Berettyóújfalui bejegyzéssel működik a K-9 Mentőkutya Sportegyesület, és bár 2014 óta fejti ki tevékenységét a térségben, szinte semmilyen információ nem található róluk online platformokon.
Amikor telefonon megkerestük az egyesület elnökét, András Balázs Attilát, akkor még nem ismertük az ellene folytatott büntetőeljárás részleteit, ezért az ebrendészeti tevékenységéről beszéltünk. Megtudtuk tőle, kóbor kutyák befogására és tartására alkalmas telephelyük nincs. A befogott kutyákat a saját otthonában szállásolja el, és addig maradhatnak ott, ameddig nem talál új tulajdonost. Elmondta, mivel sokat járnak kiállításokra, versenyekre, ott is tud gazdát találni a kutyáknak, hiszen nem csak olyan emberek járnak ezekre a helyekre, akik fajtatiszta kutyákat akarnak magukhoz venni. Ebrendészeti végzettséggel egyébként az egyesület egyik tagja sem rendelkezik, viszont szerinte nincs is erre szükség, mert náluk mindenki ért a kutyákhoz, bár ő maga vadgazda.

Többször említette beszélgetésünk során, hogy a kóbor kutyás tevékenység az egyesület alapító okiratában benne van, de nem akarnak már ezzel foglalkozni, mivel sok volt a rossz tapasztalatuk. Itt említett meg néhány menhelyet, ahova szerettek volna talált kutyát vinni, de ott nem vették be a kutyákat teltházra hivatkozva. Mikor kérdeztük, hogy miért vinnék be, amikor ők ilyen feladatot egyébként is elláttak, nem tudott rá konkrét választ adni. A telefonbeszélgetésben elmondta, hogy ebben az évben még csak pár alkalommal kellett Szentpéterszegről kutyát elhozni.

Ebrendész?

Beszélgetésünk során érezhető volt, hogy nem árul el mindent az egyesület elnöke, adatgyűjtéseink megrekedtek egészen addig, amíg elénk nem került egy blogbejegyzés. Nagy Henrietta, az Agár Fajtamentés elnöke néhány önkéntessel még 2011-ben felfedezte a K-9 Mentőkutya Sportegyesület telepét, ahol a kutyákat borzalmas körülmények között tartották.

Ezzel az üggyel kapcsolatban megkerestük a Debreceni Törvényszéket kérdéseinkkel, melyekre Dobó Dénes sajtószóvivő a következőket válaszolta: a Berettyóújfalui Járásbíróság A.B.A.-t 2015. október 29-én bűnösnek mondta ki környezetkárosítás bűntettében és állatkínzás vétségében. Ezért a büntetett előéletű férfit a bíróság halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte és elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét. A büntetés végrehajtását a bíróság 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás, míg a vádlott és védője felmentés végett jelentett be fellebbezést, ám a jogerős ítélet az elsőfokú döntést erősítette meg.

A Berettyóújfalui Városi Önkormányzat az egyesülettel 2005. augusztus 23-án megbízási szerződést kötött, melynek értelmében az egyesület vállalta Berettyóújfalu belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatokat. Az ebek elhelyezése két berettyóújfalui ingatlanon történt, azonban a „telepek” működési és szakhatósági engedéllyel nem rendelkeztek. Egy alapítványhoz érkezett bejelentés Berettyóújfalu külterületén rossz körülmények között tartott állatokról. A Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány képviselői erről személyesen győződtek meg, majd 2011. július 19-én bejelentést tettek a helyi rendőrkapitányságon. A rendőrség a két helyszínen 30 kutyát talált. Az állatok nagy része mindkét helyszínen meg volt kötve, a láncok 4 méternél rövidebbek voltak, így az állatok számára a kellő mozgásszabadság nem volt biztosított. Néhány kutya fedél nélküli helyen volt kikötve, egy eb egy kb. 2,5 négyzetméteres ketrecbe volt zárva, egy másikat a betonjárda alá vájt üregben tartottak, egy anyaállatot pedig a 10 kölykével együtt egy kotorékban. Az állatok többsége alultáplált volt, azokat nem kellő rendszerességgel etették és itatták, takarmányozásukat elmulasztották, emiatt legyengültek, külső parazitáktól fertőzött állapotban voltak.

Az ügyben kirendelt igazságügyi állatorvos szakértő a rendelkezésére álló nyomozati iratanyag, valamint a fényképfelvételek alapján készített igazságügyi szakértői véleményében azt a megállapítást tette, hogy a pusztulást vagy a maradandó egészségkárosodást eredményező körülmények együttes jelenléte, azok folyamatos, tartós fennállása – megítélése szerint – alkalmas a különös szenvedés okozásának megállapítására. A folyamatosan kevés élelem és a vízhiány miatt az állatok egészségromlása és pusztulása következhet be. Szerettük volna megszólaltatni András Balázs Attilát a fentiekkel kapcsolatban, de nem vette fel többé a telefont nekünk.

Szentpéterszeg, Mezőpeterd és Körösszakál önkormányzatai még mindig szerződésben állnak a K-9 Mentőkutya Sportegyesülettel. Évente 200 000 forintot fizetnek az egyesületnek, és erre jön még a begyűjtött kutyánként 20-25 ezer forint. Körösszakál 2018-ban 275 000 forintot fizetett az egyesületnek három kutya befogásáért.

Két mentőkutyás egyesület a kútba dobott kölykökért

Hajdú-Bihar megyében nemcsak a K-9 Mentőkutya Sportegyesület végez ebrendészeti tevékenységet, hanem a konyári bejegyzésű Hajdú Speciális Kutató-Mentő Egyesület is (továbbiakban HSKME). Ez utóbbi egyesület nevével találkozhatunk egy 2015-ös állatkínzás eseténél, amikor Lukács Péterék (ő a HSKME elnöke) hozták fel Hencidán a kútba dobott kutyakölyköket, majd adták át a K-9 Mentőkutya Sportegyesületnek, akiknél a riport szerint kecsketejjel táplálják a kiskutyákat.

Lukács Péterrel sikerült telefonon megbeszéljük a közérdekű adatigénylésünk kérdéseit, melyekre idő hiányában nem tudott válaszolni. Így derült ki, hogy az András Balázs Attila egyesületével már évek óta nem tartják a kapcsolatot, többek között a feljelentések miatt sem. Lukács Péter elmondta, hogy nem tudott azonosulni se a mentések során, se a kutyák befogásakor alkalmazott módszereikkel. A történet furcsasága, hogy bár a K-9 Mentőkutya Sportegyesület elnöke ellen 2011-ben indult eljárás, melyről hírt adott több médium is, a HSKME ennek ellenére 2015-ben mégis nekik adott át kölyökkutyákat elhelyezésre, és csak utána szakították meg a kapcsolatot.

Bárkinek segítenek a megyében

Lukács Péter egyébként korábban katona volt, és elmondása szerint mivel nagyon sok szenvedést látott szolgálata során, leszerelése után arra törekedett, hogy segítsen másoknak, mert nem akarja látni, hogy bárki is szenved. A kóbor kutyákkal kapcsolatos teendőket – mint mondta – soha életében nem akarta volna csinálni. Nem végez se ebrendészeti, se gyepmesteri tevékenységet, ő abban az esetben száll ki helyszínre, ha veszélyt okozó kutyáról van szó. Ehhez pedig annak köszönhetően ért, hogy 2007 óta dolgozik mentőkutyásként, így jól ismeri a kutyák viselkedését, s ez segíti őt akár a legvadabbnak tűnő kutya befogásában is.

Pintér Sándor belügyminisztertől is kapott kitüntetést Lukács Péter: „A Katasztrófavédelem önkéntes támogatásáért emlékérmet”.

Adminisztráció

Lukács Péter egyébként nem vezet nyilvántartást a befogott kutyákról, mert éves szinten akiket elhoz és gazdát kell nekik keresni, mindössze 3-4 kutyát jelent, nekik pedig a település lakóit jól ismerve tud gazdát találni, így hirdetni sem szokta őket, bár ideje se lenne rá – mondta. Például nemrég egy idős néni szeretett volna magához venni egy kutyát, Lukács Péternél pedig éppen volt egy olyan kutya, aki a néninek tökéletes társa lehetett, ezért neki adta örökbe. Elmondása szerint a befogott kutyák nagy része visszakerül az eredeti tulajdonoshoz, többek között a települések jegyzőinek segítségével.

Bagamérban a legérdekesebb a helyzet, ugyanis bármikor megy oda befogni kóbor kutyákat (mivel nagyon sok kutya kint van az úton), az esetek 99,9 százalékában megjelenik a kutya gazdája, és nem adja. Ilyenkor figyelmezteti a gazdákat többek között arra, hogy az úttesten kóborló kutyák közúti baleset okozása esetén a kutya tulajdonosát terheli a büntetőjogi felelősség.

Szegény településekkel szerződve

Na, de mely településekkel kötött szerződés a HSKME, és milyen díjszabással?

Kismarja jegyzője, Fényi Imréné beszélgetésünket szinte azonnal azzal kezdte, hogy határozottan elutasított minden „vádaskodást”, ami Lukács Péter egyesületét érte az elmúlt időszakban. Állítása szerint a mentőkutyás minden héten kint van Kismarján, sokat beszélget a lakosokkal a megfelelő kutyatartásról, és ennek köszönhetően szinte nincsenek kóbor kutyák az utcákon. A jegyzőnőnek van egy saját füzete, amibe mindig írja, milyen kutyák kerültek el a településről, kikben kellett chipet olvasni, stb. Lukács Péter minden alkalommal megmutatja Fényinének a befogott kutyákat. Mindez a településnek negyedévente 180 000 forintjába kerül, tehát éves szinten ez összesen 720 000 forintot jelent. Kismarja egyike azon településnek, ahol komoly gond a mélyszegénység és a munkanélküliség.

Tóth Erika, Pocsaj nagyközség jegyzője már nem nyilatkozott ilyen pozitívan a HSKME-ről. Az egyesület elnöke 2018-tól nem számlázott nekik, sőt a lakosságnak nem vette fel a telefont, ha bejelentést kezdeményeztek. Nem reagált az e-mailekre, „és az egész nagyon problémás volt amúgy is”. A HSKME nem hivatkozott semmire a szerződésbontásnál. Most egy ebrendészeti telep létrehozásán dolgoznak a településen, mely önkormányzati finanszírozású, körülbelül 3-400 000 forintból valósul meg. A mezőőr feladatait fogják kibővíteni annak érdekében, hogy ezeket a teendőket is elláthassa. Igyekeznek majd környező menhelyekkel felvenni a kapcsolatot, hogy a kutyák ne elaltatásra kerüljenek, hanem gazdához. A kutyákat az önkormányzat oldalán is fogják hirdetni, valamint tervben van külön erre egy Facebook-oldal létrehozása. Arra a kérdésre, hogy opció volt-e egy preventív program, állatvédelmi alap elkülönítése, a jegyző azt felelte, hogy a lakosság nem úgy áll az állatvédelemhez, hogy ott prevenciót lehessen megvalósítani.

