November 30-án délelőtt ülésezett Debrecen közgyűlése a Kölcsey Központban. Összesen 24 napirendi pontot tárgyaltak. Az ülésen 32-en vettek részt, Katona Erzsébet (Fidesz) nem volt jelen. Az első napirendi pont megvitatása több mint másfél órát igényelt, az ezt követő 23 előterjesztés megtárgyalása és a szavazások együtt sem kerültek ennyi időbe. A közgyűlés fontosabb témái közül többet is ismertettünk előzetesen.

Várható veszélyek

Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere ismertette röviden az első napirendi pontot, melyben Debrecen fenntartható városfejlesztési stratégiája és a TOP Plusz program terveit mutatták be. Elsőként Kiss Sándor (Fidesz) és Papp Viktor (Fidesz) frakcióvezető méltatták az anyagot, majd szót kapott Vaszkó Imre (DK), aki elismerte, hogy az anyag valóban kiváló, azzal a megjegyzéssel, hogy le kellett fejtenie róla a „politikaipropaganda-mázat”. A Fenntartható városfejlesztési stratégia (amely egy nappal a közgyűlés után már nem elérhető Debrecen honlapján az előterjesztéseknél) szövegében különböző veszélyek és kockázatok vannak feltüntetve, egy ötös skálán értékelték szakemberek az adott probléma bekövetkezésének valószínűségét, a skálán az 1-es szintű veszély nem fog bekövetkezni, az ötös pedig szinte teljesen biztos, hogy megtörténik. Elsőként a peremterületekkel kapcsolatos veszélyekről érdeklődött Vaszkó, itt azt jelölték meg veszélyként, hogy a gyenge közművesítés miatt nem fognak az emberek ezekre a területekre költözni, ennek bekövetkezési esélye négyes volt. Vaszkó az erőforrások túlhasználására is felhívta a figyelmet (szintén négyes a bekövetkezési valószínűség). Majd beszélt a mikroklíma kedvezőtlen alakulásának veszélyéről, végül pedig az ingázás mértékét – itt ötös bekövetkezési eséllyel számoltak a szakemberek – is problémásnak tartotta, hiszen ezáltal növekednie kell a tömegközlekedési hálózatnak is.

Papp László szerint a peremterületek, zártkerti területek kapcsán a közművesítést kell először megoldani, valamint nem szabad másodrendű lakókerületeket kialakítani. Beszélt arról is, hogy a víz és a megfelelő szintű csatornarendszer alapvető feltételei a fejlesztésnek, melyeket már előkészítettek. Ennek kapcsán a polgármester a Civaqua-programot is megemlítette, melynek köszönhetően „egy ötvenéves álom vált valóra” – fogalmazott. A mikroklímával kapcsolatban a zöldterületek fejlesztéséről beszélt, néhány jelenleg zajló projektet is megemlített. Végül kitért az ingázókat kiszolgáló infrastruktúrára is, amelynek megfelelő fejlesztését szerinte nem teszi lehetővé az előterjesztésben feltüntetett 43,36 milliárd forint összegű TOP Plusz programban szereplő forrás, ennek ellenére azonban elindult az utak építése is.

Amiről nem szól az előterjesztés

A következő hozzászóló Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) volt, aki nem értette, hogy miért 2023. november 30-án tárgyalnak egy olyan anyagot, ami 2021-re vonatkozik. Papp László azt javasolta Gondolának, hogy olvassa el az előterjesztést. Mint mondta, jelenleg egy európai uniós fejlesztési ciklusban vagyunk, amely a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozik.

Komolay Szabolcs (Fidesz) kiegészítette Papp szavait azzal, hogy „az az elv vezeti a Fideszt, hogy a város lakosságát, fejlődését szolgálja”, majd Papp Viktor (Fidesz) hozzátette: „a stratégiákat úgy készítjük el, hogy az egyéni önkormányzati képviselőink aktív kapcsolatot ápolnak a debreceniekkel”. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Papp László arra hivatkozott az előterjesztés kapcsán, hogy 2021-22-ben egy Debrecen Konzultáció nevű program keretében kikérték a lakosság véleményét, azonban ilyen önkormányzati konzultációnak mi nem találtuk nyomát.

