Augusztus 31-én tartotta a nyári szünet utáni első ülését Debrecen közgyűlése. Előzetesen több érdekesebb előterjesztést is bemutattunk, ezt az anyagunkat ide kattintva olvashatják. A 32 nyilvánosan tárgyalt napirendi pont többségét kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangúlag szavazták meg a képviselők.

Ahogy arról korábban már írtunk, ezen az ülésen tette le a képviselői esküjét Faragó Lajos, a DK új önkormányzati képviselője, aki párttársa, a május 2-án elhunyt Jánki József helyét vette át a testületben.

Agyagot fognak bányászni Debrecenben

Gábor István főépítész javaslatára újra bányaterületté nyilvánítottak egy korábban már így szabályozott, a mostani közgyűlés előttig azonban mezőgazdasági művelésűként rögzített területet a Határ úti ipari parkban, a város nyugati részén. Mándi László (Momentum) kérdésére a főépítész kifejtette, agyagot és agyagszármazékokat fognak bányászni. Az eset érdekessége, hogy Gábor István eredetileg nem a kérdésre válaszolt, Papp László (Fidesz) polgármester ezért előbb megfeddte a főépítészt, amiért gyakran nehezen érthető válaszokat ad, majd többször is rákérdezett arra, amire Mándi, mire sikerült kihúznia belőle ezt az információt. A vonatkozó előterjesztést egyébként egyhangúlag fogadta el a testület.

Baklövés, megkönnyíti a polgármesteri kommunikációt – mondta Papp a DK-nak

Egy kisebb vita alakult ki a főépítész egy másik előterjesztése kapcsán, amely többek között a déli gazdasági övezet (itt épül a CATL-akkumulátorgyár is) infrastrukturális fejlesztésével foglalkozott. Vaszkó Imre (DK) elmondta, habár szükségesnek tartja a javaslatban foglaltakat, a DK képviselői mégsem szavazzák azt meg, mivel egyszer már előfordult egy ezzel az ipari parkkal kapcsolatos előterjesztésnél, hogy nem az információk teljes birtokában kellett döntést hozniuk. Ezzel arra a közgyűlési határozatra utalt vissza, amely alapján úgy bővítették a déli gazdasági övezet kapacitását, hogy az képes legyen befogadni más beruházások mellett a kínai akkumulátorgyárat is – még az üzem létesítésének bejelentése előtt.

Papp László erre úgy reagált, szerinte minden előterjesztés a lehető legszélesebb körű információkat biztosítja a képviselők számára. Kifogásolta, hogy a DK stratégiai jelentőségű döntéseket nem támogat, emlékeztetett, hogy a Debrecen 2030 elnevezésű program szavazásakor például kivonultak a teremből. Hozzátette, ezzel éppen az ő dolgát könnyítik meg a politikai kommunikációban. Az előterjesztést 25 igen szavazattal, a DK és a Momentum ellenszavazatai és a Civil Fórum tartózkodása mellett fogadták el.

Később is előfordult, hogy a polgármester hatalomtechnikai szempontból elemezte Vaszkó érvelését. Pacza Gergely, a városfejlesztési főosztály vezetőjének előterjesztése kapcsán Vaszkó Imre azt kritizálta, hogy miközben a kormány százmilliárdokat ad a multinacionális cégeknek, addig a debreceni lakosság számára fontos fejlesztésekre jóval kevesebb pénzt juttatnak. A politikus kiemelte, Debrecenben még mindig van 120 kilométernyi földút. Papp erre azzal felelt, hogy Debrecen közigazgatási területe nagyobb mint Bécsé, Magyarországon pedig szerinte nincs olyan város, amelyik többet költ útfejlesztésekre, mint Debrecen.

A polgármester visszautasította a „külfölditőke-ellenességet”, mint mondta, nem a német multi kapja az északnyugati gazdasági övezet (tehát a BMW-gyár területe) fejlesztése kapcsán elköltött pénzeket. Erre konkrét példaként azt hozta fel, hogy a déli gazdasági övezetben is van olyan cég, amelyik élénken érdeklődik a fejlesztés részét képező logisztikai terminál iránt. A Balmazújváros és Debrecen közötti vasútvonal fejlesztése kapcsán pedig úgy fogalmazott: „Ez nem a német multinak szánt ajándék, hanem konkrétan Debrecen és az agglomeráció közötti kapcsolat fejlesztése”. Baklövésnek nevezte az általa demagógiának minősített megszólalást Vaszkó részéről.

Ezt követően Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester szólt, aki amellett igyekezett érvelni, hogy a Nagyállomást és a BMW-t összekötő vasút valójában a debreceniek érdeke, hiszen a dolgozók így nem a debreceni közutakat fogják használni.

Vaszkó mellett végül Madarasi István (MSZP) állt ki, mondván, mindenki úgy védi meg a mondandóját a maga érvrendszerével, ahogy neki jól esik. A képviselő felvetette, kérdés, hogyan értékelik a Balmazújvárost Debrecennel összekötő vasútvonal villamosítását azok a debreceniek, akik földút mentén laknak.

Papp erre azzal felelt, hogy az elmúlt két évben 24 utcában végeztek aszfaltozást, most pedig további 24 utca „tervezését” indították el.

