Április 11-én ünneplik Debrecen város napját, mivel 1693-ban ezen a napon adott I. Lipót szabad királyi városi címet a településnek. Ebből az alkalomból tartottak kedden ünnepi közgyűlést, amelyen beszédet mondott Papp László (Fidesz) polgármester.

A politikus mindenekelőtt leszögezte, a cívisek nem adják könnyen az elismerést, ahhoz komolyan meg kell dolgozni – utalt a később átadott önkormányzati címekre és díjakra. Ezt követően a város fejlődését firtató fejtegetésbe kezdett. Habár konkrét beruházásokat nem említett, nehéz nem arra asszociálni, hogy a kormány és a jelenlegi városvezetés által szorgalmazott akkumulátorgyár-építésre utalgatott, hiszen ez jelenleg nemcsak Debrecen, hanem az ország legnagyobb beruházása is.

Papp szerint Debrecen fejlődése mindig a polgárai „munkabírására” és a vezetői „jövőbe látó bölcsességére” alapult. Szerinte ennek köszönhetően a település Magyarország és Közép-Európa „egyik legmeghatározóbbá váló városa lesz” ebben az évszázadban.

A polgármester hangsúlyozta, a debreceniek szükség esetén mindig túl tudtak lépni a korábbi „megrögződéseken”, amelyek a fejlődés gátjává váltak, annak ellenére, hogy mindig voltak olyanok, akik nem voltak elég bátrak a fejlődést jelentő döntések meghozatalához. „Debrecen jól sáfárkodott az elmúlt évek, évtizedek lehetőségeivel, amelynek köszönhetően kilépünk az átlagos vidéki magyar városok szerepköréből, és mára Debrecen valóban egy új korszakhatárhoz ért” – fogalmazott. Papp László szerint ma egy „tradícióit megőrző, de nemzetközi horizonton is gondolkodni képes” várost kell építeni, erre példát pedig maga Debrecen története mutat.

A beszédet követően Pajna Zoltán (Fidesz), Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke átadta a megye településeinek összetartozását jelképezni hivatott Bocskai-szablyát Papp Lászlónak.

Díszpolgár lett a görögkatolikus érsek-metropolita is

Az eseményen díszpolgári címeket, Pro Urbe díjakat, Déri Frigyes-díjakat és Mecénás díjakat adományoztak.

„A város és polgárai anyagi, szellemi és erkölcsi gyarapodásában, fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerző, a város tekintélyét erősítő életmű elismeréseként” díszpolgári címet kapott Fahidi Éva debreceni születésű, holokauszt-túlélő író és a 8 éve Debrecenben élő Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita. Az önkormányzati honlap beszámolója szerint Fahidi nem tudott részt venni az eseményen, a díjat máskor fogja átvenni.

Pro Urbe díjat kapott „a város fejlődését és jó hírnevét növelő, a helyi közösség javát szolgáló, évtizedeken keresztül kifejtett, közmegbecsülést érdemlő tevékenység elismeréseként” György Géza, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója, professzor Juhász István sebész, bőrgyógyász, onkológus, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika tanszékvezetője és Püski Lajos, a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség vezető lelkésze, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője.

Déri Frigyes-díjat kapott „a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági életben elért kiemelkedő eredményért, a város fejlődéséhez, gyarapodásához és nemzetközi elismertségéhez történő hozzájárulás elismeréseként, amelyek egyben a helyi közösség javát is szolgálják” Szabó Péter, a Schaeffler-FAG Magyarország Ipari Kft. ügyvezető igazgatója és Szűcs Gyula, a Szinorg Universal Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Mecénás díjat adtak át továbbá „a város gyarapodását, fejlődését szolgáló, ellenszolgáltatás nélküli, jelentős anyagi támogatás elismeréseként” Harangi Emilnek és Harangi Sándornak, a Metál-Sheet Kft. tulajdonos-ügyvezetőinek, valamint Katona Zoltánnak, a Katker 2005 Kft. ügyvezető tulajdonosának. Harangi Emil és Harangi Sándor az ülésen nem tudtak jelen lenni, az elismerést később fogják átvenni.

A díjazások indoklásai itt olvashatók.