Május 25-én ülésezett Debrecen közgyűlése a Kölcsey Központban. A város legfőbb döntéshozó testületének összejöveteleit már 2020 augusztusa óta nem a felújítás alatt álló Régi Városházán tartják. Eleinte a Kölcsey Központba helyezték át az üléseket, majd miután azt a magas rezsiköltségekre hivatkozva bezárták, a fűtési időszakra a Megyeházára tették át a tanácskozásokat. A képviselők most térhettek vissza először az eredetileg kijelölt ideiglenes helyszínre. A napirendi pontok többségét kérdések és hozzászólások nélkül fogadták el.

Az ülés kezdetén a megjelentek egy perc néma felállással emlékeztek meg a május 2-án elhunyt Jánki József (DK) önkormányzati képviselőről. Jánki már a második közgyűlési tag volt, aki ebben az évben távozott az élők sorából. Januárban párttársa, Gulácsi Anna Ilona hunyt el.

A gyászszünet után egy sürgősségi előterjesztést tárgyaltak Ondód városrészt érintően, majd Uzonyi Attila debreceni rendőrkapitány és Gyurosovics József Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány számoltak be a rendőrség 2022-es munkájáról. Uzonyi elmondta, hogy tavaly 6 százalékkal több bűncselekményt regisztráltak, mint a megelőző évben, de felhívta arra a figyelmet, hogy ebben egy 2019-ben történt, közel 200 esetből álló csalássorozat is szerepel. Azt már nem említette, hogy a rendőrség legutóbbi beszámolójában is feltüntettek a bűncselekmények között egy közel 200 esetből álló, 2017-es sorozatot. Ez tehát azt jelenti, hogy a rendőrség mostani sugalmazásával ellentétben ténylegesen nőtt a regisztrált bűncselekmények száma az előző évhez képest.

Kamerákkal figyelik a várost

A rendőrkapitány elmondta, a közbiztonsági szempontból rossz hírűnek számító Petőfi téren 14 kamera működik, ezért a nap 24 órájában látják, hogy mi történik ott. Mint mondta, a rendőrség célja, hogy szinten tartsák az eddig elért eredményeiket.

Papp László (Fidesz) polgármester a hozzászólásában az ország egyik legbiztonságosabb városának nevezte Debrecent. Az elmondása szerint ehhez a városvezetés is igyekszik hozzájárulni, többek között térfigyelő kamerák elhelyezésével. Közölte, csak 2022-ben 40 ilyen eszközt telepítettek a különböző közterületekre, összesen pedig 245 kamera figyeli a várost.

Madarasi István (MSZP) gratulált a rendőrségnek, valamint megkérdezte, vannak-e olyan gócpontok a városban, amelyekre jobban kell figyelni, ahol kamerák kihelyezésével tudna segíteni az önkormányzat. Papp László szerint a buszpályaudvar, valamint általában a nagy közlekedési csomópontok ilyenek, Uzonyi Attila azonban úgy felelt, Debrecenben jelenleg nincsenek ilyen gócpontok. Hozzátette, vannak olyan bűnelkövetési típusok, amelyek különböző városrészekre jellemzőek.

Első közgyűlési felszólalásában volt rendőrként Káposznyák István (Szolidaritás) is gratulált az eddigi eredményekhez. A rendvédelmi szervezettől azt kérte, figyeljenek oda az Erzsébet utcára, mert amióta helyközi buszmegállót létesítettek ott, azóta rendszeresen előfordulnak kábítószer-fogyasztó fiatalok, ez pedig csökkenti a „szubjektív biztonságérzetet”.

Köszönetet mondtak a hajléktalanok eltüntetéséért

Több egyéni önkormányzati képviselő is köszönetet mondott a rendőrségnek. Így tett például Katona Erzsébet (Fidesz), a 21-es egyéni választókerület képviselője: „Én a hajléktalanokkal kapcsolatosan is külön szeretném megköszönni azt az együttműködést, amit a rendőrség biztosított, hiszen a mi körzetünkben ez gyakorlatilag megszűnt” – fogalmazott.

Madarasi István azt vetette fel, hogy újabb taxidrosztot kellene kialakítani, mivel jelenleg csak a Hatvan utcán van ilyen a belvárosban. Papp László erre azt válaszolta, megnézik, hol lehet még kialakítani, elképzelhető, hogy a Kálvin téren fognak újakat létrehozni.

Papp Csaba (Fidesz) a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnökeként megköszönte, hogy a rendőrök az önkormányzattal együttműködésben sokat tesznek a fiatalok egészségéért, és alacsony kábítószer-fertőzöttségi szintet tartanak fenn a városban. Komolay Szabolcs (Fidesz) ezzel kapcsolatban arról beszélt, szerinte a debreceni szülőket és gyerekeket fel kellene világosítani – a meglátása szerint – a városban alig jelenlévő dizájnerdrogokkal kapcsolatban, mert jelenleg nincsenek tisztában a hatásaikkal.

