Először az október 23-ai debreceni tüntetésen adhatták le szavazataikat, akik fontosnak tartották ezeket a kérdésfelvetéseket. A „7 igenes népszavazás” az aHang és az Egységes Diákfront kezdeményezésére indult el. Online és személyesen is volt lehetőség szavazni, Debrecenben például öt különböző helyszínen a nyolc nap alatt, de más Hajdú-Bihar megyei városokban is várták a személyesen szavazni akarókat: Balmazújvárosban, Berettyóújfaluban, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson és Hajdúszoboszlón.

Hajdú-Bihar megyében összesen 1368-an szavaztak személyesen a köztéri pultoknál
Debrecen – 1176
Balmazújváros – 18
Berettyóújfalu – 35
Hajdúböszörmény – 35
Hajdúnánás – 56
Hajdúszoboszló – 48

Megnéztük, a Debrecenhez hasonló vidéki egyetemi városokban hogyan zárták a nyolcnapos szavazást.
Szegeden több helyszínen volt lehetőség leadni a voksokat, itt dupla annyian járult a pultokhoz, mint Debrecenben: 2537.
Miskolcon, ahol Debrecenhez hasonlóan 5 helyszínen voltak kint az önkéntesek a köztereken, szintén majdnem duplája volt a részvétel, 2213-an mentek személyesen szavazni.
Pécsen két helyszínre tudtak menni a voksolók, ám még itt is megelőzte a szavazók száma nemcsak Debrecent, hanem egész Hajdú-Bihar megyét is, itt 1738-an adták le személyesen a voksaikat.

A statisztikákból az is megfigyelhető, hogy szükség van a személyes jelenlétre is, hiszen az online-felület helyett sokan ezt választották, a szavazók több mint egyharmada: 45 466 személy adta le a voksát ilyen módon, míg 69 475-en maradtak a kényelmesebb, online formánál. Országosan 114 941 személy adta le szavazatát a „7 igenes népszavazáson”.

Völgyesi Mártontól, az aHang Hajdú-Bihar megyei koordinátorától érdeklődtünk, milyen tapasztalatokat szerzett a nyolc nap alatt. Elsőként azt hangsúlyozta, hogy több ezer emberrel tudtak beszélni az oktatásról, ami szerinte rendkívül fontos a jelenlegi helyzetben, és ezt nagy eredménynek tartják. Úgy látja, nehéz viszonyítani Debrecent a többi nagy vidéki egyetemi városhoz, hiszen itt kormánypárti vezetés van.
Szerinte az is befolyásolhatta a szavazók számát, hogy kevesen tudtak az alternatív népszavazásról, mivel anyagi okok miatt korlátozottak voltak a lehetőségeik a reklámozásra: „nagyobb médiafigyelem esetén biztos jobban ment volna az önkéntestoborzás, és a szavazók is nagyobb számban jelentek volna meg” – vélekedett. Más okai is lehetnek, hogy helyben miért ennyien szavaztak, azt tapasztalták ugyanis a pultoknál az önkéntesek, hogy sokan az adataikat nem merték megadni, mert féltek az esetleges későbbi retorzióktól (például tanárok, intézményvezetők, közalkalmazottak). „Rendkívül szomorú ez a jelenség, de nem meglepő” – mondta.

A 7 kérdés

Gazdagabb, boldogabb, sikeresebb jövőt minden gyereknek! „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?”

Le a bosszútörvénnyel! „Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?”

Igazságos, szakértő kormányzást! „Egyetért-e Ön azzal, hogy az oktatásnak legyen súlya a kormányzati politikában, a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?”

Tisztességes megélhetést! „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak a pedagógushiány növekedésének megfékezése érdekében?”

A sztrájk alapjog! „Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?”

Demokráciát! „Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?”

Pintér takarodj, vidd az összes haverod! „Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor rendőrminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?”