Úgy látja, a ChatGPT egyelőre nem fogja elvenni a költők kenyerét, mert olyanok a versei, mint egy 13-14 éves fiatalnak. Arról is beszélt, szerinte a magyar társadalmat áthatják a kirekesztés gesztusai, ennek a leküzdéséhez pedig szükség lenne arra, hogy az emberek merjenek konfrontálódni a környezetükkel, akár a saját családjukkal is.
„A költészet tétje, hogy elgondolkodtasson a problémákról” – Áfra János költő a Debreciner Podcastban
Áfra János az új kötetét nem tartja zöld könyvnek, mivel annak nem az a célja, hogy megmondja, hogyan legyen valaki környezettudatos, inkább nyugtalanságot akar kiváltani az olvasóban. A költő elmondta, foglalkoztatta többek között az a zavarodottság, amely azért áll elő, mert az emberek nem tudnak szűrni a rájuk ömlő információk között. „Belefuthatunk óriási hülyeségekbe, és képesek vagyunk ezekre a hülyeségekre építeni aztán döntéseket” – fogalmazott.
Kijevi kórházi élményei mellett Áfra beszélt arról is, hogy „csernobili gyereknek” tartja magát, ugyanis gyomorszájszűkülettel és dongalábbal született, egy évvel az atomerőmű-baleset után. „Ezek a helyzetek bármikor megismétlődhetnek körülöttünk, ez a szörnyű. Valójában a háborúban is egyéni döntések befolyásolják azt, hogy hogyan alakul egész nemzetek sorsa” – magyarázta.
Vadászok címmel olvasható a kötetben Áfra János tatárszentgyörgyi romák elleni gyilkosságról írt verse. A költő szerint a magyar társadalmat máig áthatják a kirekesztés gesztusai: nemcsak etnikai vonatkozásban, hanem a szexualitással és nemi identitással összefüggően is. Úgy látja, a művészet a maga szintjén tud tenni ezek ellen, reagálni a problémákra. „Sokkal több minden köt össze bennünket, akár etnikai csoportokat, akár nemzeteket, mint ami elválaszt” – mondta.
A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra!