A szervezők Az ellopott figyelem című július 30-ai eseményt kerekasztal-beszélgetésként hirdették, de a megszokottól eltérően itt a közönséggel együtt jött létre a disputa az előadások után.

Elsőként Kertész Ágnes a Debreceni Kultúrfórum alapítójaként vázolta fel a csoport történetét és céljait. Elmondta, hogy 2020-ban, eleinte online indultak, ami a „legrosszabb év volt a közösségépítésre”, a járványidőszak végétől már személyesen találkoznak a csoporttagok és minden hónapban más olvasmányt dolgoznak fel. A szövegek segítségével körüljárnak egy-egy témát, így jobban megismerhetik a körülményeket és a történések társadalmi mélységét.

„A lexikális tudás fontos, de kihagyja az emberi oldalt. Egészen máshogy beszélünk az arab-izraeli háborúkról egy Wikipédia-cikk vagy David Grossman könyve (To the End of the Land – A világ végére) alapján.”

Ezután Törő László Dávid előadása következett az olvasási tendenciák mai helyzetéről és a figyelem töredezettségéről. Johann Hari könyvén (Tönkretett figyelem) keresztül több irányból mutatta be az olvasáskészség változásait. Egyes kutatók szerint nem az olvasás eltűnése, hanem az átalakulása történik.

„Olvasni nem egy macsó dolog” – magyarázta több kutató álláspontját Törő László Dávid. A felmérések szerint a nők általában többet olvasnak, Angliában például a könyvklubok kétharmada csak női tagokból áll. De az olvasást nemcsak a nemek közötti különbségek, hanem társadalmi rétegek és földrajzi körülmények is befolyásolják, a figyelem töredezettségét a környezetszennyezés, az alvás minősége és a digitális zaj is erősíti.

A Debreceni Kultúrfórum törekvése a vitakultúra felélesztéséhez a hosszúra nyúlt szünetben és az előadások végén beigazolódni látszott, az előadók és a közönség sokáig beszélgettek a felvázolt témákról.

Később Magyarosi Ádámnak, a MúzeumDigitár munkatársának előadása következett. Az online gyűjteménykezelő rendszer múzeumok gyűjteményeinek digitalizációját segíti, Magyarországon 122 intézmény része a szoftvernek.

„A raktárban porosodó művek is elérhetőek így az interneten, azok az emberek is láthatják, akik soha nem jutnának el a múzeumba” – Magyarosi Ádám a szoftver kihívásairól is beszélt, szerinte sokszor problémába ütköznek a generációs különbségek és a digitalizáció-ellenesség miatt. Az intézmények dolgozóinak meg kell tanulni hasznosítani a digitalizációt, például fejleszteni kell a gyűjteményekhez kapcsolt online kommunikációt.

Végül Polgár Tóth Tamás, a Debreciner szerkesztője a hiteles tájékozódásról és a digitális zajról tartott előadást. Szerinte a pártokhoz köthető és a független hírportálok is hibázhatnak a tájékoztatásban, a pártoktól érkező utasítások és a hírverseny piaci viszonyai is torzítják a hitelességet.

„A nagy hírverseny miatt nincs idő utánanézni fogalmaknak, az újságok egymástól átvett híreiben elcsúszhatnak az információk.”

A Debreceni Kultúrfórum következő eseménye augusztus 27-én lesz, bővebb információk a Facebook-oldalukon kereshetők.