Arany János, Gulyás Pál, Szabó Lőrinc, Szabó Magda vagy Tóth Árpád vajon hova néz, mit lát, tetszhet-e az neki?
Köztéri szobraink kilátásai Debrecenben 1.
Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!
Jártunkban-keltünkben oda-odatekintünk és megszemléljük a nagyjainkról készült szobrokat. Ez a mi nézőpontunk. Ahogyan mi látjuk őket. Ám vajon ők mire vetik tekintetüket egész nap? Lássuk! Debrecen köztéri szobrai közül ötöt látogattunk meg most, s képzeltük bele magunkat a helyükbe. Van, akinek tágas a látótere alapból, másnak szűkösebb. Van, aki kint van a placcon, mást elbújtattak szinte, s nehéz lenne szemből szemezni vele.
Arany János
Juha Richárd Attila munkája – Debrecen, Hajó utca
Tipikus közhelyes kérdés szokott lenni egyes verselemzéseknél, hogy vajon mire gondolhatott a költő… Szerintünk ottani szoborformájában Arany akár erre: „Ott ülnek. Felém se néznek. Az ablakból is rám lát bárki. Szemből, fentről, oldalról. A gyerekek iskolába menet eltrappolnak mellettem. Én meg mozizok, s nézem a sokszemű panelt.” A szintén a magyar költő nevét viselő általános iskola melletti téren állították fel 2014-ben a mellszobrot. Alkotója nem kért munkájáért pénzbeli juttatást a várostól.
Gulyás Pál
Somogyi Árpád munkája – Debrecen, Sumen utca
Eredetileg a jelenlegi nevén DSZC Baross Gábor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium (Budai Ézsaiás utca) előtt avatták fel a szobrot 1974-ben, de 1981-ben áthelyezték az akkor átadott Sumen utcai kollégium elé, amelyet a költőről neveztek el. Mostanság főleg a forgalmas utca autóit láthatná, ám csak akkor, ha el tudná fordítani a fejét. A közvetlenül előtte terebélyesedő bokor ugyanis befigyel a képbe. Ezáltal a járókelők sem igen veszik észre a költőt, s ő is módjával szemlélődhet. „Aha, úgy hallom, ez egy V8-as motor lesz. Jó volna látni, tuti nagyvérű gép! Helyette itt ez a cinege, amint megpihen az ágakon egyensúlyozva. Hopp, elrebbent! Áh, csak a koliba igyekvő gyerekektől ijedhetett meg, akik nagy garral magyarázzák, mit ettek ma a menzán..”
Szabó Lőrinc
Lestyán-Goda János munkája – Debrecen, Kossuth tér
Azt írja a forrás az egész alakos bronzszoborról, amelyet 2002-ben állítottak: „..mintha a Kossuth tér élő járókelőinek, találkozóra váró embereinek része lenne.. kevés hiányzik ahhoz, hogy az ember megkérdezze tőle a pontos időt”. Vagy inkább, ha profánok akarunk lenni, hogy hova tűnt a táblagép a kezéből.. Mindenesetre, ha felágaskodva Szabó Lőrinc mellé lépünk, mi is Lócik és óriások lehetünk egy pillanatra, hiszen több mint két méteres az alak. Elhelyezkedése folytán elég sok jövő-menőt láthat, igaz, főként a bankba közlekedőket szemlélheti: „Ő bizakodva ment be, s gondterhelten jött ki. Amaz meg sokáig volt bent, biztosan nagy dolgok történtek vele. Mosolyt alig látok. Na, de ott egy csapat fiatal! Nagyon vidorak. Ja, kezükben sörösüveg. Tuti a Hatvan utcai éjjel-nappaliból tartanak valamerre..” – töprenghet magában a költő.
Szabó Magda
E. Lakatos Aranka munkája – Debrecen, Kossuth tér
A 2017-ben átadott bronzszobor egy térplasztika része. Talán a 2007-ben elhunyt világhírű debreceni írónő szobra az, amelyik a legváltozatosabb látványkavalkádban részesül(hetne). Attól függően, épp mit telepítenek elé. Ha épp semmit, akkor jó sok embert láthat Szabó Magda, amint épp áthaladnak a város főterén. Olykor aztán téli hütte hűti le érdeklődését a világ iránt. Máskor ponyvák és zsibvásáros zsírpavilonok hátulja ad igénytelen betekintést a város irodalmi hírnevéért igen sokat tevő egykori polgárának. Most megint elbarikádozták, és jönnek hamarosan azok az újabb főtéri népesemények, amelyek mellett Szabó Magda nem jut szóhoz. Még szerencse, hogy 90 életéve íróként aktív részében megtette ezt számtalanszor! Így írhatta meg egyebek mellett a Debrecent is egyfajtaképp bemutató önéletrajzi jellegű regényét, a Für Elise-t.
Manapság viszont: „Csöpp, csöpög az eső a nyakamba, zsír a téraszfaltra. Látom, ahogy beépítenek. Már megint. Hé, jó munkásemberek! Egy kis rést hagyjatok azért nekem is! Látni szeretném, mi zajlik itt, ahol születtem! Na, jó, most épp nincs esemény, emberek kószálnak előttem. Szemből integet egy pár. Bár lehet, nem is nekem. Én azért látom. Biccentenék, ha tudnék.”
Tóth Árpád
E. Lakatos Aranka munkája – Debrecen, Szombathy István utca
A TÁG, vagyis a Tóth Árpád Gimnázium 1996-ban költözött a Szent Anna utcáról a Szombathy István utca 12. alá, mai helyére. Tíz évre rá pedig átadták a költőről készült 210 centiméter magasságú bronzszobrot a középiskola előtt elhelyezve. „Úgy látom, a tavaly októberi tanár-diák szolidaritási demonstrációhoz képest most nyugisabb minden. Vagy ez csak vihar előtti csend? Kivárom.. Addig is rálátok a biciklikre, senki illetéktelen el ne vigye azokat.”