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) egy januári, a Vágóhíd utcán történt halálos autóbaleset kapcsán arról beszélt, nemcsak a közösség szubjektív biztonságérzete, hanem az igazságérzete is fontos, ehhez képest pedig hiányosnak tartja a rendőrség információadását. Mint mondta, a város lakosságát meg kellett volna nyugtatni arról, hogy mindenki egyenlő elbírálást kap ilyen esetekben. A Debrecenbe érkező új nagyberuházásokkal kapcsolatban pedig azt kifogásolta, hogy a rendőrség nem kommunikálja a város irányába, hogyan készülnek a nagyszámú, fiatal külföldi munkavállalóra.

Megdicsérte a rendőrséget a rendőrfőkapitány

A hozzászólásokra Gyurosovics József Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány reagált. Elmondta, nem lát a városban problémás pontot, szerinte vannak ugyan olyan területek, amelyeket állandóan figyelemmel kell kísérni, de a rendőrség teszi a dolgát. A főkapitány kijelentette, elégedett Debrecen bűnügyi helyzetével. A Vágóhíd utcai balesetről azt mondta, egyetlen kollégájától sem tűri, hogy megkülönböztessen gazdagokat és szegényeket. „Nálunk bűnös van, áldozat és sértett” – fogalmazott.

Senki sem firtatta az emberölések számának növekedését

A rendőrség 2022-es beszámolóját egyhangúlag fogadták el a képviselők. Érdemes megjegyezni, hogy habár a vonatkozó előterjesztésben szereplő anyag szerint a 2021-es 2-ről 3-ra nőtt az emberölések száma 2022-ben, valamint – ahogy fentebb írtuk – általában is több volt tavaly a regisztrált bűncselekmény, ezeket a tényeket egyetlen képviselő sem említette, kérdéseket sem tettek fel ezekkel kapcsolatban.

Megjegyzendő még, hogy a rendőrség beszámolója szerint 2022-ben „különösebb rendkívüli eseménytől mentesen zajlottak a sport-, valamint a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó és egyéb rendezvényekkel kapcsolatban felmerülő biztosítási feladatok”. Ahogy arról korábban elsőként számoltunk be, egy tavaly júliusi debreceni katás demonstrációt követően a rendőrség több tüntetővel szemben is eljárást indított a gyülekezési joggal való visszaélés miatt. Ezek szerint az ekkor történtek a rendőrség értékelése szerint nem számítottak rendkívüli eseménynek.

A rendőrségi beszámoló szerint 2020-ban 15 iskolaőr kezdte meg szolgálatát 12 debreceni oktatási intézményben, ehhez képest 2022-ben összesen mindössze 2 alkalommal intézkedtek. A képviselők ezzel kapcsolatban sem tettek fel kérdéseket.

Érdemes még kiemelni egy mondatot a beszámolóból, amely nem a rendőrség munkatársairól, hanem a mai Debrecenről, Magyarországról és az egyházaknak a szegénységben élőkkel kapcsolatban mutatott magatartásáról árulhat el sokat: „A rendőrkapitányság közrendvédelmi állománya a zaklató jellegű koldulók kiszűrése érdekében visszatérően ellenőrizte a templomok, kegyhelyek, egyházi épületek környezetét, továbbá felkérés alapján biztosította a nagyobb egyházi rendezvényeket”.

Bizottsági tag lett az ISZOMM elnöke

A közgyűlésen vita két alkalommal alakult ki, ezek közül először az ellenzék sorain belül. Papp László polgármester előterjesztése alapján döntéseket hoztak az egészségügyi és szociális bizottság személyi összetételével kapcsolatban. Az elhunyt Jánki József helyett Vaszkó Imre (DK) megválasztását, valamint a törvényes működés biztosítása érdekében lemondott Becsky Tibor nem képviselő tag újraválasztását, továbbá a Szolidaritás kezdeményezésére – a 2019-ben még általuk delegált – Szegedi Sándor László visszahívását, a helyére pedig Huszti Andrea, az ISZOMM – a 2022-es országgyűlési választásokon Debrecen 2-es számú választókerületében indult – elnökének ugyancsak külső tagként történő megválasztását javasolta.

Kiss Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke megköszönte Szegedi Sándor László munkáját, akinek a bizottság tevékenységéhez való hozzáállását konstruktívnak nevezte a fideszes politikus. Azt is elárulta, a most leváltott külső tag – a saját elmondása szerint – csak az előterjesztésből tudta meg, hogy távoznia kell a bizottságból.

Vaszkó Imre is arról beszélt, nem érti, hogy történhet személycsere a nem képviselő tag esetében, mivel a 2019-es önkormányzati választáson még közösen indult ellenzéki pártszövetségen (DK-MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás) belül nem volt egyeztetés ezzel kapcsolatban. Feltette a kérdést, hogy jogilag hogyan lehetséges ez a csere úgy, hogy maga az érintett nem is tudott róla.