A következő ellenzéki hozzászóló Madarasi István (MSZP) volt, azzal kezdte, hogy az anyag valóban megfelel az EU elvárásainak, azonban vannak olyan problémák, amelyek túlmutatnak az előterjesztésben megfogalmazott fejlesztéseken. Ilyenek a repülőtér környezeti terhelése, az újonnan érkező munkaerő hatásai és a munkavállalók lakhatási igényei, valamint a bentlakásos szociális szolgáltatások. Papp László elismerte, hogy a repülőtér forgalmát monitorozni kell, illetve elmondta, hogy ez a pályázat a bentlakásos szociális intézményeket nem támogatja, így erre nem tudtak pályázni. Széles Diána (Fidesz) szociális ügyekért felelős alpolgármester elmondta, hogy a római katolikus és a református egyházakkal együttműködve egy hatvan és egy száz férőhelyes idősotthont fognak létrehozni.

Ezt követően Gondola Zsolt Zoárd árnyalta előbbi megszólalását azzal, hogy korábban azért nem értette, ezt az előterjesztést miért 2023-ban tárgyalják, mert a javaslatban 2011-es (népszámlálási) és 2019-es adatok szerepelnek, tehát a legfrissebb adat is négyéves. „Az, hogy 2023-ban csak azokat az adatokat emeljük be, amelyek számunkra kedvezőek, ami kedvezőtlen, azt elhagyjuk, szerintem nem egy megalapozott döntést feltételez” – vélekedett, majd úgy fogalmazott: „sárra nem lehet várat építeni”.

Melyik párt „Debrecen-ellenes”?

Vaszkó Imre újabb hozzászólását követően kezdődött egy hosszabban elhúzódó adok-kapok. A DK képviselője szerint ugyanis ez egy erős propagandaanyag, ami külső szemlélő számára meseszerű, majd visszautalt korábbi felvetéseire, és a kormánypártnak címezve sorolta: „a város földjét önök betonozták le, a vizét elpárologtatták, a peremterületekkel nem megfelelően foglalkoznak, és ahelyett, hogy a debreceni munkásoknak adnának EU-s bért, normális lakhatást, működő egészségügyet, több ezer távol-keleti vendégmunkást hoznak ide a NER-es közvetítő cégekkel. Ez az önök fejlesztési stratégiája” – sorolta. Papp László szerint Vaszkó állításai tévesek, ő maga büszke az elmúlt tíz év gazdasági fejlesztéseire, majd kiemelte: „Nem jelent veszélyt az itt élőkre az a gazdasági folyamat, amelyet végrehajtottunk”.

A polgármester és a Fidesz néhány képviselője erre reagálva a DK-t „Debrecen-ellenesnek” titulálta (az elmúlt egy évben éppen a DK nevezte így Papp László polgármestert). A vitába Faragó Lajos (DK) is beszállt, hangsúlyozta, hogy nem a fejlesztéseket kifogásolják, hanem azt, hogy Debrecen szerintük nincs felkészülve a városba beáramló munkaerőre. Papp László az előző gondolatmenetét vitte tovább, és hangsúlyozta, hogy ő nem a levegőbe beszél a fejlesztések kapcsán: „Amit mondok, az úgy van” – szögezte le.

Az előterjesztést 28 igen szavazattal, négy tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés. A következő képviselők tartózkodtak: Faragó Lajos, Gondola Zsolt Zoárd, Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum) és Vaszkó Imre.

Díjak emelkedéséről döntöttek

Előzetesen írtunk arról, hogy az inflációra hivatkozva a városvezetés több díj emelését is javasolja a közgyűlésnek. Az ötödik napirendi pontnál – amely a temetkezési és parkolási költségek emeléséről szólt – Vaszkó Imre fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a költségek emelkedése miatt kényszerül néhány család az urnás temetkezésre. Úgy látja, hogy ezen költségeket csökkenteni kellene. Papp László egyetértett a gondolattal, ugyanakkor hozzátette, hogy ez nem feltétlenül az önkormányzaton múlik, hiszen piaci szereplők végeznek temetkezési szolgáltatásokat. Az előterjesztést 23 igen szavazattal, 6 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett fogadták el. Faragó Lajos, Gondola Zsolt Zoárd, Illés-Rácz Mariann, Mándi László, Szabó Bence és Vaszkó Imre nemmel szavaztak, míg Káposznyák István, Kőszeghy Csanád Ábel és Madarasi István tartózkodtak.

A gyermekétkeztetési díjemeléseket 29 igen szavazattal fogadta el a közgyűlés, 2 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett. Faragó Lajos és Vaszkó Imre nemmel szavaztak, Káposznyák István tartózkodott, az összes többi inflációval kapcsolatos előterjesztést egyhangúlag fogadták el a képviselők.

A testületi ülés második feléről szóló tudósításunk itt olvasható: „Aggodalomra nincs ok, észnél vagyunk” – Közgyűlést tartottak Debrecenben (2.)