Az eutanázia előtt el kell bódítani. Ha már alszik, akkor alkalmazható az élete kioltására olyan készítmény, mely szenvedésmentes halált okoz. Ez a hivatalos előírás. De – tanúk szerint – előfordul, hogy mindenféle előkészület nélkül, egyből szívbe, tüdőbe adják a szert, ahova éppen talál az injekciós tű. Borzalmas szenvedéseket él át, amíg meghal… Nem kellene inkább a prevencióra helyezni a hangsúlyt?
A halálos injekciót mi fizetjük – Kutyák a halálsoron 2.
Egy települési önkormányzat kötelességei közé tartozik többek között az is, hogy gondoskodjon a belterületén a kóbor állatok befogásáról, ha kell, erre a feladatra szerződést kössön valamely szervezettel, vállalkozással, esetleg létesítsen saját területen ebrendészeti vagy gyepmesteri telepet. Az a cél, hogy a kóbor kutyák eltűnjenek a közterületekről. Arról ritkán esik szó, mi történik befogásuk után, s arról sem nagyon, hogy miért termelődik újra a kóbor kutyák tömege. A gyepmesteri, ebrendészeti tevékenységekért kapott pénzekkel nem mindenki tud elszámolni, vagy nem is akar, pedig igen jelentős összegekről beszélhetünk egy-egy kevésbé tehetős település esetében is. De miért éri meg egy önkormányzatnak olykor sokadmagával leszerződnie vagy egy vállalkozónak ebrendészeti tevékenységet folytatni? Valóban tele lenne az ország és benne Hajdú-Bihar megye ilyen sok kutyaszerető emberrel? A gondok sora Magyarország szinte minden települését érinti, s rengeteg kutyát. Róluk szól 7 részes cikksorozatunk. S miért ez a cím? Az állatvédők, kutyamentők halálsornak nevezik azokat a gyepmesteri kenneleket, ahol a kutyák arra várnak, hogy megkapják-e a kegyelmet egy örökbefogadó személyében, vagy jön a végzetes injekció, kinek előbb, kinek később.
Az állatvédelmi törvény szerint „az elhelyezés eredménytelensége esetén – a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani”. A bírósági gyakorlat szerint önmagában azért, mert az állat kóbor, nem állapítható meg az élete kioltásának szükségessége. Általánosságban elmondható, hogy az állat életének kioltása – bizonyos esetek kivételével – csak kábítás után történhet meg.
Eutanázia lépésről lépésre
Dr. Paál Csaba régebben dolgozott állatorvosként gyepmesteri telepen. Élete legsötétebb korszakának tartja ezt, mivel lelkileg nagyon megviselte. Önmagában azt nehéz volt feldolgoznia, hogy egészséges kutyákat kell elaltatni, azaz megölni. Ő mindig ragaszkodott a törvényekben előírt kétfázisos altatáshoz, de tud olyan esetekről, amikor a kutya csak a méreginjekciót kapta meg, és a szervezetére volt bízva, hogy hamar öli-e meg a szer, vagy hosszadalmas kínok között. Az állatorvos hangsúlyozta, hogy bár a köztudatban méreginjekciónak ismeri mindenki, valójában egy tömény altatószerről van szó.
A Magyar Állatorvosi Kamara kiadott az eutanáziáról egy szakmai irányelvet, amit minden állatorvosnak kötelessége betartani, vagyis az állatot eutanázia előtt megfelelően el kell bódítani. Ehhez szükséges egy vénakanül behelyezése (kivétel azokban az esetekben, amikor az állat olyan betegségben szenved, hogy erre nincs lehetőség, pl. kóros soványság,), és azon keresztül beadni a bódító anyagot. Ha az állat már alszik (nem tud mozogni, életfunkciói jelentősen lecsökkennek), akkor alkalmazható az állat életének kioltására olyan készítmény, mely szenvedésmentes halált okoz. Hivatalosan az Euthasol és a T61 injekciókat lehet erre használni. Ezek tartalmaznak altatót, légzőrendszer bénítót és fájdalomcsillapítót. De ha ép tudat mellett kapja meg a kutya, nem lehet tudni, melyik komponens hat előbb, így akár az is előfordulhat, hogy a kutya agóniában fullad meg. Az injekció tartalma nagyon csíp, amint a véna falához ér, s így további szenvedést okozhat a kutyának.
