Minden november 30-án kezdődött Mikepércsen, ahol a közmeghallgatás témája a kínai CATL-gyár megépülése volt, itt találkozhattak először azok a civilek, akik aggódnak a jövőjükért, gyermekeikért, akikből később létrejött a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö).
Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos nagyobb tömeget megmozgató ellenállás Debrecenben az év elején indult, amikor két közmeghallgatáson fejthették ki az emberek az épülő beruházással kapcsolatos kérdéseiket, ellenérzéseiket. A résztvevők között voltak debreceniek, környékbeliek és olyanok, akik már tapasztalták valamelyik akkumulátorgyár negatív hatásait más településen. Ezeken a közmeghallgatásokon is jelen voltak a mikepércsi anyák, akik akkor még „csak” anyaként szólaltak meg. Az első közmeghallgatás január 9-én volt, pár nappal később pedig, január 15-én helyi civilek gyűltek össze Mikepércs sportpályáján, hogy kifejezzék ellenérzésüket Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyár ellen.

A második debreceni közmeghallgatás január 20-ára esett, ezt követően pedig az aggódó édesanyák szerveztek tüntetést január 28-ára. Kétszázan indultak el Mikepércsről a debreceni Kossuth térig, ahol már körülbelül 1000 fősre duzzadt a tömeg. Az aggódó édesanyák egyike volt Kozma Éva is, egyike azoknak, akik megszervezték ezt a megmozdulást.

Az eseményt követően a Debreciner is meghívta podcast műsorába Kozma Évát.

A következő tüntetést az akkugyár ellen az LMP szervezte február 10-én, amelyen többek között Kozma Éva az aggódó civilek nevében szólalt fel. Elmondta, hogy minden olyan népszavazási kezdeményezést támogatnak, amely gátolja a gigagyár megépülését. Egy szűk hónappal később, március 4-én a Momentum is szervezett egy megmozdulást a Csapó utcán. Kozma Éva ezen az eseményen is hangot adott kételyeinek, leginkább a majdani akkumulátorgyár környezetszennyező hatásaira mutatott rá beszédében.

A következő fontos dátum Kozma Éva, és az aggódó édesanyák életében március 15-e, ekkor Mikepércsen szerveztek demonstrációt, és bejelentették, hogy megalakult a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület, amelynek célja szintén az volt, hogy megakadályozza az akkumulátorgyár megépülését.

Ettől kezdve a közösség még inkább hangoztatni tudta álláspontját, többek között nyílt levelet fogalmaztak meg, több népszavazási kérdést nyújtottak be, találkoztak a CATL magyarországi képviselőjével, és azóta is részt vesznek az akkumulátorgyár-ellenes demonstrációk mindegyikén. Kozma Éva pedig szinte minden alkalommal szól a megjelentekhez, és kiemeli az ügy fontosságát, valamint azt, hogy most az életünkkel játszanak.

A SZABAD-díjjal kapcsolatban megkerestük Kozma Évát. Elmondta, hogy nagyon örül a jelölésnek. „Fantasztikus emberek mellett jelöltek, ami büszkévé tesz.” Amikor megalakult a Miakö, az volt az egyik legfontosabb, hogy sok emberhez eljusson az akkumulátorgyárak híre, hogy hiteles forrásból tudjanak tájékozódni. Először a november 30-ai közmeghallgatáson találkoztak, és ezt követően szerveződtek közösséggé. A debreceni közmeghallgatásokra már együtt mentek. „Erőt adott, hogy nem egyedül küzdünk, a sorsközösség átváltozott egy tenni akaró közösséggé. Ez nagyon fontos dolog nekünk, ott lakunk az épülő gyár mellett, és nem szólhatunk bele, ez őrjítő.”

Hozzátette, hogy mindig ügy mentén kapcsolódnak egy-egy eseményhez: „az akkumulátorgyárak ellen bármilyen pártnak vagy szervezetnek volt rendezvénye, mi igyekeztünk mindig ott lenni”.

Kitért arra is, hogy a gyárak esetleges megépülését követően is folytatni szeretnék a küzdelmet. „Én azt látom, egy hiánypótló szervezet a mienk. A környezetvédelem mintha nem is lenne a környékünkön. Az is egy kényszerítő tényező, hogy vagyunk és árgus szemekkel figyelünk mindent, és mindenre reagálnunk, amire a gyáraknak is reagálniuk is kell.” Példaként említette, hogy Gödön nem volt környezetvédelmi engedély, Debrecenben már igen, a közmeghallgatásokon sokan ott voltak, a kínaiak módosítgatnak a gyár tervein, és Szilágyi Balázs (a CATL közügyekért felelős vezetője) is találkozott velük. „Lehet, hogy akkora hatással nem tudunk lenni a gyárra, hogy ne épüljön meg, de érzik, hogy ott lihegünk a nyakukban és figyeljük minden lépésüket” – mondta.

Élhető jövőt szeretnének a gyermekeiknek. A népszavazási kérdések, közérdekű adatigénylések mellett az autógyáraknak is írtak már leveleket, és az önkormányzat ellen is indítottak törvényességi felügyeleti eljárást, tehát jogi úton is szeretnék az érdekeiket érvényesíteni.
Végezetül pedig elmondta, hogy az utóbbi időben bővültek is, már nemcsak mikepércsi, hanem debreceni anyuka és apuka is van a tagjaik között.

Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület tagja, háromgyermekes anya, környezetvédelmi végzettséggel is rendelkezik. Itt lehet rá szavazni szeptember 17-ig. Talán azonban jobb szó lenne az: „rájuk”, hiszen Kozma Éva tevékenysége nemcsak róla szól, hanem a Miakö összes tagjáról, azokról az emberekről, akik nem nyugszanak bele, hogy a fejük felett döntsenek olyan dolgokról, amelyek őket – és a gyerekeiket – fogják érinteni. Emberekről szól a SZABAD-díj, Kozma Éváról is, „akire most óriási szükség van”.