Az előterjesztést a vita után egyhangúlag fogadták el a képviselők.

Idén is a törvényileg meghatározott maximális fölé emelik számos óvodai csoport létszámát

Malinkó Ágnes, a városháza intézményfelügyeleti osztályának vezetője nyújtotta be azt az előterjesztést, amely alapján a korábbi évekhez hasonlóan ismét a törvény által meghatározott maximális szint fölé, tehát 25-ről akár 30-ra emelik egyes óvodai csoportok férőhelyszámát. A dokumentumban olvasható információk szerint ez konkrétan 17 intézmény 60 óvodai csoportját érinti, az eltérés mértéke pedig összesen 149 gyermek. Az előterjesztő azt is ismertette, hogy az előző nevelési évben még 232-vel kellett átlépni a maximálisan megengedett létszámot.

Mándi László érdeklődött arról, hogy milyen fejlesztésekkel tervezi a városvezetés csökkenteni a túlzsúfoltságot. Malinkó Ágnes elmondta, szerintük nincs túlzsúfoltság a debreceni óvodákban. Megjegyezte, a lépésre a város fejlődése miatt van szükség, a növekvő igényt pedig egyházi intézményfejlesztések is igyekeznek kielégíteni. Erre rímelt Papp László polgármester válasza is, aki arról beszélt, a több munkahely miatt több óvodai és bölcsődei férőhelyre is szükség van. Mint mondta, ezért építettek új óvodát a Tócóvölgybe, ahol most egy bölcsődét húznak fel. Az elmúlt időszakban Józsán a római katolikus egyház épített óvodát, a déli városrészen pedig a baptisták terveznek egy nagyobb oktatási és nevelési központot. Hozzátette, a keleti városrészen szükség lesz bölcsődefejlesztésre, ezzel kapcsolatban pedig már megtették a szükséges lépéseket. „A következő időszakban jó pár új bölcsőde nyílik meg a város különböző pontjain” – ígérte.

Vaszkó Imre a hozzászólásában arról beszélt, hogy habár a jog engedi a 30-as csoportlétszámot, a pedagógusoknak óriási kihívás ennyi gyermeket fejleszteni, vigyázni rájuk. Az egyházi óvodákkal kapcsolatban azt kérdezte, jól tudja-e, hogy nem kötelesek speciális nevelési igényű (SNI) gyermekeket fogadni, illetve a kibővített csoportokban a pedagógusok kapnak-e segítséget például pedagógiai asszisztens formájában. Malinkó Ágnes osztályvezető erre azt válaszolta, a pedagógusok kapnak segítséget, a jogszabály ugyanis három óvodai csoportonként egy pedagógiai asszisztenst ír elő, ennek pedig megfelelnek a debreceni óvodák. Az egyházi intézményekkel kapcsolatban azt mondta, valóban főleg az önkormányzati óvodákban vannak SNI-s gyermekek.

Komolay Szabolcs (Fidesz) – aki képviselői munkája mellett az Árpád Vezér Általános Iskola intézményvezetője – arról beszélt, hogy szabad óvodaválasztás van, szerinte ez is oka a zsúfoltságnak. Megjegyezte, az óvodapedagógusok fel vannak készülve a megemelt létszámú csoportokra. „Egy harmincfős csoportban még el lehet dolgozni, afölött már én is úgy gondolom, hogy már sok” – fogalmazott.

A határozati javaslatot egyhangúlag fogadta el a közgyűlés. Csakúgy, mint azt az előterjesztést, amely alapján négy idősklub tavalyi bezárása után most két megmaradt ilyen intézmény férőhelyszámát emelik jelentősen. Erről is részletesen olvashatnak az előzetes anyagunkban.

Maradhat a közgyűlés előzetes megkérdezése nélkül felállított búgócsigaszobor

A városvezetés a testület elé vitte a nagyerdei ködszínház mellett felállított, „Pörgettyű” elnevezésű acélszobor ügyét is. A képviselőknek elméletileg az alkotás elhelyezéséről kellett volna dönteniük annak ellenére, hogy azt a valóságban már több mint egy hónapja felállították.

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) „borzasztó pocséknak” nevezte a szobrot, ugyanakkor kifejezte a reményét, hogy a debreceniek majd megszeretik a hat méter magas búgócsigát. Papp László erre úgy reagált, újat és egyedit alkotni mindig kockázattal jár. Erre példaként a párizsi Eiffel-tornyot hozta fel, amelyet el akartak bontatni a párizsiak, végül mégis a város szimbólumává vált. „Nem tudom, hogy a Pörgettyűnek ez lesz-e a sorsa, de az biztos, hogy a tervező Hellowood egy nemzetközi hírű, közterületi szobrokat, alkotásokat tervező cég” – fogalmazott.

A szoborról szóló előterjesztést 26 igen szavazattal, 2 ellenszavazat mellett fogadták el, de a közgyűlés rendezői a teremben kihelyezett televíziókon nem mutatták meg, kik nem támogatták a határozati javaslatot.

Kéthónapos nyári szünet után a 33 napirendi pontot, valamint az ezt követő interpellációs szakaszt két órán belül letudták a képviselők, a következő közgyűlést szeptember 28-án tervezik megtartani.