Július 12-én mi is írtunk a 24.hu cikke alapján arról, hogy a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette a Debreceni Törvényszék végzését, amelyben az elutasította a CATL-beruházás leállítását célzó azonnali jogvédelmi kérvényt. A Debrecen déli gazdasági övezetében épülő akkumulátorgyárra vonatkozó kérvényt Moczok Gyula, az MSZP korábbi választókerületi vezetője és ügyvédje, Litresits András nyújtották be. Az ítélőtábla arra utasította a törvényszéket, hogy az újbóli döntéshozataluk során mérlegeljék a Debrecen vízellátásával kapcsolatos kockázatokat.

Litresits András ma, július 28-án arról tájékoztatta a Debrecinert, hogy július 27-i végzésében a Debreceni Törvényszék ismét elutasította az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmüket. A döntéssel szemben a közléstől számított nyolc napon belül lehet jogorvoslattal élni a Fővárosi Ítélőtáblának címzett, a Debreceni Törvényszéken előterjesztett fellebbezéssel.

A törvényszék szerint egyszerre biztosítható az üzem és a város vízigénye

A végzésben a törvényszék megállapította, hogy a Gorján Ferenc debreceni vízműigazgató által egy január 20-i közmeghallgatáson tett kijelentésből, miszerint „foglalkozni kell a hálózatfejlesztéssel”, közvetlenül nem következik, hogy a jelenlegi kapacitásból ne lenne kielégíthető az akkumulátorgyár vízigénye, valamint hogy az üzem veszélyeztetné a lakosság ellátásbiztonságát. A nyilatkozatnak a törvényszék szerint azért sincs jelentősége, mert a jelenlegi kapacitások egyszerre tudják biztosítani az üzem, valamint Debrecen városának vízigényét. „Ezzel ellentétes tényszerű adat, információ, illetve a felperes részéről előadott okszerűen figyelembe vehető és értékelhető körülmény nem merült fel” – írják.

A Debreceni Törvényszék az indokolásban rögzíti, hogy a mostani végzés meghozatalának idején nem állt a rendelkezésükre olyan tényszerű adat, amelyből következtetni lehetne Debrecen vízellátásának közvetlen veszélyére, valamint ennek valószínűségére. Azt is leszögezik, hogy az egyelőre meg nem kötött víziközmű-szolgáltatási szerződés hiányában az akkumulátorgyár nem használhat fel vizet, ezért nem lehet beszélni közvetlenül fenyegető hátrány elhárításának a szükségességéről.

Hatósági utasítás esetén egy órán belül döntenek a gyár leállításáról – közölte a CATL

A Fővárosi Ítélőtábla a végzésében utalt arra is, hogy nem ismert az akkumulátorgyár szükség esetén történő leállításának időigénye. Ezzel kapcsolatban a CATL ügyvezetője július 14-én tett nyilatkozatot, amelyben közölte, hogy „amennyiben a magyar hatóságok az érdekelt vízfelhasználásának csökkentésére vagy leállítására vonatkozó utasítást adnak, úgy az érdekelt a szükséges intézkedéseket a belső döntéshozatali, környezetvédelmi, egészségvédelmi és munkabiztonsági eljárásrend alapján egy órán belül meghozza”. A törvényszék ismertette, hogy a nyilatkozat szerint minden termelő berendezést azonnali vészleállító funkcióval látnak el, ezért a termelés biztonságosan, gyorsan és hatékonyan leállítható.

A Debreceni Törvényszék közölte továbbá, hogy – az ítélőtábla érveivel összhangban – álláspontjuk szerint továbbra sem állapítható meg a környezetkárosodás közvetlen veszélye sem.

A törvényszék utal arra is, az ítélőtábla végzése tényként állapítja meg, hogy a felperes az üzem egyesített hatásterületén él, azonban a perben az alperesek (tehát a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal és a katasztrófavédelem), illetve az alperesi érdekeltként az ügyben részt vevő CATL vitatják, hogy Moczok Gyula a beruházás hatásterületén él. „Ezen körülmény vizsgálata, illetve eldöntése nyilvánvalóan az ügy érdemére tartozik, tekintettel arra, hogy kereshetőségi jogról a törvényszéknek ügydöntő határozatában kell állást foglalnia” – olvasható az indokolásban.

Abszurdnak tartják a törvényszék érvelését, fellebbeznek

Litresits András, Moczok Gyula ügyvédje a Debrecinernek elmondta, fellebbezni fognak a végzéssel szemben, ugyanis álláspontjuk szerint a Debreceni Törvényszék nem a Fővárosi Ítélőtábla utasításának megfelelő döntést hozott a megismételt eljárásuk során.

Mint mondta, abszurdnak tartják, hogy a törvényszék a vízellátás biztonságával kapcsolatban arra hivatkozott, amire az alperesek, miszerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) majd visszavonja a Debreceni Vízmű Zrt. működési engedélyét, ha az veszélyezteti az ellátásbiztonságot.

Litresits András felhívta a figyelmet a Fővárosi Ítélőtábla végzés indokolásának 20. bekezdésére is: „Mindezek szerint – különös tekintettel a felperes által igazoltan elavult víziközmű infrastruktúra (közmeghallgatási jegyzőkönyv 29. oldal) miatt várható (a Műszaki Katonai Közlöny • 33. évfolyam (2023) 1. számában közölt országos átlag szerinti) 22 %-os hálózati vízveszteségre – reálisan számolni kell azzal, hogy a nyári időszakban a város, valamint az üzem egyszerre jelentkező csúcsvízigénye nem lesz kielégíthető.”