Listába szedte és térképre vitte mindet a 24.hu.

A külügyi tárca befektetési szervezete, a HIPA ugyan a cikk megjelenéséig nem válaszolt arra, hogy pontosan hol, mi és mekkora állami támogatással épül, de a 24.hu a híradások alapján negyven akkumulátorgyártással kapcsolatos beruházást azonosított idehaza, ez 44 üzemet jelent, összesen 7170 milliárd forint értékben. Ez több, mint amennyi pénz (6860 milliárd forint) tavaly befolyt a költségvetés legfontosabb bevételi pillérét jelentő általános forgalmi adóból.

A világ tíz legnagyobb akkugyártójából négy már megérkezett: közülük a két dél-koreai (a Samsung és az SK csoport) termel is, a kínai óriás, a CATL megkezdte az építkezést Debrecenben, és ugyanott az ugyancsak kínai EVE Energy is bejelentett egy 400 milliárd forintos beruházást.

Nemcsak direkt támogatásként jöhet a beruházást megkönnyítő kormányzati hátszél, hanem például abban a formában, hogy állami pénzen építik ki vagy fejlesztik az infrastruktúrát (a villamoshálózatot, vízhálózatot például), mint ahogy megtörtént a gödi Samsungnál, vagy ahogy tervezik a debreceni BMW-gyár területén létesülő akkumulátor-összeszerelő üzemnél, ahol a költségek mintegy 40 százalékát a magyar kormány fizetné.

A beruházások közben is zajlik a titkolózás, ennek jegyében eltüntették például a debreceni akkumulátorgyárról készült szakértői tanulmányt, amelyben óriási vízfogyasztásról írtak. A Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján ugyanakkor új eljárásban kell vizsgálnia a Debreceni Törvényszéknek, hogy a környezeti kockázatok miatt leállítja-e a beruházást.

További részletek a 24.hu cikkében olvahatók.

A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.