéséhez

Sokak szerint ugyancsak a CATL akkumulátorgyárához kapcsolódik, hogy márciusban Pintér Sándor belügyminiszter felmentette tisztségéből Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) igazgatóját. A lépést nem sokkal azt követően hajtották végre, hogy a hatóság egy szakvéleményt adott ki az akkumulátorgyár környezeti engedélyezési eljárásában. Ebben többek között olyan megállapításokat tettek, minthogy „a debreceni vízbázisokon jelentkező vízigények egy-két éven belül a felszín alatti víztestek igénybevételi határértékeinek közelébe érhetnek”, valamint az „ivóvízhálózatra újonnan belépő ipari vízigények megváltoztatják a hálózat nyomásviszonyait, a keveredési zónákat, ezzel egy hosszabb átmeneti időszakban esetlegesen vízminőségi problémák, lakossági panaszok is jelentkezhetnek”. A Tivizig szakvéleményének teljes szövegét a Debreciner hozta nyilvánosságra március 31-én.

Letiltotta a Debreceni Egyetem saját volt rektorának az előadását az akkumulátorgyártásról

Április 6-án a Debreciner írta meg először, hogy Kun Ferenc, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar dékánja megtiltotta Fábián István vegyészprofesszor, az intézmény volt rektora számára, hogy az egyetemen megtartson egy intézeti szemináriumot „Magyarország akkumulátorgyár nagyhatalom lesz! Megéri?” címmel. A dékán arra hivatkozott, az intézmény hatályos működési rendje nem ad helyet a területén aktuálpolitikai kérdések megvitatásának. Fábián az előadását végül az MTA DAB-székházban tarthatta meg teltházzal, mintegy kétszáz érdeklődő előtt.

Papp László be nem tartott ígérete a mikepércsieknek

Arról is a Debreciner adott hírt először május 11-én, hogy Papp László, Debrecen polgármestere láthatóan nem tartja be a mikepércsi lakosoknak egy januári közmeghallgatáson tett ígéretét, amely szerint a városvezető a szomszédos községben is részt venne egy hasonló eseményen a CATL akkumulátorgyárával kapcsolatban. A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) áprilisban még azt is felajánlotta, hogy megszervezik a társadalmi egyeztetést, de hiába, a polgármester a válaszlevelében nem reagált a felvetésre, ehelyett egy szűk körű találkozóra invitálta az egyesület akkori elnökét. Ezt a civilek nem fogadták el, Papp pedig máig, közel egy évvel az ígéretét követően sem vett részt egyetlen nyilvános fórumon vagy közmeghallgatáson sem Mikepércsen.

Zúgott a „mocskos Fidesz” a Campus Fesztiválon

Országos médiaérdeklődés övezte júliusban, hogy a debreceni Campus Fesztiválon Krúbi koncertjén „mocskos Fidesz”-skandálásba kezdett a közönség, amikor a zenész előadta a korábban a Budapest Parkban már bemutatott Viktória Királynő Emlékkoncertjét, amely során előbb a királynővé maszkírozott Orbán Viktor testőreként, majd a gyilkosaként, végül pedig trónörökösként lépett a közönség elé. A skandálást akkor lehetett hallani, amikor a történet narrátora egy perc néma csendet kért a halott Viktória királynő emlékére. Az esetről a Debreciner cikkéből és videójából értesülhetett a nyilvánosság.

Több tucat vendégmunkás egy sárándi Kádár-kockában

Az elmúlt hónapok egyik forró témájának számított Debrecen agglomerációjában a város iparosítása nyomán a környékre érkező vendégmunkások ügye. Júliusban a Debreciner mutatta be először azt a sárándi kertes házat, amelyben az értesüléseink szerint több tucat kínai dolgozót szállásoltak el. Ottjártunkkor két mobilvécét, valamint egy sörösflakonokkal és elviteles ételdobozokkal teli szeméttároló konténert találtunk az épület előtt. Dézsi András (független), a település polgármestere az eset kapcsán közölte, feltételezhetően illegális építkezés zajlik az ingatlanon. „Én azt gondolom, minden, ami ott történik, illegálisan történik” – jelentette ki.

Indoklás nélkül megszüntették Derecskén a hajléktalanok éjjeli menedékét

Ugyancsak a Debreciner írta meg elsőként, hogy augusztus 29-én Derecske képviselő-testülete rendkívüli ülésen döntött a községben élő hajléktalanoknak kialakított éjjeli menedékhely megszüntetéséről. A megszüntetést semmivel nem indokolták a vonatkozó előterjesztésben, Rácz Anikó (független) polgármester ugyanakkor megjegyezte a dokumentumban, hogy az önkormányzatnak nem kötelező menedékhelyet működtetnie. Az ügy kapcsán Rácz Anikó a legtöbb kérdésünkre nem válaszolt, sikerült azonban beszélnünk az éjjeli menedéket addig használó hat ellátottból öt személlyel, akik többnyire elkeseredetten és tanácstalanul vették tudomásul a döntést. Szeptemberben arról is beszámoltunk, hogy az érintett hajléktalanok közül addig csak ketten jelentek meg a debreceni ellátórendszerben. Később arról értesültünk, hogy többen is lakhatáshoz jutottak Derecskén, ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azonban Rácz Anikó nem válaszolt.