Konyár község önkormányzatának a HSKME nem adja át a befogott kutyák jegyzőkönyvét, bár minden évben megtartja ezen tevékenységéről a beszámolóját a képviselő-testületnek. Az önkormányzat évente a kutyabefogásokért 600 000 forintot fizet az egyesületnek. 2018-ban a konyári önkormányzattól összesen 850 000 forint támogatást kapott az egyesület, a képviselő-testületnek tartott beszámolóból látható, hogy a befolyt összegből 125 073 forintot költöttek a kutyák befogásával kapcsolatos beszerzésekre (befogóbot, élvefogó csapda vásárlása), állatorvosi ellátásról vagy menhelyi támogatásról nem esik szó. A kapott támogatásból vásároltak többek között egy új Lada Niva típusú terepjárót, mely műszaki mentő gépjármű lesz, és egy telket is, amelyen konyári fiataloknak teremtenek majd új munkalehetőséget. Beszélgetésünk során Lukács Péter elmondta, hogy a szállító boxokra megközelítőleg 300 000 forintot költött, hogy azok biztonságosak legyenek és ne tudjanak belőle kiszabadulni a kutyák. Egy pályázat keretén belül most fognak építeni 6-7 új kennelt, hogy szükség esetén több befogott kutyát is tudjon tartani, mert jelenleg mindössze egy kennel áll rendelkezésre erre a célra.

Komádi önkormányzata a szerződésükben foglaltak szerint havonta 60 000 forintot fizetni fixen, ha van kutyabefogás, ha nincs. Ez évi 720 000 forintot jelent az önkormányzat éves költségvetéséből.

Esztár község jegyzője, Fekéné Tarcsi Csilla arról tájékoztatott, hogy a képviselő-testület a 2017. január 27-i ülésén tárgyalta a kóbor állatok ügyét, és akkor nem fogadta el a Hajdú Speciális Kutató-Mentő Egyesület ajánlatát (évi 800 000 forint), mivel túl magasnak tartotta az összeget.

Mint azt Lukács Pétertől megtudtuk, Bagamér, Berekböszörmény, Létavértes és Monostorpályi is szerződésben áll vele kóbor kutyák befogása céljából. A szerződések szerint az önkormányzatoknak egy egyszeri támogatást is kell fizetniük az egyesületnek, mely többnyire 80 000 forint, de Konyár esetében csak 60 000.

Adatigényléseink alapján (nem teljes) a HSKME évente legalább 3 480 000 forint hozzájárulást kap önkormányzatoktól ebrendészeti feladatok ellátására. 2019-ben az egyesület adó 1%-os felajánlásból 154 324 forintot kapott. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által 2016-ban 630 000 forint és 2017-ben 813 611 forint támogatásban részesült a HSKME.
A birosag.hu-n elérhető beszámolók szerint a rendőrséggel szorosan együttműködnek, azonban az ORFK szerint nincs hivatalos együttműködési szerződésük ezzel az egyesülettel, így anyagi támogatásban sem részesítették őket.

Hatóság és állatvédők célkeresztjében

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei abban az esetben, ha egy telep működésével kapcsolatban állatvédelmi vagy állategészségügyi jellegű panaszbejelentés érkezik, akkor az adott létesítményt soron kívüli ellenőrzik. 2018 májusban Schreiter Katalin (Országos Állatvédőrség Alapítvány) kérte a Nébih szakembereit, hogy tartsanak ellenőrzést a HSKME területén. Az ellenőrzést végző szakemberek megállapították, hogy az egyesület sem gyepmesteri teleppel, sem menhellyel nem rendelkezik és ilyen irányú tevékenységet nem is végez. Ezt Lukács Péter is megerősítette telefonbeszélgetésünk során, valamint hozzátette, hogy az ellenőrző hatósági állatorvos szerint emiatt nem kell engedélyeket beszereznie. Amit viszont végez, az az, hogy a településeken a chippel rendelkező kutyákat visszaadja tulajdonosuknak, a chippel nem rendelkező kutyákat pedig a megyében található gyepmesteri, ebrendészeti telepeken vagy menhelyeken helyezi el, esetleg haza viszi (a mentőkutyás szerint erre ebben az évben összesen 3-4 alkalommal volt szükség).

