Mióta a kormány bejelentette, hogy a kínai CATL óriásvállalat egy akkumulátorgyárat épít Debrecen déli gazdasági övezetében, amelyben a tervek szerint 9 ezer munkavállaló fog dolgozni, a város közbeszédének egyik sarkalatos kérdésévé vált: kiket foglalkoztat majd a cég, valamint a közelesen szintén a városba települő más vállalatok. Az elmúlt években ugyanis számos több száz vagy akár több ezer munkahelyet kínáló beruházást is elindítottak itt, ilyen nagy munkáltatók lesznek a tervek szerint többek között a BMW, az akkumulátorgyárat létesítő Eve Power, valamint az ugyanezen iparághoz tartozó EcoPro BM és Semcorp is.

„A harmadik világbeli dolgozók rémképét ne használja!” – szólított fel a polgármester

A beruházásokat ellenzők gyakran hangoztatott érve, hogy Debrecenben nincs elegendő olyan ember, akikkel meg lehetne tölteni a gyárakat, ezért a cégek valószínűleg nagy számban tervezik külföldi vendégmunkások alkalmazását. Ezt több párt és civil szervezet is problémának tartja, fogalmazott meg ezzel kapcsolatos kritikát korábban mások mellett a DK, az LMP és a Mi Hazánk Mozgalom, illetve a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) is.

A legnagyobb beruházó CATL képviselői az észrevételekre reagálva már több alkalommal is jelezték, miközben az üzem beindításához mindenképpen szükségük lesz kínai dolgozókra, elsősorban a helyi, az itteni munkaerőre támaszkodnának. Egy tavaly szeptemberi közgyűlésen Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere pedig fake newsnak minősítette azokat a híreket, melyek szerint többségében vendégmunkásokat alkalmazna a cég. „A harmadik világbeli dolgozók rémképét ne használja!” – szólította fel az ülésen Varga Zoltánt, a DK országgyűlési képviselőjét.

Ugyanakkor Puskás István, Debrecen négy alpolgármesterének egyike, aki a kultúráért felel a városban, és ebben a minőségé-ben adott bő interjút a Világgazdaságnak, ami A gazdasági boom Debrecen kultúráját is átformálja címmel jelent meg 2022 novemberében így fogalmazott: „A gazdasági változások miatt a város számára megjelenő kihívások egyik legnagyobbika éppen az, hogy Debrecen közössége ha nem is holnap, de a nagyon is közeli jövőben számos új polgárral gyarapodhat, akik között sok magyar anyanyelvű beköltöző mellett minden bizonnyal nem kevesen lesznek olyanok is, akik nem európai kultúrkörből érkeznek.”

Etikai aggályokat látnak a civilek

A Miakö május 31-én tette közzé a közösségi oldalán azt a Debrecenben készült fotót, amelyen a Menton Jobs Humánszolgáltató és Személyzeti Tanácsadó Kft. autója látható, rajta a következő felirattal: „ázsiai munkaerő gyorsan, hatékonyan”. „Olcsó ázsiai munkaerő kizsákmányolását népszerűsítő jármű-dekorációval ellátott autót kaptunk lencsevégre. Úgy véljük, ez a fajta üzleti tevékenység etikai aggályokat vet fel, hiszen az ázsiaiak ily módon történő integrációja rontja a magyar munkaerő jogait a tisztességes bérezésre” – írták a Mikepércsi Anyák.

A Menton Jobs debreceni irodanyitásáról az önkormányzati médiában május 25-én jelent meg egy fizetett hirdetés, amelyben azt írják, a cég elsősorban hazai munkavállalók számára kínál lehetőségeket, de külföldiek részére is vannak állásajánlataik.

Az akkugyárak nem szerződtek velük, a BMW titkolózik

Kerestük a Menton Jobsot, hogy megtudjuk, eddig mennyi munkavállalót közvetítettek ki debreceni munkavégzésre, közülük mennyien érkeztek az Európai Unión kívülről, hány Debrecenben működő vállalattal állnak kapcsolatban, valamint miért ajánlják a harmadik országbeli dolgozókat a munkáltatók figyelmébe. A közvetítő cég nem válaszolt az érdeklődésünkre. Ahogy Pécskay Zoltán Zsigmond, a debreceni beruházásokat koordináló EDC Debrecen nevű önkormányzati cég ügyvezetője sem, akitől azt szerettük volna megtudni, állnak-e valamilyen kapcsolatban a Menton Jobsszal, illetve ajánlották-e a szolgáltatásaikat valamelyik beruházó számára.

Kerestük a városban akkumulátorgyárat építő két kínai céget, a CATL-t és az Eve Powert is. A cégek képviselőitől azt a választ kaptuk, hogy semmilyen szerződéses kapcsolatban nem állnak a közvetítő céggel.

Megkérdeztük továbbá a BMW-t. A Debrecenben épülő német autógyár kommunikációs vezetője a Debrecinerrel azt közölte, nem áll módjukban tájékoztatást adni azzal kapcsolatban, hogy mely cégekkel vannak, illetve nincsenek kapcsolatban.

Annyi biztosnak tűnik, hogy a Menton Jobsnak legalább egy autóipari partnere van Debrecenben, mivel egy április 6-án a cég közösségi oldalán közzétett álláshirdetésben egy ilyen munkáltató számára kerestek karbantartót, június 8-án pedig csomagolót.

Népek osztályozása, „cseregarancia”

A Menton Jobs honlapján olvasható bemutatkozás szerint a cég legerősebb üzletága a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatása. „Miért az ázsiai munkaerő a megoldás kulcsa?” – teszik fel a kérdést a munkáltatóknak szóló aloldalon, majd meg is válaszolják: hatékonyak, jól terhelhetők, magas a monotóniatűrésük, szívesen túlóráznak – legalábbis a közvetítő cég szerint. A Menton Jobs az ügyfeleiket azzal is igyekszik meggyőzni, hogy „100%-os cseregaranciát” vállalnak a dolgozókra. „Ha úgy érzi, nem vált be a munkatárs, vagy nem megfelelő a képzettsége a munkához, vállaljuk annak cseréjét egy másik munkavállalóra” – fogalmaznak.

A Menton Jobs honlapján szemlézik a Forbes által készített interjút a cég alapítóival. Ebben többek között arról beszéltek, hogy a kirgizek a hűtőházi munkákra (is) alkalmasak, az indonézek és filippínók pedig a turizmusban, vendéglátásban kedveltek. „Az ázsiaiak szívesen főznek otthon munka után, sokszor keresik a vízforralót is. Otthon nem szokták meg, hogy lehet inni a csapból” – olvasható az interjúban a munkásszállásokkal kapcsolatban.

Horváth Tamás társalapító kitért Debrecen akkumulátorgyártó és autóipari centrummá alakítására is, amelyről a cikk szerint azt mondta, a beruházások „sokat segítenek majd azon, hogy olyan kárpátaljai magyarokat is át lehessen csábítani a magyar munkaerőpiacra, akik eddig nem akarták elhagyni az otthonukat”.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.