„Borzalmas szenvedést él át egy kutya hosszú perceken keresztül, mire végre meghal – mondja Pompár Ágnes (PCAS). – Nagyon sok helyen szárazon, szívbe, tüdőbe adják, ahova éppen talál az injekciós tű. Tudjuk, hogy ilyenek megtörténnek, de nem tudjuk bizonyítani, nincsenek felvételeink.”
Dr. Paál Csaba azt is elárulta, hogy régen használták az olcsónak számító szukcinilkolint (ez egy izombénító vegyület) is, ami maga volt a borzadály, és ezt ép tudat mellett adták be a kutyáknak. Bár ez a szer ma már tiltottnak számít, ettől függetlenül beszerezhető (mivel egy egyszerű vegyületről van szó). A vény nélkül kapható kalcium injekció szívbe adva szintén öl (infarktushoz hasonlít a hatása). Dr. Paál Csaba úgy gondolja, hogy a fiatalabb állatorvosok betartják a szabályokat, hiszen ők már más korszakban szocializálódtak, mint az idősebbek, továbbá nagy részük nő, akik empatikusabbak is. Létezik már kisállat-tudomány, és állatvédelmi oktatás is az egyetemen, ami szintén érzékenyíti és felkészíti a leendő állatorvosokat. „Ugyanakkor egy 60 éves állatorvos számára a macska/kutya fogyó eszköz, és ekképpen is kezelték/kezelik őket, amikor betegek.”
Az Agrárminisztérium 2019-ben írt ki egy pályázatot menhelyek részére, a megnyert összeget kutyák ivartalanítására lehet fordítani, ám a pályázatban elnyerhető maximum 10 millió forintot nagyon komoly feltételekhez kötötte a minisztérium.
A hatályos jogszabályok szerint a gyepmesteri telepeknek vezetniük kell a telepre bekerült és az ott eutanáziában részesült állatokról vagy az oda elszállított állati tetemekről nyilvántartást. Azonban ezek a nyilvántartások vagy nem pontosak, vagy nem ellenőrzik azokat a hatóságok. Egy a BBC által publikált 2016-os nyilatkozat szerint az Agrárminisztérium nem tart számon nyilvántartást arról, hogy hány kutya halt meg menhelyeken vagy gyepmesteri telepeken. Dr. Déri János hatósági állatorvos érdeklődésünkre elmondta, hogy neki arról nincsenek adatai, hogy az egyeki gyepmesteri telepen hány kutyát altatnak el, vagy hányat gazdásítanak. „A hatósági állatorvos nem azt nézi, hány kutyát altattak el, hanem azt, hogy megfelelő-e a hely, megfelel-e a telep a higiéniai előírásoknak. Az, hogy a bekerült kutyák közül hányat altattak el és hányat nem, az nem a hatóság dolga. Én azt ellenőrzöm, ami a check listán rajta van. Ez az unióban egyforma. Végig kell menni a kérdéseken megfelel/nem felelt meg/nem vonatkozik rá ez a kérdés. Az unió ezt így írja elő, nekem mást nem kell vizsgálnom. Ezeket a check listákat a minisztérium küldi ki.”
Se a hatóságoknak, se az állatvédőknek nincsenek pontos adataik arról, hogy ma Magyarországon hány kutyát altatnak el azért, mert gyepmesteri telepre került és nem kellett senkinek. Feltéve, hogy megkapta azt az esélyt, hogy kellhet valakinek. Ugyanis nem minden kóbor kutya részesülhet abban, hogy élve kerülhet be a gyepmesteri telepre, vagy ha bekerül, hirdetni is fogják örökbefogadásra. Erről is szól a folytatás.
Dr. Déri János hatósági állatorvos visszavonta nyilatkozatát munkahelyi vezetője, a járási főállatorvos utasítására, ugyanis szabályaik szerint a sajtó számára nyilatkozattételre csak és kizárólag a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal sajtóreferense jogosult.
(folytatása következik)
– A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült. –
xxx
Előző rész: