A Debreceni Törvényszékre hét keresetlevél érkezett, ahogyan erről korábban mi is írtunk, amelyekből egyet a bíróság jogerősen visszautasított, jelenleg hat élő keresetlevél van a bíróság előtt.

A bírói tanács nem kérte az ügy külön részletezését, hiszen – mint mondták – tetemes anyag érkezett mind a felperes, mind az alperes részéről, a jelenlegi tárgyalás kizárólag arról szólt, hogy a felperes által benyújtott keresetlevélnek van-e bármilyen jogalapja, veszélyeztetheti-e ténylegesen őt a majdani beruházás.

A felperes magánszemélyt Litresits András ügyvéd képviselte, az ő feladata az volt, hogy bizonyítsa a beruházás ténylegesen károsíthatja a felperest. Egyrészt azzal érvelt, hogy a felperes a Debreceni Vízmű ügyfele, tehát vízfogyasztó és vízfelhasználó – ennek bizonyításául egy vízszámlát csatolt. Emellett a telkén egy fúrt kút is működik – amelyről szintén csatolt fényképet –, amennyiben pedig a talajra, talajvízre is hatással lesz a gyár, úgy a kút vízbázisát is veszélyezteti. Ezzel együtt, ha nem használható a kút, az csökkenti a felperes ingatlanának árát, ami már amiatt is csökkeni fog, hogy a házához közel épül az akkugyár.

A felperes ügyvédje hivatkozott arra is, hogy a Hajdú-Bihari Vármegyei Kormányhivatal honlapján szereplő hirdetményben érintett településként van megjelölve Debrecen és Mikepércs, ez alapján pedig Litresits szerint a felperes egyértelműen érintettnek tekinthető.

Felperesi oldalról hiányolnak még egy vízügyi hatástanulmányt is, amelyről Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója korábban az egyik közmeghallgatáson úgy nyilatkozott, hogy nincs, de kellene – idézte fel a felperes ügyvédje. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a gyár vízigénye 12 ezer köbméterrel haladja meg Debrecen város jelenlegi technológiával kitermelhető maximális kapacitását. Ez alapján pedig nem kizárható, hogy a beruházás nemcsak Debrecent és Mikepércset, hanem a környező településeket is érinteni fogja, amelyek szintén a Debreceni Vízműtől kapják a vizet.

Az alperes képviseletében nyolc személy jelent meg: egy a Katasztrófavédelmi Igazgatóságot képviselete, kettő a CATL gyárát, öten pedig a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt, ők nem járultak hozzá róluk készülő kép- és hanganyag rögzítéséhez a tárgyaláson.

A hozzájárulás megtagadását is kifogásolta Litresits András ügyvéd a 2016. évi CXXX. törvény 232.§ 3. bekezdésének alapján: „A bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről és az ügyészről, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül készíthető kép- és hangfelvétel.” Ennek ellenére az alperes képviseletében lévők esetében megtiltották a kép- és hangfelvétel készítését.

Az alperest képviselők álláspontja szerint a felperes debreceni lakos, mint ingatlantulajdonos pusztán ez alapján nem minősülhet érintett félnek, hiszen kármentesítésről, vagyis arról, hogy felperes bármilyen kárigénnyel élhet, akkor beszélhetünk, ha a károkozás már megtörtént. Ebben az ügyben ez nem áll fenn, hiszen még nem épült meg a gyár. Továbbá azzal érveltek, hogy a felperes ingatlanja a hatástanulmányban megjelölt hatásterületen kívül esik, azaz a dokumentum szerint nem lesz hatása a gyárnak a felperes ingatlanjára, a kereshetőségi joga ez alapján nem áll fenn az alperes képviselői szerint.

Hozzátették, hogy a kérdéses környezeti hatástanulmány jelenleg is elérhető, csak kicsit keresni kell, – korábban ezen a linken valóban elérhető volt (a Debreciner is hivatkozott rá), most azonban nem megnyitható itt, nem letölthető innen a dokumentum. A kormányhivatal hirdetményében található linkről azonban jelenleg is letölthető.

A fent hivatkozott dokumentumban van megjelölve a szóban forgó hatásterület is egy zöld kerettel, amelybe nem esik bele a felperes lakóhelye. Az alperes képviselői kifogásolták a felperes vízigénnyel kapcsolatos észrevételeit is, hiszen a vízigényre vonatkozó kifogások szerintük vízjogi kérdések, és nem képezhetik a jelenlegi kereset tárgyát, mivel más az engedélyezési eljárás. Úgy gondolják, több kérdést mosott össze a felperes képviselője, amelyekben nem a jelenlévők az illetékesek. Érveltek amellett is, hogy a felperes által benyújtott iratoknak, fényképeknek szerintük nincs bizonyító ereje arra vonatkozóan, hogy a felperes valóban érintett.

Az alperes egy másik képviselője kifogásolta azt is, hogy Litresits többször a pejoratív „környezetszennyező” jelzőt használta az épülő gyárra, holott az alperesi képviselő szerint a gyár épp a karbonsemleges autózás alapját és a jövőnket fogja megteremteni, mint mondta: ez egy modern XXI. századi, „környezethasználó” beruházás. Végül azt elismerték, hogy a gyárnak környezetre valamilyen hatása biztosan lesz.

Litresits reagált az elhangzottakra: szerinte abszurd és a józan ésszel ellentétes, hogy egy pici zöld kerettel jelölik a térképen a gyár hatásterületét. Továbbá kiemelte, hogy az alperes által megjelölt hatásterületnek semmi köze ahhoz, hogy a beruházás a felperes jogos érdekét sérti-e, hiszen „a tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan ráhatás kizárására” (például ha veszélyeztetik a vízhez való hozzáférését), függetlenül attól, hogy az ingatlan a hatásterületen belül vagy kívül helyezkedik el.

Az alperes egyik képviselője azzal szakította félbe a felperes képviselőjét, hogy szerinte „improvizál”, hiszen a tárgyalás közben keresi ki a vonatkozó jogszabályokat, a bírói testület elnökét arra kérte, hogy a bíróság szabjon gátat Litresits azon igyekezetének, amellyel nyilvánvalóan a tárgyalás elhalasztására játszik. A felperes ügyvédje ezt a spekulációt visszautasította, hiszen a tárgyalás során a bírói testület elnöke többször felhívta a figyelmet arra, hogy várhatóan szeptemberre fogják halasztani a döntést.

A bíróság azzal zárta a tárgyalást, hogy még nem érkezett be minden tekintetben a védirat, amelyet nyolc napon belül meg kell küldenie az alperesnek, vagy ennek hiányában a jelenleg rendelkezésre álló iratok alapján dönt a bíróság az ügy további kimeneteléről. A bíróság azt a döntést hozta, hogy a tárgyalást elhalasztják szeptemberre, a pontos dátumról a feleket idézésben értesítik majd.