Sáránd önkormányzatának oldalán ugyanakkor azt olvashatjuk egy 2019-es tájékoztatóban, hogy a kutyákat az egyesület konyári telephelyére szállítják, illetve a chip nélküli kutyákat az egyesület menhelyre szállítja vagy örökbe adja egy másik személynek. Mindeközben 2018-ban az illetékes hatóságok a HSKME mindkét telephelyén tartottak ellenőrzést, és se gyepmesteri, ebrendészeti tevékenység végzésére alkalmas létesítmények, vagy a tevékenységek végzésére utaló jelek nem találhatók. Beszélgetésünk során Lukács Péter elmondta, hogy csak egy telephelyük van jelenleg. A hatóságok az egyik telephelyen találtak kenneleket, melyekben a saját mentőkutyáikat tartják, és ezt az illetékes hatóság alkalmasnak találta közterületről befogott eb ideiglenes, néhány órás elhelyezésére. Lukács Péter egy hétre teszi átlagosan azt az időt, amit nála eltölt egy befogott kutya. A hatósági ellenőrzés során továbbá megállapították azt is, hogy a HSKME tevékenysége nagymértékben segíti azon kis települések jegyzőinek ebrendészeti tevékenységét, ahol az éves szinten előforduló esetszámok nem indokolják saját gyepmesteri telep, ebrendészeti telep létesítését, fenntartását.

Beszélgetésünk során Lukács Péter többször hangsúlyozta, hogy az egyesület fő feladatköre az emberi életek mentése. Ha összehasonlítjuk azokat az összegeket, amelyeket ezért a tevékenységéért kap, valamint a „mellékvágány” (veszélyt jelentő kutyák meg- illetve befogása) hozta bevételeket, akkor látni, hogy utóbbi munkájáért az önkormányzatok komolyabb összegekkel honorálják. (Itt jegyezzük meg: ez utóbbi munkát országszerte rengeteg állatszerető civil végzi ingyen, sőt sokszor önköltségen.) Lukács Péter azt mondta: nagyon szívesen bemutatja bárkinek azt a tevékenységet, amelyet a kutyák befogásával és ellenőrzésével kapcsolatban végez a különböző településeken. Kiemelte, hogy munkája nagy részben abból áll, hogy beszélget a település lakosaival annak érdekében, hogy a kutyatartást 21. századi színvonalra emeljék. Bár például Komádival kötött szerződés kimondja, hogy csak olyan kutyát adhat vissza a gazdájának, akit transzponderrel megjelöltek és oltásai rendezettek, Lukács Péter saját bevallása szerint nem rendezi ezeket, ő csak visszajár a kutyák tulajdonosaihoz ellenőrizni ezeket, hogy ez megtörtént-e.

Salgótarjánban is a mentőkutyák égisze alatt foglalkoznak a kóbor kutyák kérdésével, erről az Átlátszó munkatársai készítettek egy átfogó riportot.

Az Országos Állatvédőrség Alapítvány elindított egy, az egész országra kiterjedő akciót, aminek segítségével pontosan azt igyekeznek szorgalmazni, amit Pompár Ágnes (PCAS) is javasolt: az önkormányzatok lokálisan oldják meg a problémát ivartalanítási kedvezményekkel és a jogszabályok betartatásával, szükség esetén szankciókkal. Vál község önkormányzatának pozitív példája mutatja: néhány év alatt sikerült eljutni oda, hogy nincs kóbor kutya az utcákon, a felelős állattartás szabályait pedig betartják a lakosok (ingyenes kutyaiskola, kerítésépítés, kutyasétáltatás). Hosszú évek munkája van abban, hogy az önkormányzat 2019-re mind anyagilag, mind morálisan a preventív állatvédelmet részesíti előnyben – mondta el Schreiter Katalin.

Köszönjük a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának, dr. Ligeti Miklósnak az adatigénylések és értelmezések során nyújtott szakmai segítségét!

– A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült. –

xxx