Terülj, terülj, asztalkám helyi termelőktől

Új kihíváshoz lehet csatlakozni, ami november 15-ig tart. Egy november 3-ai reggelin információkat kaphattunk arról, hogyan tudunk kapcsolódni az életmódváltó kihíváshoz Debrecenben. Ha pedig lettek volna afelől kétségeink, hogy megéri-e termelői piacra menni a bevásárlóközpontok helyett, a bemutatott ételekkel bizonyosságot nyertünk arról, hogy nemcsak a környezetünk lesz hálás azért, ha ezt a kihívást beépítjük mindennapjainkba, hanem az ízlelőbimbóink is.

Mint megtudtuk, az 50 kilométeres életmódváltó kihíváshoz csatlakozók azt vállalják, hogy a Klímaakció során olyan élelmiszereket vásárolnak, amelyeket 50 kilométeren belül termeltek meg vagy állítottak elő, így szezonális, termelői, lehetőleg vegyszer- és csomagolásmentes alapanyagok kerülnek az asztalukra közvetlenül a termelőktől környezetkímélő módon.

Szabad Terek - 50 kilométeres kihívás
Szabó Krisztina, Berta Istvánné Edit, Háló Zsuzsi, Miklusicsák Alíz, Fabiánnè Piranszki Judit és Bojti Tibor
Miklovicz-Nyikos Mónika

A Szabad Terek által indított Klímaakcióhoz idén Debrecenből is csatlakoztak, a kezdeményezés a Művésztér Egyesület segítségével tudott megvalósulni itt is, erről november 3-án a Baross utca 16-ban tartottak sajtótájékoztatót. Szabó Krisztina, az egyesület elnöke és a kihívás helyi koordinátora a kezdeményezésről elmondta, hogy ők elsősorban kulturális közösségekkel foglalkoznak, kultúrával kapcsolatos témák mellé állnak, azonban számukra is fontos a környezettudatosság, és ezért is szerettek volna tenni valamit.

Szabad Terek - 50 kilométeres kihívás

Miklovicz-Nyikos Mónika

A mostani klímaakció már második éve megy, idén a fenntartható életmód és a táplálkozás került a középpontba. A kezdeményezés kapcsán elkezdték feltérképezni a helyi termelői piacokat. Maga a kihívás Szabó Kriszta számára arról szól, hogy kipróbálják, egyénileg milyen lépéseket lehet tenni, melyek azok a dolgok, amelyeket be lehet építeni a hétköznapokba is, hogy fenntarthatóbb legyen az életmódunk, háztartásunk és a környezetünk. A kezdeményezéssel arra szeretnék ösztönözni az embereket, hogy helyi termelőktől vásároljanak termékeket, mert nem mindegy, hogy nagyüzemben készül valami, vagy helyi, kézműves termék. A másik célja az a kihívásnak, hogy bemutassák a helyi termelőket: ha valaki tudatosabban szeretne táplálkozni, akkor legyen egy adatbázisa, ami segít neki ebben. Ez az adatbázis már most elérhető, folyamatosan frissítik a kihívásba illeszkedő termelőket, a kampány végére lesz teljes a lista.

Szabad Terek - 50 kilométeres kihívás

Miklovicz-Nyikos Mónika

Miklusicsák Alíz a Szabad Terek hálózat kommunikációs munkatársa elsőként arról beszélt, hogy a Szabad Terek is leginkább kulturális helyekkel foglalkozik, olyan közösségekkel, amelyek vállalják, hogy együttműködnek – ezeket a közösségeket fogja össze a Szabad Terek egy ernyőszervezetként. Jelenleg 50 tagszervezettel működnek együtt, ezeknek szeretnének adni platformot. A klímaakciót tavaly kezdték el, és mostanra ki tudták terjeszteni az egész országra, jelenleg Budapest és Debrecen mellett csatlakozott a kihíváshoz Kecskemét, Pécs, Szeged és Szombathely. Megosztotta azt a tapasztalatát, hogy nagyvárosokban sokkal nehezebb ezt az életmódot beépíteni, hiszen előbb mennek be az emberek egy-egy bevásárlóközpontba, mint termelői piacokra. Budapesten például olyan nagykövetek állítottak a kihívás mellé, akik kulturális tevékenységet is végeznek, például Papp Évát, a Ricsárdgír zenekar énekesét, aki reggelente kenyeret dagaszt.

Fábiánné Piranszki Judit, a Szatyor Debrecen közösség PR és marketing munkatársa elmondta, hogy a 2012-ben alakultak. Felismerték, hogy a tudatos vásárlásra van igény, fontos az embereknek, hogy helyi termelők termékei kerüljenek az asztalra. Felidézte, hogy ő maga is vásárlóként került ebbe a közösségbe. A világjárvány azonban megnehezítette a termelők életét is, hiszen azok a közösségi terek bezártak, ahol jelen tudtak lenni a termékeikkel. Mikor újra szabaddá váltak a terek, új helyszíneket kellett keresni. Fábiánné pedig a közösségi média felületein segített hírt adni arról, hol lehet ezekhez a termékekhez hozzájutni. Hozzátette, hogy ezek a termelői piacok nemcsak a vásárlásról szólnak, hanem a közösségekről is, hiszen a termelők és vásárlók ismerik egymást, lehetőségük van beszélgetni. A piacokon ráadásul kóstolni is tudnak, a termelők pedig egymás termékeit használják, valamint recepteket osztanak meg egymással. Kiemelte, hogy ők nem akarják manipulálni az embereket akciókkal, bár az illatokkal akarva akaratlanul is tudnak hatni a vásárlókra.

Szabad Terek - 50 kilométeres kihívás

Miklovicz-Nyikos Mónika

A reggelin lehetőségünk volt három jelenlévő termelővel is beszélgetni: Bojti Tiborral, aki Hajdúböszörményben árusítja termékeit, Berta Istvánné Edittel, akitől különféle pékárukat lehet beszerezni a Kemence Zugból, valamint Háló Zsuzsival, aki a csokoládék kedvelőinek nyújt alternatívát BlackBunny kézműves édességeivel.

Elmondták, úgy találkoztak a kezdeményezéssel, hogy a Szatyor Debrecentől Fábiánné Piranszki Judit megkereste őket. Mind a három terméket meg lehet találni a „szatyor piacokon”, ezen kívül pedig a Bojti-féle hústermékeket Hajdúböszörményben tudjuk megvásárolni a Lucernás utcán, a Kemence Zug pékáruihoz Mikepércsen tudunk hozzájutni, míg a BlackBunny csokoládéit Hajdúszoboszlón találhatjuk meg.

A pékáruk előállításával a Kemence Zug tulajdonosai úgy kezdtek el foglalkozni, hogy munkanélkülivé váltak, majd ezután találkoztak egy házaspárral, akik sütéssel foglalkoztak. Egy work shopon megtanulták a kenyérkészítést, ebből nőtte ki magát a vállalkozásuk. Berta Istvánné azt is elmondta, mindig vágyott arra, hogy saját kenyeret süssön, ám eleinte azt hitte, ez lehetetlen.

Szabad Terek - 50 kilométeres kihívás

Miklovicz-Nyikos Mónika

Háló Zsuzsi hasonlóan találkozott a kézműves csokoládék világával. Ausztráliában éltek, mikor talált egy work shopot, ahol megtanulta elkészíteni az édességeket. Miután visszaköltözött Magyarországra, adta magát, hogy ezzel foglalkozzon.

Bojti Tibor pedig a családi hagyományt vitte tovább: „én ebben nőttem fel, már a szüleink sem jártak boltba, mindent magunknak állítottunk elő, ez belénk ivódott” – mondta. Ugyanakkor a hús feldolgozásával akkor még nem foglalkoztak, a kész termékeket (szalámi, sonka) ő maga kísérletezte ki.

Szabad Terek - 50 kilométeres kihívás

Miklovicz-Nyikos Mónika

Végül arról érdeklődtünk, hogy mivel vehető rá például egy debreceni lakos arra, hogy helyi termelőktől vásároljon, hiszen könnyebb a bevásárlóközpontba elmenni, és talán árban is olcsóbbak az ottani termékek. Mindhárom termelő megerősítette, hogy lehet, árban drágábbak az ő termékeik – bár az infláció jelentős növekedése óta már ebben sincs nagy különbség –, de finomabbak, minőségibbek, laktatóbbak, és ha valaki egyszer megkóstolja ezeket az élelmiszereket, utána nagyon nehezen elégszik meg a tucattermékekkel. Mindemellett az már csak egy bónusz, hogy még környzettudatosabbak is vagyunk, ha helyi termelőktől származó ételeket fogyasztunk.

Szabad Terek - 50 kilométeres kihívás

Miklovicz-Nyikos Mónika

Termelői piacok Debrecenben
Kedd: Vénkerti Piactér (Gyergyó utca 1.) 17 órától 18:30 óráig
Szerda: Vasutas Egyetértés Művelődési Központ (Faraktár utca 67.) 17 órától 18 óráig
Péntek: Huszár Gál Gimnázium (Diószegi út 21.) 17 órától 18:30 óráig

Szabó Krisztina tavaly a Debreciner Podcast vendége volt, arról beszélt mennyi különféle tevékenységgel foglalkozik Debrecenben.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!