A debreceni önkormányzati tévé műsorvezetőjének az akkumulátorgyárakra vonatkozó lakossági kérdésről az jutott eszébe, hogy a lakosság nem kérdez az akkumulátorgyárakról.
„Ezzel is együtt tudunk élni” – mondta Debrecen polgármestere a gyógyszergyárról, amelynek jogelődje vízszennyezést okozott
Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!
A debreceni önkormányzati médiaként működő DTV pár hónapja indította el A polgármester válaszol című műsorát, amelyben Papp László (Fidesz) polgármester a lakosok által előzetesen feltett kérdésekre ad feleletet különböző témákban.
Július 13-án egy ilyen kérdésre válaszolva emlékeztetett Papp, hogy néhány nappal ezelőtt fejezték be a Csárda út 600 méteres szakaszának a leaszfaltozását. Ahogy arról korábban beszámoltunk, ezt az utat még 2016-ban kezdték el aszfaltozni, 7 év alatt a 2 kilométeres út feléig jutottak a munkálatokkal. Ezzel kapcsolatban kezdett a polgármester egy olyan fejtegetésbe, amely alapján nem tudnánk megmondani, pontosan mi a városvezetés vállalása az út fejlesztését illetően: „Most már közel egy kilométer hosszban gyakorlatilag a lakóterületi érintettségi részén a Csárda utcának teljes körű aszfaltburkolat és csapadékvíz-elvezetés, sőt a szennyvízhálózat fejlesztése is pluszban megtörténik ezen a környéken”.
Miért nem kérdeznek az akkugyárról? – jutott eszébe az akkugyárról szóló kérdésről
A beszélgetés utolsó harmadában Keserű Zsuzsa műsorvezető meglepő húzással vezette fel a városban épülő akkumulátorgyárak témáját. Előbb felolvasott egy lakossági kérdést, amely így hangzott:
„Mi ebben a logika, mi a magyarázat? A hatályos szabályozás miatt szélerőmű csak 12 kilométerre épülhet meg lakott területtől, ugyanakkor a felső küszöbértékű, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, aminek még a nevében is ott áll, hogy veszélyes, ráadásul hatalmas méretű, nem probléma, ha másfél kilométerre van.”
Teljesen egyértelmű, hogy a kérdés az akkumulátorgyárakra vonatkozik, hiszen jelenleg több felső küszöbértékű veszélyes üzem építése is folyamatban van Debrecenben (a kínai CATL akkumulátorgyára és a dél-koreai EcoPro BM katódgyára), ezek pedig mind az akkugyártáshoz kapcsolódnak.
Ennek ellenére a műsorvezető azzal folytatta, a DTV szerkesztőségét is meglepte, hogy nem kaptak egyetlen kérdést sem az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban. A polgármestertől azt kérdezte, szerinte ez azt mutatja-e, hogy megnyugodtak a kedélyek, illetve elfogadták a nagyberuházásokat.
Mihez képest lesz hasonló a helyzet?
Papp László a válaszában először arról kezdett beszélni, hogy a szélerőművek telepítése városképi és környezeti szempontból „sok problémát fölvet”, de ahol van relevanciája, ott érdemes lenne felülvizsgálni a 12 kilométeres szabályt, ez azonban országgyűlési hatáskör. Mint mondta, az északnyugati gazdasági övezet (tehát a BMW-gyár és az Eve Power akkumulátorgyár területe) alkalmas lehet szélerőművek telepítésére, ezért nem tartja kizártnak, hogy a jövőben lesznek ott ilyen beruházások. Majd kifejtette, van olyan veszélyes üzem, amely konkrétan a városban van, a TEVA Gyógyszergyár. „Ezzel is együtt tudunk élni, és nincs vele probléma” – szögezte le a gyógyszerüzemmel kapcsolatban. A műsorvezető közbeszólását megerősítve azt is mondta, mindez évtizedek óta így van. „Meggyőződésem, hogy az akkumulátorgyárak esetében is hasonló lesz a helyzet” – fogalmazott.
Papp mondataival kapcsolatban nem árt emlékeztetni: 2002-ben derült ki, hogy a TEVA Gyógyszergyár jogelődje, az akkor még állami tulajdonban lévő Biogal Rt. olyan vízszennyezést okozott, amely a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) honlapján olvasható 2010-es információk szerint elérte a mélyebb vízadó rétegeket is. A Magyar Nemzet 2002-es cikke szerint a gyógyszergyár szakemberei azt közölték, hogy az 1950-es évektől az 1970-es évekig az üzem számos pontján áshattak el különféle szennyező anyagokat.