Közös sajtótájékoztatót tartott szeptember 25-én Debrecenben az LMP és a Szikra Mozgalom a lakhatással kapcsolatban. Murguly Mátyás, az LMP Hajdú-Bihar megyei elnöke arról beszélt, tévedésnek tartja azokat a véleményeket, amelyek szerint a lakhatási viszonyok romlását a vendégmunkások megjelenése okozná. Mint mondta, a CSOK miatt nagy mennyiségű tőke áramlott be az ingatlanpiacra, ez pedig megemelte a lakásárakat. Eközben egyes magánszemélyek elkezdtek ingatlanokat felhalmozni, ami az albérletárak emelkedéséhez vezetett. A magas albérletárak miatt a fiatalok nem tudnak félretenni saját lakás vásárlására, a politikus szerint ezért sem javul az ország demográfiai helyzete.

A politikus úgy véli, dél-koreai mintára szükség lehet az egy kézben lévő ingatlanok számának korlátozására, erről szerinte társadalmi vitát kell kezdeni. Másrészt úgy látja, egy fejlett szociálisbérlakás-rendszerre lenne szükség.

A tehetőseknek kedvez a jelenlegi rendszer

Dombi Mihály, a Szikra Mozgalom debreceni tagja emlékeztetett, a város önkormányzata idén februárban 91 önkormányzati bérlakásra hirdetett pályázatot, ebből pedig csak 61 lakást tudtak kiadni. Mint mondta, a bérlakások többsége leromlott állagú és hiányos berendezésű, azoknak az embereknek pedig, akiknek szüksége lenne a lakásokra, nincs annyi megtakarításuk, amennyiből finanszírozni tudnák a felújításokat.

Ugyanezek a debreceniek a szociális bérlakásokra pedig nem pályázhatnak, mert ahhoz magasnak számít a jövedelmük. Dombi szerint a tehetőseknek kedvez az is, hogy a pályázóknak – a Szikra álláspontja szerint törvénytelenül – licitálniuk kell a lakásokra, azonos licit esetén pedig az alapján rangsorol az önkormányzat, hogy ki hajlandó több hónapra előre kifizetni a lakbért.

A Szikra tagja szerint lennének jó példák Magyarországon. Szegeden egy szociális pontrendszert alkalmaznak, a lakosok ott felújított lakásokra pályázhatnak. A csongrád-csanádi megyeszékhelyen az elmúlt 8 évben több mint 700 lakásra pályáztak sikerrel. A Szikra azt kéri a debreceni önkormányzattól, hogy fektesse új alapokra a város tulajdonában lévő ingatlanok kezelését.

Fontosnak tartják, hogy továbbra se adjanak el olyan lakóingatlanokat, amelyek a Cívis Ház Zrt. kezelésében állnak, és minél több lakóingatlant vonjanak be a bérlakásrendszerbe. Mint mondta, az önkormányzati cégnek jelenleg 220 olyan lakatlan ingatlanja van, amelyek alkalmasak lennének bérlakásnak. Javasolják továbbá, hogy felújított bérlakásokat kínáljon az önkormányzat, vagy amennyiben ez nem lehetséges, vonják le a bérleti díjból a felújítások költségét. Kérik, hogy szüntessék meg a liciteket, azonos pályázatok esetén pedig ne követeljen a város előre fizetést, hanem más szempontokat vezessen be.

(A Dombi Mihály által említett, licitekkel kapcsolatos állítólagos törvénytelenségről levélben érdeklődtünk Szekeres Antaltól, Debrecen jegyzőjétől. Amint válaszol, cikkünket frissítjük.)

Új lakások helyett a meglévőket használnák

Megkérdeztük a politikusoktól, az LMP és a Szikra támogatja-e új lakások építését Debrecenben, és ha igen, hol húznák fel ezeket, valamint hogyan biztosítanák, hogy ne csak a társadalmi elit tagjai juthassanak hozzájuk. Murguly Mátyás erre úgy válaszolt, először meg kellene vizsgálni, hány magánkézben lévő ingatlan áll üresen, ezeket pedig fel kellene vásárolni és önkormányzati bérlakásként hasznosítani. Az új építésű lakások szerinte nem feltétlenül felelnének meg a környezetvédelem és a társadalmi igazságosság kritériumainak sem. Mint mondta, az új építéseket barnamezős beruházásokként tudja támogatni.

Dombi Mihály kifejtette, Debrecen lakossága folyamatosan fogy, a városból távozó embereknek pedig csak a töredéke jelenik meg az agglomerációban. „Nem indokolt új lakásokat építeni” – jelentette ki. Úgy fogalmazott, megvan a helye a barnamezős építkezéseknek, de nem azok a legfontosabbak, mert nagy a környezeti terhelésük.

Nem támogatják az agglomerációs úthálózat fejlesztését

Ugyan a Szikra tagja szerint a Debrecenből eltűnő lakosságnak csak a töredéke jelenik meg az agglomerációban, mégis azt látni, hogy a környező településeknek radikálisan nő a lakosságszáma. Mivel a kivándorlás miatt jelentősen nő az agglomerációs úthálózat terheltsége, egyre nagyobb az igény az útfejlesztésekre. Megkérdeztük, támogatja-e az LMP és a Szikra az ilyen fejlesztéseket, többek között a Debrecen és Józsa közötti útszélesítést. Dombi Mihály szerint nincs szükség erre, ugyanis az egész folyamat nagyon környezetterhelő. Szerinte ha Debrecen vezetése zöldíteni szeretné a várost, akkor elérhetővé kell tennie a lakhatást a saját polgárai számára.

Murguly Mátyás kifejtette, az Egyesült Államokban számos példát látni arra, hogy a folyamatos sávbővítések letarolták a környező parkokat és lakóépületeket, az utak szélesítésével pedig azt érik el, hogy még nagyobb forgalmat vonzanak be. Szerinte a forgalmi helyzetet a tömegközlekedés fejlesztésével lehetne javítani. Józsa esetében ilyennek látná például egy villamosvonal létesítését.

Zajlanak megbeszélések az önkormányzati választásról

Arra a kérdésünkre, indul-e a Szikra a 2024-es önkormányzati választáson Debrecenben, valamint támogatják-e az LMP-Momentum-MSZP-Nép Pártján szövetséget és Mándi László polgármesterjelöltet, Dombi Mihály nem tudott válaszolni. Annyit árult el, hogy zajlanak megbeszélések, amelyeken részt vesznek.