Augusztus 17. és 20. között rendezik meg Debrecenben a XXXII. Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítást, valamint ezzel egy időben a 18. Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállítást. Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón Vaszkó László vásárigazgató úgy fogalmazott, a Farmer-Expo akkor mutat újdonságot, ha a standokon megjelenő felhozatal változik. Mint mondta, azt látni, hogy az utóbbi években jelentősen átalakult a gépek kínálata. „Pár évvel ezelőtt még egy cég kísérletezgetett drónokkal, most öt cég fog versenyezni egymással azért, hogy drónos szolgáltatást végezhessen” – szemléltette a helyzetet.

Vaszkó László elmondta, az árubemutatás mellett oktatási funkciót is szánnak a rendezvénynek, ebben partnerük a Debreceni Egyetem. Mint mondta, 300 fölött jár az eddigi Farmer-Expókon megtartott előadások, workshopok száma. Mindig igyekeznek aktuális kérdésekkel foglalkozni, idén különböző problémákra keresnek hatékony megoldásokat. A növénytermesztési konferencián a talajjal történő „másképp” foglalkozásról, az állattenyésztési konferencián többek között arra mutatnak be példákat, hogyan lehet környezetkímélő módon felhasználni az állattenyésztés melléktermékeit, a Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Konferencián pedig a magyar meggytermesztés jelenéről és jövőjéről fognak beszélgetni.

Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja elmondta, 31 éve társszervezői a Farmer-Expónak, amelynek egyben otthont is adnak. Mint mondta, az egyetemeknek nemcsak mérnökök képzése a feladatuk, hanem az is, hogy a korszerű tudást „lefordítsák” a lakosság számára. Hangsúlyozta, egyre többet tudunk azokról a biológiai folyamatokról, amelyek meghatározzák a növénytermesztés, az állattenyésztés és az kertészkedés sikerességét. Mint mondta, az eseményen ez a tudás is meg fog jelenni.

Új irányokat kell találnia a magyar agráriumnak a kamarai alelnök szerint

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke (valamint Hajdúnánás fideszes polgármestere és a Debreceni Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja) kiemelte, Hajdú-Bihar jelentős agrármegye, ehhez szerinte a Farmer-Expo is hozzájárul. Mint mondta, habár az előző évhez képest most nem okozott komoly gondokat az aszály, a világgazdaság, így az agrárium is folyamatosan változik. „Olyan piacokat veszítettünk el, amelyekről úgy gondoltuk, hogy teljesen stabilak, olyan változások vannak a közvetlen környezetünkre, amilyenekre nem gondoltunk volna” – fogalmazott. Szerinte új irányokat kell találnunk, amelyek új alapokra helyezik a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Mint mondta, az európai uniós források és az ezekhez hozzátett magyar állami kiegészítés kellő alapot adhat ehhez.

Szólláth Tibor elmondta, nagyon örül, hogy a Farmer-Expo foglalkozik a termőföld kérdésével. „Szép lassan rájövünk arra, hogy az a közeg, amelyben termelünk, egy élő organizmus, és úgy is kell vele bánni. Nem lehet vele büntetlenül visszaélni” – hangsúlyozta, miközben arra is kitért, hogy a gazdatársadalom nem mondhat le a versenyképességről.

35 köbkilométernyi vizet tudna tárolni a talaj

Az Alföld elsivatagosodása miatt vélhetően a jövőben is kulcsfontosságú lesz a víz kérdése a magyar agráriumban, ezért megkérdeztük, hogyan foglalkozik ezzel a témával az idei Farmer-Expo. Vaszkó László vásárigazgató a válaszában arról beszélt, a növénytermesztési konferencia éppen arról szól, hogy az elsivatagosodást biológiai úton kell megállítani. Szólláth Tibor ehhez hozzátette, hogy ma a termőföldek körülbelül 2 százaléka öntözött. Mint mondta, az elmúlt 150 évben a termőföldekhez jutás miatt átrajzolták a Kárpát-medence vízrajzát, ennek ma már látjuk a következményeit. A NAK alelnöke szerint le kell számolni azzal a paradigmával, hogy nem szabad szabályozni a folyók vízszintjét. Példaként megemlítette, hogy a tiszalöki vízlépcső teszi lehetővé a gravitációs úton történő öntözést Hajdú-Bihar megyében. Hangsúlyozta, a nem öntözött területeken a jól felépített, egészséges talaj nagy mennyiségű vizet tud tárolni. „Nagyjából 55 köbkilométernyi csapadék esik le Magyarország területén egy évben. Ebből a talajaink, ha jó kultúrállapotban vannak, 35 köbkilométert tudnak tárolni” – magyarázta. Vaszkó és Szólláth is hangsúlyozták: a gazdáknak meg kell tanulniuk a talajjal kapcsolatos új módszereket.

Gyakran felvetődik a kérdés az ökológiailag tudatos gazdálkodási módokkal kapcsolatban, hogy az agrártámogatási rendszert oly módon kellene átalakítani, hogy a gazdákat ösztönözze ezek használatára. Megkérdeztük Szólláth Tibort, mi erről a NAK álláspontja. A kamarai alelnök szerint ez már megtörtént az új uniós agrárpolitikával, a pozitív változás mellett azonban negatív hatásai is vannak ennek. Mint mondta, az ökológiai gazdaságokból származó termékek ára magasabb, mint egy konvencionális terméké. „Ha elindul egy nagy mennyiségű árudömping, ehhez pedig nem lesz fizetőképes kereslet, akkor össze fognak omlani a piacok. Ebben óvatosnak kell lenni” – fogalmazott. Helyes iránynak nevezte, hogy a gazdák akkor kapnak több támogatást, ha egyre zöldebb módon gazdálkodnak. Szerinte azt kell megtalálni, hogyan tud az agrárium egyszerre környezettudatos és gazdaságilag is fenntartható módon működni. A NAK úgy látja, a jelenlegi támogatási formák mindenkit erre kényszerítenek. Megjegyezte ugyanakkor, úgy tűnik, mintha az EU egy „skanzenszerű” mezőgazdaságot álmodna meg, miközben iparszerű gazdaságokból (példaként Ukrajnát, Dél-Amerikát és Afrikát említette) hozunk be olyan termékeket, amelyeket nem ellenőrzünk, nem tudjuk, milyen körülmények között termelték meg azokat.