Zeke László ügyvéd nem számít hosszú lefolyású perekre, mert a szükséges dokumentumok a rendelkezésükre állnak. Az első perfelvételi tárgyaláson a bíróság nem fogadta el a tankerület érvelését, amely a bizonyítás terhét a dolgozókra próbálta hárítani. A jogi képviselő szerint a bíróságnak most azt kell eldöntenie, a pedagógusok órát tartottak a helyettesítések során, vagy gyermekfelügyeletet végeztek. Amennyiben azonban az utóbbiról van szó, akkor rendszerszintű okirat-hamisítás történhetett.
Elkezdődött a debreceni pedagógusperek tárgyalása a munkáltatók által megspórolt illetménypótlékokért
Koppányi Szabolcs
Ahogy arról korábban mi is írtunk, Zeke László debreceni ügyvéd a státusztörvény hatályba lépését megelőzően hónapokon keresztül arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a pedagógusok egy általa „polgári engedelmességnek” hívott módon, bírósági úton fejezhetnék ki a tiltakozásukat azáltal, hogy perre mennek a rendkívüli munkavégzés alapján nekik járó illetménypótlékokért. Ezek olyan helyettesítések, amelyekről 96 órán belül tájékoztatják a pedagógusokat. Ilyenkor az órabér 50 százaléka extra fizetésként járna a dolgozóknak, de erről a szabályról a tankerületek jellemzően nem vesznek tudomást.
Egyikük több mint 9 millió forintot követel a munkáltatótól
Zeke október 16-án a Lebbezzünk felfele nevű Facebook-csoportjában számolt be arról, hogy elkezdődtek azok a pedagógusperek, amelyekben ő és kollégái látják el az érintettek jogi képviseletét. A Debreciner érdeklődésére az ügyvéd kifejtette, hogy Debrecenben 18 ilyen ügyük van, amelyek közül egy esetben a tanár a munkáltató szerződésszegése miatt rendkívüli lemondással, egyoldalúan szüntette meg a jogviszonyát még a státusztörvény hatályba lépése előtt, a közalkalmazotti törvény hatálya alatt. A munkáltató felróható magatartására hivatkozva a pedagógus 9 millió 300 ezer forintot követel a tankerülettől. Zeke elmondta, abban bízik, hogy a bíróság megállapítja, a javadalmazásának rendszeres megkurtítása olyan súlyú kötelezettségszegés a munkáltató részéről, amely arányban áll a rendkívüli lemondással. Emlékeztetett, volt már olyan bírósági határozat, amely ezt kimondta.
Koppányi Szabolcs
Ezt az ügyet később fogja tárgyalni a bíróság, egyelőre azok a perek indultak el, amelyekben csak a kifizetni elmulasztott illetménypótlékokat kérik a pedagógusok. Zeke László közölte, az első perfelvételi tárgyaláson kiderült, arról nincs vita a felek között, hogy a helyettesítések megtörténtek. A munkáltató a 96 órán belüli elrendelést és a helyettesítés szakszerűségét ugyanakkor vitatja. Az ügyvéd kifejtette, a 96 órát a munkáltató általi elrendeléstől kell számolni, ez a pedagógusoknál általában e-mailben történik. A tárgyaláson a tankerület próbálta a bizonyítás terhét a dolgozóra helyezni, a bíróság azonban ezt nem fogadta el. 8 napos határidőt kaptak, hogy keressék elő ezeket az e-maileket. Zeke elmondta, a tankerület azzal védekezett, hogy ezek náluk nincsenek archiválva, nem tudják előkeresni őket a központi rendszerből. Az ügyvéd szerint a gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő, hogy négy napnál hosszabb időszakot ki lehet mutatni a helyettesítés elrendelése és a helyettesítés között, hiszen ezt általában egy rendkívüli helyzet idézi elő. Látva a tankerület és a bíróság hozzáállását, Zeke ügyfelei most felemelték a követeléseiket az összes 96 órán belüli túlóra után járó illetménypótlékra, azokra is, amelyek elrendelési idejéről még nem találtak bizonyítékot.
Vagy megtartották az órákat, vagy okirat-hamisítás történt az ügyvéd szerint
A helyettesítés szakszerűségével kapcsolatban Zeke azzal érvel, hogy a jogszabály nem tartalmaz erre vonatkozó definíciót, mindössze annyit ír elő, hogy a helyettesítőnek alkalmasnak kell lennie a helyettesítésre. Ezt szerinte úgy kell érteni, hogy a takarítóval vagy a portással nem lehet megtartatni az órát. „Nyilván szerencsés, ha a fizikaórán a fizikatanár tud helyettesíteni, nem a magyartanár. De ha a magyartanár helyettesít, és megkapja az óravázlatot, a prezentációt, valamint utasítást és segítséget az akadályoztatott kollégától, attól még, hogy nem szaktanár, meg tudja tartani az órát, szakszerűen tud helyettesíteni” – magyarázta. A KRÉTA-rendszer ráadásul rögzíti, hogy mi történt a helyettesítésen. Abban pedig nem gyermekfelügyelet szerepel, hanem az átadott tananyag, tehát nem lehet ennek az ellenkezőjét állítani. Ha mégis így történne, az Zeke szerint rendszerszerű okirat-hamisítás lenne.
Az ügyvéd elárulta, nem számít elhúzódó tárgyalásokra ezekben a pedagógusperekben, mert a dokumentumok rendelkezésre állnak. Az első perfelvételi tárgyalásra nem is idézték a felperes tanárt. A bíróságnak Zeke szerint most azt kell eldöntenie, hogy a helyettesítéseken a pedagógus órákat tartott vagy gyermekfelügyelet végzett. Ez a kérdés egyébként általános iskola esetén csak a felsős tanárok kapcsán merülhet fel, hiszen az alsó tagozatban nincsenek szaktanárok.
Most derül ki, lett volna-e értelme a tömeges perindításnak
Zeke közölte továbbá, hogy a most kezdődött pernek december 11-én lesz a második perfelvételi tárgyalása. Úgy számol, október végén, november elején lezajlik a többi pedagógus első perfelvételi tárgyalása is. Reméli továbbá, hogy decemberben már érdemi előrelépések lesznek ezekben az ügyekben.
Zeke László a Debrecinernek arról is beszélt, hogy mivel nincs tartalmi különbség a pedagógusok követelései között, az egyszerre folyó 18 per bírói nyilvánvalóan konzultálni fognak egymással. Az ügyvéd úgy látja, most fog kiderülni, lett volna-e értelme, hogy tömegével indítsanak ilyen pereket. Ugyanakkor az elévülési idő három év, ezért bízik abban, ha sikerrel járnak, felébred a többi pedagógus és az érdekképviseletek is. Zeke ugyanis eddig nem tapasztalta, hogy a szakszervezetek megmozgatták volna a saját tagságukat.