„Techno kell a németeknek!” – Vita a debreceni kulturális életről

Kizárólag a Debreciner adott részletes beszámolót arról a szeptember 6-án, a Modemben tartott kerekasztal-beszélgetésről, amelyen Debrecen különböző kulturális szereplői arra keresték a választ, milyen munkaerőpiaci lehetőségeket tudnak nyújtani a kulturális intézmények a debreceni hallgatóknak és a városban élő fiatal értelmiségieknek. A cikkünk nyomán napokig tartó vita bontakozott ki különböző Debrecenhez köthető közösségimédia-platformokon.

Fidesz-közeli szervezetek álcivilezték az akkugyárak ellen tüntetőket

Október 17-én új, Debrecenben eddig szokatlannak számító módszerhez nyúltak az akkumulátorgyárak ellen tiltakozó civilek. Az Amnesty International és a Miakö Papp László polgármester háza elé szervezett demonstrációt. Az esetet követően 12 szervezet jelentetett meg egy közös nyílt levelet, amelyben kiálltak a fideszes politikus mellett, miközben a tüntetés kezdeményezőit „álcivileknek” minősítették, akik szerintük szégyent hoznak az egész civil szférára. A Debreciner számos adattal alátámasztva mutatta be, hogy a civileket támadó 12 szervezet többek között kampányjellegű események szervezésével és állami, valamint önkormányzati támogatások formájában is kötődik a fideszes városvezetéshez.

Tüntettek a Salakos utca lakói, kátyúzni kezdett az önkormányzat

Kizárólag a Debreciner írta meg, hogy november 25-én a debreceni Új Városháza előtt tüntetett a Salakos utca tucatnyi lakója, mivel megelégelték az utcájukban uralkodó állapotokat. A lakosok előzetesen írásban kérelmezték az önkormányzatnál az utca szilárd burkolattal való ellátását, de a polgármesteri hivataltól azt a választ kapták, hogy az útszakasz aszfaltozása jelenleg sem tervekkel, sem engedéllyel nem rendelkezik. A demonstráció után a lakosok által kritizált útszakaszt kátyúzta az önkormányzat.

Fókuszban az akkumulátorgyárak és az oktatás ügye

Egy-egy konkrét téma feldolgozása mellett szerkesztőségünk kiemelt feladatának tekinti, hogy bizonyos ügyekben folyamatosan beszámoljon az újabb fejleményekről. Ahogy az a fenti válogatásból is kitűnhet, 2023-ban kiemelten foglalkoztunk a Debrecenbe települő akkumulátorgyárak ügyével. Ott voltunk és részletes beszámolót adtunk a CATL-beruházásról megtartott mindhárom közmeghallgatásról, valamint szinte minden lakossági fórumról. Végigkövettük az üzemekkel szembeni tiltakozás kibontakozását, a pártok és civil szervezetek, csoportok tevékenységét, a városháza, a kormány és a kínai CATL cég kritikákra adott reakcióit, valamint az iparosítással párhuzamosan Hajdú-Bihar megyébe érkező vendégmunkásokkal kapcsolatos történéseket, vitákat is.

Aktívan figyelemmel kísértük az oktatással kapcsolatos tiltakozásokat is, a szakszervezetek és diák-, valamint pedagógusmozgalmak aktivitását. Folyamatosan hírt adtunk az aHang által szervezett alternatív népszavazásról, többször írtunk az idén január 1-én hatályba lépett, de még 2023-ban a parlament által elfogadott státusztörvényről, valamint a Zeke László debreceni ügyvéd által is szorgalmazott munkajogi perekről, amelyekkel az elmaradt járulékaikhoz igyekeznek hozzájutni a pedagógusok.

Támogassa a független helyi sajtót!

Ezeket az ügyeket továbbra is rendületlenül nyomon követjük. Ha nem akar lemaradni a debreceni akkumulátorgyártás és a helyi oktatási tiltakozások fejleményeiről, olvasson 2024-ben is Debrecinert!

Azért dolgozunk, hogy minél több olyan ügyet mutassunk meg, amelyeket más helyi orgánumok inkább elhallgatnának. Azért dolgozunk, hogy a debreceniek és a megye más településein élőknek ne kelljen csupán a kormánypárti sikerpropaganda és a helyi szóbeszédek alapján képet alkotniuk a körülöttük zajló közügyekről. Ha fontos az ön számára a független helyi nyilvánosság, akkor kérjük, fizessen elő online újságunkra!