Papp László azt felelte, ő nem tudott arról, hogy nem zajlottak belső egyeztetések a személycseréről. Arra kérte Káposznyák Istvánt, adjon magyarázatot a történtekre. A Szolidaritás politikusa azt mondta, tavaly májusban Szegedi Sándor László azt közölte velük, hogy nem kíván többé közéleti tevékenységet végezni, a Szolidaritásban betöltött helyéről lemond. „Mi úgy véljük, a városban egy ilyen tisztséget az töltsön be, aki a közélettel kíván foglalkozni” – magyarázta.

Papp László azt kérte a képviselőktől, lelkiismeretüknek megfelelően szavazzanak az ügyben. Madarasi István javaslatára a közgyűlés megszavazta, hogy külön-külön döntsenek a bizottsági tagok pótlásáról. Vaszkó Imre bizottsági tagságánál az érintett tartózkodott, a többi képviselő támogatta a pótlást. Becsky Tibort egyhangúlag választották újra, míg Huszti Andrea esetében Vaszkó Imre mellett Szabó Bence (Momentum) is nemmel szavazott, valamint tartózkodott Madarasi István (MSZP), Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum), Gondola Zsolt Zoárd és Katona Erzsébet.

Megválasztását követően megkérdeztük a korábban a Debreceni Egyetemen tanult Huszti Andreát, hogy folytat-e jelenleg a városban tanulmányokat vagy ideköltözött-e. Mint mondta, jelenleg nem tanul a felsőoktatási intézményben és nem is lakik a városban, egy Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye határánál lévő településen él, de így is tudja segíteni Káposznyák István munkáját, szemben a most visszahívott Szegedi Sándor Lászlóval, aki ezt – az ISZOMM elnökének elmondása szerint – nem tette meg.

Mészáros vagyonából négyszer felújíthatták volna a debreceni lakásokat

A másik vita a debreceni panelprogrammal kapcsolatban alakult ki. Papp László előterjesztése alapján pályázatot írnak ki az épületek felújítására, amelyhez az önkormányzat 500 millió forintot különített el. Vaszkó Imre szerint valóban nagy szükség van a programra, de ez a forrás csak „csepp a tengerben”, mindössze néhány panelházra elegendő, így inkább „propagandaértékű” akcióról van szó. Szerinte Mészáros Lőrinc vagyonosodásából négyszer fel lehetett volna újítani Debrecen összes lakását.

Papp László demagógnak minősítette Vaszkó felvetését, valamint megjegyezte, a DK kivonult a költségvetés szavazásánál, amikor a panelprogram elindításához szükséges forrás biztosításáról is szavaztak. Visszautasította, hogy az 500 millió forintos keret propagandacélokat szolgálna.

Nem várta meg a közgyűlés végét a polgármester

A nyilvánosan tárgyalt napirendi pontok után zárt ülésen szavaztak a képviselők a szociális fellebbezések elbírálásáról. Ezt követően interpellációkkal folytatták az ülést, ahol bármilyen releváns témában kérdezhetik a városvezetést. Az elmúlt években példátlan módon Papp László polgármester az interpellációk előtt Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester társaságában távozott az ülésről. (A közgyűlés után Káposznyák István a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy a polgármester közlése szerint azért sietett el, mert egy miniszterrel találkozik Budapesten.) Az ülés levezetését Széles Diána (Fidesz) szociális ügyekért felelős alpolgármester vette át.

Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum) arról érdeklődött Szekeres Antal jegyzőtől, hogy Debrecen lakosságszámának csökkenése befolyásolja-e a városban megszabott egyéni választókerületek számát. Szekeres úgy fogalmazott, „egyelőre még nem tartunk itt”, nem a KSH által kiadott létszámadatok, hanem a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által közzétett számok alapján kell majd meghatározniuk a választókerületeket, ezeket azonban még nem kapták meg.

Eredetileg még Jánki József kezdett el kérdéseket feltenni a városvezetésnek a Péterfia utcán található állványzattal kapcsolatban, az ügyet azonban már áprilisban továbbvitte párttársa, Vaszkó Imre, aki most is érdeklődött, mit lehet tenni az évek óta ott található felépítmény elbontásáért. Gábor István főépítész a válaszában elmondta, kicsi a város mozgástere az ügyben, de kapcsolatban vannak az illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy megszűnjön a gyalogos közlekedés korlátozása.

Káposznyák István előbb köszönetet mondott Széles Diána alpolgármesternek egy karitatív üggyel kapcsolatban, majd Balázs Ákos (Fidesz) alpolgármestert kérdezte, mikor várható a Töhötöm utca és a balesetveszélyes Varga utcai járda felújítása. Helyette Széles Diána válaszolt, mint mondta, az önkormányzat munkatársai kimennek a helyszínre, ezt követően pedig írásban fogják tájékoztatni a képviselőt.

A közgyűlés a szünetet is beleszámítva szűk három és fél órán át tartott.