A mostani munkám – szépségtanácsadó és kozmetikus – foglalkoztat, amelyről ezután fog kiderülni, hogy mennyire lehet belőle megélni itt Debrecenben. Ez ugyanis nem Budapest, itt nincs annyi a szépségápolással foglalkozó stúdió, efféle munkákat is adó televíziók, és ehhez a szakmához kötődő eseményekből is kevesebb van, mint a fővárosban. Mégis azt érzem, hogy a szépségipar az én pályám. Nem ezzel kezdtem annak idején, bérszámfejtéssel foglalkoztam évekig egy cégnél, illetve a felnőttként végzett főiskola előtt – és egy ideig alatt – dolgoztam még szoláriumszalonban is. Ám időközben rájöttem, illetve mások is azt sugallták, hogy mégis csak próbáljam ki magam abban, amire korábban is vágytam. Igaz, eddig, úgy néz ki, leginkább befektetéssel járt mindez, most kellene, hogy kamatozzon a sok tanulás, gyakorlás, az ingyenmunka. Igen, ingyenmunka, hiszen ebben az iparban van az úgynevezett TFP és TFCD jellegű munka, illetve fotózás. Ez nem hoz konkrétan pénzt, ingyen vállalja minden szépészeti résztvevő a munkát egyes modelleken. Ám jobb így gyakorolni, mintha otthon édesanyámon csinálom, akit nagyon szeretek, de mégis más, mint egy modellen. S ez később jó a portfóliómba is. Az meg kell az ismertséghez, referenciaként.

Emellett a közösségi médiában is sokat kell hirdetni, keresni a lehetőségeket. Én minden időmet, pénzemet beleöltem ebbe, mert hittem és hiszem most is, hogy lesz haszna. Az utóbbi 3-4 évem teljesen erre ment. Szerencsére a férjem se vette el a kedvemet, inkább bíztatott, hisz látta, hogy ezt akarom, érdekel, csinálom is lelkesen. Aztán, amikor egyre többet tudtam már és egyre ügyesebb lettem, jött a szájhagyomány útján terjedő reklám, amikor már olyanok ajánlottak engem, akikkel korábban dolgoztam. Ez egy remek visszacsatolás is volt számomra, hogy mégis csak jó ez az út, amin elindultam. Kellett az ilyen jellegű pozitív élmény is.

Eleinte egyébként az a kép állt össze bennem, hogy egy szalonban csak sminkesként dolgozok majd, s szépen kapom a felkéréseket egymás után az ilyen munkákhoz. Ám ez nem teljesen így van. Annak idején Budapesten a sminkes sulit elvégeztem, de rájöttem, hogy ezután a szépségtanácsadói tanfolyamot is végig kell tanulnom, ami legálissá és jóval sokrétűbbé tette a munkámat, mert olyan, hogy csak sminkes valaki, voltaképp nincs is. A szépségtanácsadó az a sminkes és a szempillaépítő egyben. Vannak, akik átruccannak olyan területekre is, amikhez nem mindig van meg a képesítésük, én azonban ilyet nem teszek. Inkább igyekszem felépíteni a saját klientúrámat, amit magas szintű szakmai tudással és a rólam terjedő jó hírek által szeretnék elérni.

Nemrég itt a belvárosban, a Kossuth utcán elindult a La Manna Beauty Bloom szalon, aminek a munkatársa vagyok jelenleg. S azt remélem, hogy itt tényleg kiteljesedhet a tevékenységem. Amúgy nagyon sokban van, amit eddig belefeccöltem, de már úgy voltam vele, hogy a szülinapi ajándékként is a munkámhoz szükséges termékeket, eszközöket kértem. Már tudták lassan, akik felköszöntöttek, hogy Betti mit szeretne, mi hasznos neki. Hol egy új, jó minőségű palettára gyűjtöttem, amire szükségem volt, hol másra. S az egómat hátratolva ennek kezdtem el örülni, ha ilyenekkel ajándékoztak meg. Szóval most reményekkel telve várom a jövőt és a szépülni vágyókat!