Madárinfluenza tizedeli a Magyarország fölött átvonuló darvakat, közölte az információt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) még november végén. Arról tájékoztattak, hogy november elején Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, később pedig az Alföld más területein is megjelent a fertőzés, majd a daruvonulás csúcsán az országban megpihenő madarakat is elkezdte tizedelni a betegség, az MME becslése szerint körülbelül 10-20 ezer példány pusztult el az elmúlt hetekben.

A közleményben többek között kitértek arra, hogy a madárinfluenza-járvány a 2020-as évek elejétől kezdve folyamatosan jelen van Európában. A darvak valószínűleg a Kárpát-medencében találkoztak először a vírussal, hiszen nincs hír daruelhullásról tőlünk északra vagy keletre. Magyarországon azonban már nyáron is kerültek elő fertőzött vízimadarak. Kitérnek arra is a közleményben, hogy a daru kifejezetten érzékeny a fertőzésre, így a gyülekezőhelyeken százas, ezres nagyságrendű elhullásokat figyeltek meg.

A járvány elleni védekezés a legfontosabb

A madárinfluenza-járvány kapcsán megkerestük a Hortobágyi Nemzeti Parkot. Mindenekelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy a járvány elleni védekezés leghatékonyabb módja „a járványvédelmi intézkedések szigorú és következetes betartása”. Védekezéskor az alábbi szabályokat kell figyelembe venni:
• ha beteg, elhullott vagy agonizáló vadmadarat lát valaki, ne érjen hozzá, és ne menjen a közelébe, hanem értesítse a területileg illetékes járási főállatorvost;
• a vírus továbbhurcolásának megelőzésére a terepi madármegfigyelést követően mindig gondoskodni kell a ruházat és a lábbelik mosásáról, tisztításáról, illetve fertőtlenítéséről.

A Hortobágyi Nemzeti Park arról is tájékoztatott, hogy az elmúlt időszakban Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Pest megyében találtak fertőzött darutetemet. Emellett hangsúlyozták, hogy országszerte nőtt az elhullott darvak száma. Kiemelték, az érintett megyékben a gazdasági állományok esetében kötelező a baromfik zártan tartása, valamint zárt helyen kell etetni és itatni az állatokat.

Hajdú-Bihar megyében található a fertőzött gazdaságok negyede

A járvánnyal kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih). A hatóság december 2-án közölte, a védekezés elsődleges célja a baromfiállomány megóvása, a vadon élő madarakat nem tudják megvédeni a betegségtől. Azt nem tudják, hogy mikorra várható a mostani madárinfluenza-járvány vége, hiszen a terjedését több tényező befolyásolja: többek között a baromfisűrűség, az időjárás és a vírus megbetegítő képessége.

Megkérdeztük, milyen szintű a fertőzöttség Hajdú-Bihar megyében. Elmondták, hogy a betegség eddig 54 baromfitartó gazdaságot érintett országszerte, ebből 12 található meg Hajdú-Bihar megyében: Balmazújváros, Hajdúbagos, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Nagyhegyes, Nádudvar, Polgár és Tetétlen területén. Az érintett települések listája a Nébih honlapján érhető el.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen óvintézkedéseket lehet tenni a járvány megfékezésének érdekében, hasonló javaslatokat tettek, mint a Hortobágyi Nemzeti Park: az ország magas kockázatúként azonosított területein zártan kell tartani a kereskedelmi céllal tartott baromfikat, valamint minden baromfit zártan kell etetni és itatni. „Be kell tartani minden olyan járványvédelmi előírást, mellyel minimálisra csökkenthető a vírus bejutása (ilyen például a személy- és járműforgalom minimálisra csökkentése, a megfelelő fertőtlenítési eljárások alkalmazása)”. A járványvédelmi szabályok megsértésével kapcsolatban eddig nem találtak súlyos hiányosságokat.

Végül arra voltunk kíváncsiak, milyen más fajokat érinthet a járvány, erre azt a választ kaptuk, hogy valamennyi madárfaj fogékony a vírusra, néhány emlősfajban is kimutatták már a fertőzést ugyan, de ezekben az esetekben nem volt súlyos megbetegedés. Magyarországon eddig csak madárfajokban tudták igazolni a vírus jelenlétét.